Vártnál jobb a német konjuktúraindex

2008.05.21. 11:10

A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet üzleti bizalmi mutatója, hétezer német feldolgozóipari, építőipari, nagy- és kiskereskedelmi vállalat megkérdezése alapján, májusra 103,5 pontra emelkedett az áprilisi 102,4 pontról. Száz pont felett a mutató a bizakodók többségét, száz pont alatt a borúlátók többségét jelzi.

Az elemzők átlagosan 101,9 pontot vártak májusról.

Márciusra 104,8 pont, februárra 104,1 pont, januárra 103,4 pont, decemberre 103,0 pont volt a mutató.

A várakozások részmutatója 97,3 pontra javult az áprilisi 96,8 pontról, a jelenlegi helyzet megítélésének részmutatója 110,1 pontra nőtt 108,4 pontról, közölték az Ifo-nál szerdán.

A mannheimi Európai Gazdaságkutató Központ (ZEW) hat hónapra előre tekintő németországi konjunktúra- és üzleti hangulatmutatója, mintegy háromszáz intézményi befektető és közgazdász véleménye alapján, stabilizálódni látszik: májusra mínusz 41,4 pontra süllyedt az áprilisi mínusz 40,7 pontról.

A GfK piackutató intézet májusra szóló német fogyasztói hangulatmutatója 5,9 pont az áprilisi 4,8 pont után.A német fogyasztók bizakodóbbak, a vállalatok és a befektetők továbbra is borúlátóbbak annál, mint amit a valóság indokol, az elemzők pedig "meg vannak lepve": ez utóbbit jelzi az Ifo-mutató májusi emelkedése.

A vállalati és a befektetői pesszimizmus már tavaly év végén ítéletnapi forgatókönyveket ihletett az idei összeomlásra, ehhez képest Németországban az első negyedévben a hazai össztermék 1,5 százalékkal meghaladta a tavalyi utolsó negyedévit, miután a tavalyi utolsó negyedben csak 0,3 százalékos növekedést mértek, és a GDP éves növekedése, munkanapokkal kiigazítva, 2,6 százalékra szaladt fel a tavalyi utolsó negyedévi 1,8 százalékról, főleg a továbbra is "robusztus" beruházásoknak köszönhetően.

- A váratlanul erős növekedés meglepett minket, de örülünk neki - mondta szerdán a hamburgi HWWI gazdaságkutató intézet vezetője, Thomas Straubhaar a legújabb tényadatokról. Az eredményt a jó időjárásnak tudta be. Egész évre az intézet egyelőre változatlanul 1,3 százalékos GDP-növekedést jósol Németországnak, most azzal, hogy "a lassulás legkésőbb a második félévben biztosan megkezdődik".

Az Európai Bizottság a februári, időközi előrejelzésében 1,6 százalékra rontotta jóslatát az idei évi átlagos német gazdasági növekedésre a tavaly őszi előrejelzésben valószínűsített 2,1 százalékról, de  áprilisban, a tavaszi előrejelzésében 1,8 százalékra javította prognózisát Németország számára.

Beruházás- és exportvezérelt növekedés

Németországban a foglalkoztatás az exportgazdaság bővülése és a sok beruházás miatt nő - ezeket a vállalatok felé rekord ütemben áramló hitelek táplálják -, ugyanezért csökken a munkanélküliség, de az inflációtól tartósan elmaradó, szerény - az egész EU-ban legkisebb ütemű - béremelkedés miatt a javulás nem látszik meg a lakossági fogyasztáson, a GDP-növekedés legfontosabb kínálati oldali tényezőjén. A fogyasztói bizalom mégis erősödik, mert - ellentétben tavaly év elejével - idén nem volt áfa-emelés Németországban.

A lakossági fogyasztás, rendre éves összehasonlításban, tavaly az első negyedévben 0,3 százalékkal csökkent - nem utolsó sorban az áfaemelés hatására -, a második negyedben stagnált, a harmadik negyedévben 0,2 százalékkal csökkent, a tavalyi utolsó negyedben 1,3 százalékkal csökkent a legújabb felülvizsgálatok szerint, és évi átlagban 0,4 százalékkal csökkent. Az idei első negyedévi részadatokat még nem közölte a szövetségi statisztikai hivatal.

A GDP többi keresleti oldali forrása között a beruházások átlagosan 8,2 százalékkal gyarapodtak tavaly, az export 7,8 százalékkal bővült (az import 4,8 százalékkal nőtt).

Németországban 2000 óta is csak 14,7 százalékkal emelkedett az átlagos bruttó bér - ez ugyancsak a legkevesebb Európában -, vagyis reálértékben szinte semmivel: tavaly ugyanis átlagosan 14,2 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint 2000-ben.

Németországban utoljára 2004-ben emelkedtek a bérek reálértékben: a kétgyerekes átlagos család vásárlóereje 0,4 százalékkal emelkedett. 2006-ban már 1,1 százalékkal, tavaly 1,3 százalékkal csökkent a reálbér átlagosan, derült ki a német kormány márciusban kiadott parlamenti tájékoztatásából.    

Ezért a német gazdasági növekedés fő forrása kínálati oldalon továbbra is a beruházás és az export, miközben a foglalkoztatás növekedésének ára egyszersmind az életszínvonal lassú romlása. A gazdasági növekedés viszonylagosan mind kevésbé van rászorulva a hazai fogyasztásra.

A német gazdaság tavaly nagyrészt szilárdan teljesített, de az év végét lassulás jellemezte. Az évi átlagos gazdasági növekedés 2,5 százalékra, munkanapokkal kiigazítva 2,6 százalékra csökkent a 2006-os 2,9 százalékról, illetve munkanapokkal kiigazítva 3,1 százalék

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK