Jó üzlet lehet a föld, ha épp van eladó

2008.05.26. 15:55

Akárcsak a magyar ingatlanpiac egésze, a hazai termőföld olcsónak számít nemcsak uniós, de régiós összehasonlításban is. Pár év múlva, a piacnyitás után biztosra vehető drágulás jön, de az erre bazírozó, reménybeli befektetők dolgát nehezíti, hogy kevés az igazán kívánatos eladó terület.

Ez kétségkívül nem az a pillanat, amikor a befektetési tanácsadók jó szívvel ajánlhatnák az ingatlanbefektetést - még itt, a globális hitelválságot tűrhetően átvészelni látszó Kelet-Európában sem. Az ingatlanpiac néhány speciális szegmense ígér csak csábító értéknövekedést, és ezek többségének közös jellemzője az eleve magas árszínvonal.

A magyar termőföld ugyanakkor egyértelműen alulértékelt. Évek óta tudni, hogy hamarosan tetemes dráguláson kell átesnie, mivel 2011-ben lejár a derogációs időszak, az EU állampolgárai is vásárolhatnak majd, így a hazai és az uniós árak közelíteni fognak egymáshoz. A befektetők figyelme napjainkban azért fordul ebbe az irányba, mert a termőföld az élelmiszerdrágulás miatt világszerte felértékelődés előtt áll.

Öt-tízszeres különbség

Korábban az uniós csatlakozásunk előtti öt évben növekedett számottevően a föld ára, 2004 után viszont alig - részben éppen azért, mert azóta tudható, meddig tart a külföldiek földvásárlási moratóriuma. A magyarországi és az uniós átlagárak között ma nagyjából öt-tízszeres a különbség: tőlünk nyugatra 2-5 millió, itthon 450-550 ezer forint egy hektár. A művelési ágak értéke persze eltérő: a szántó 400-600 ezer, a gyep 250-350 ezer, a szőlő, gyümölcsös másfél-hárommillió, az erdő fél-másfél millió forint között ingadozik.

"A gyakorlatban a hazai földpiac teljesen kialakulatlan, nincsenek valódi árkategóriák" - említette nemrég az [origo] Vendégszobájába meghívott Fórián Zoltán, az Agrár Európa Kft. szakértője, hozzátéve, hogy ettől még nyilvánvalóan jó befektetés ma földet venni.

"Nem átláthatóak a tulajdon és a használat viszonyai, a felszínen zajló adásvételek mögött van egy ismeretlen piac. Óriási gond, hogy még mindig nem létezik nyilvános adatbázis, ami az eddigi kormányok mulasztásainak számlájára írható" - jellemezte a helyzetet érdeklődésünkre Varga Péter vidékfejlesztési tanácsadó, a Millefolium Bt. társtulajdonosa.

A piaci problémák a fenti okok mellett az 1994-es földtörvény hibái nyomán kialakult visszásságokra, kiskapukra vezethetők vissza. A zsebszerződések egykor nagy port kavart, máig megoldatlan ügye után mostanában a rengeteg osztatlan közös tulajdonú földdarabba csereügyletekkel és ajándékozással beférkőző spekulánsok, illetve strómanjaik viselt dolgai vannak terítéken.

Módosítani kellene a földtörvényt

Sokak szerint szükség volna a földtörvény mielőbbi módosítására. A Magyar Agrárkamara más érdekképviseletekkel közösen kidolgozott javaslatát két hónapja juttatta el a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumba. A tervezet egyebek mellett már 2011 előtt lehetővé tenné belföldi jogi személyek földvásárlását, illetve a földhasználat terén a bérlők jogait erősítené.

"A földtörvény-módosítási törekvések általában célul tűzik ki az osztatlan közös tulajdonok megszüntetését, de érzékelhető, hogy vannak, akiknek ez nem érdeke. Sajnos fogalmunk sincs, a földek mekkora hányada van a nem helyiek kezében, holott az lenne a fontos, hogy a tulajdonos (akár magyar, akár külföldi) helyben használja fel a profitot" - jegyezte meg Varga Péter.

Kérdésünkre azt mondta, az áremelkedés ugyan biztosra vehető, de annak mértéke nagyban függ attól, hogy miként alakul a későbbiekben az agrártámogatási politika, így például lesz-e üzemalapú támogatás. Az EU egységes támogatási rendszerűnek tűnik, de valójában sok a különbség az egyes országok között - említette a tanácsadó.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK