Vidéken 100 lakásból 85 saját használatra épül

2008.05.20. 10:36

Ellentétes tendencia érvényesül a lakásépítés terén vidéken és a fővárosban. A használatba vett ingatlanok számát nézve pedig nagyok a régiós különbségek - áll az Otthon Centrum elemzésében.

Évente közel kétszázezer lakóingatlan adásvételére kerül sor Magyarországon, ebből közel húszezer az értékesítési céllal épült új lakás. A kistelepüléseken az újonnan épülő lakóingatlanok közel 85 százaléka saját használatra, míg a fővárosban több mint 85 százalékuk értékesítési céllal készül. A vidéki nagyvárosok és megyeszékhelyek kiegyenlített képet mutatnak, közel fele-fele arányban saját használatra, illetve értékesítési céllal épülnek az új ingatlanok.

A tranzakciók között évről évre egyre magasabb a nem önerőből finanszírozott adás-vételek aránya. A KSH adatai szerint a lakáscélú hitelek száma a 2001. évi 76 ezer szerződésről 2007-re 131 ezerre emelkedett, az államilag támogatott hitelek (2002-2003), majd (2004-től) a devizaalapú szerződések számának megugrása miatt. A 2007-ben folyósított hitelek közel fele használt lakás vásárlásához, harmada új lakóingatlan építéséhez vagy vásárlásához kötődött.

Az új lakóingatlanok háromnegyede a fővároson kívül épül - elsősorban a vidéki városokban és a megyeszékhelyeken. 2007-ben a magyar népesség mintegy 64 százalékának otthont adó 298 magyarországi városban a használatba vett lakóingatlanok száma növekedést mutatott. A lakásépítés növekedése elsősorban a fővárosban és a nagyvárosokban volt jellemző, de a nem megyei jogú városokban is néhány százalékos emelkedés tapasztalható a 2006. évben használatba vett lakások számához viszonyítva.

A KSH adatai szerint a hazai lakásállomány a kilencvenes évek elején mintegy 3853 ezer lakásról 2007 végére 4238 ezer lakásra növekedett. Az új lakóingatlanok közel háromnegyede rendre a fővároson kívül épül, elsősorban a vidéki városokban és a megyeszékhelyeken.

A használatba vett lakások száma megyék szerint erős szóródást mutat, a legnagyobb különbség a Közép-Dunántúlon két szomszédos megye - Veszprém és Fejér - között mutatkozott: az előbbiben 61 százalékkal több, az utóbbiban 27 százalékkal kevesebb lakás épült, mint 2006-ban, míg Komárom megyében 15 százalékos volt a növekedés.

A dél-dunántúli régióban, Baranya és Tolna megyében a használatba vett lakások száma növekedett, Somogy megyében pedig stagnálást mutatott. Győr-Moson-Sopron megyében is jelentősen nőtt - 15 százalékkal - az elmúlt évben használatba vett lakóingatlanok száma, a nyugat-dunántúli régióban egyedüliként.

Északon, Heves és Nógrád megyében egyaránt 15 százalék körüli visszaesés következett be, míg ugyanebben a régióban Borsod megyében 15 százalékkal nőtt a használatba vett lakásszám. Az észak-alföldi régió megyéiben  kis mértékben ugyan, de mindenütt emelkedett az átadott lakások száma, míg a Dél-Alföldön ezzel ellentétes irányú változást mutatnak a számok.

Az új lakások 46 százaléka Közép-Magyarország régióban kapott használatbavételi engedélyt, erős fővárosi túlsúllyal (27, illetve 19 százalék Budapest és Pest megye részaránya). A 2007-ben kiadott új lakásépítési engedélyek alapján láthzató, hogy a jövőbeli építkezéseknek már a fele fog ide koncentrálódni, de arányosabb megoszlásban Budapest és Pest megye között. Mindez annak a következménye, hogy a fővárosban csökkent az építési hajlandóság, mialatt Pest megyében 13 százalékkal növekedett.

KAPCSOLÓDÓ CIKK