A kamatok �s a f�ldrajz mozgatja a befektet�seket

2008.05.28. 11:34

A k�zelm�ltban val�s�gos rohamot ind�tottak a t�k�j�ket befektetni v�gy�k egy bizonyos �ru�rt: a forinthoz viszony�tva igen olcs�v� �s vonz�v� v�l� eur��rt. Az �rfolyamok kialakul�s�ban az egyes gazdas�gok teljes�tm�ny�n�l fontosabbak a kamatok �s a f�ldrajz, de az olaj �s a doll�r mozg�sa is sokat sz�m�t. Mindez a jelenleg s�rthetetlennek t�n� forint �rfolyam�n is l�tszik, amit azonban a politika gyakorlatilag egy pillanat alatt visszak�ldhet a 250-es szintre, r�ad�sul m�g a subprime hat�saival is sz�molni kell. A doll�rr�l viszont mindenki m�st gondol.

A devizapiaci befektet�snek�k�t f� c�lja lehet: egyr�szt fedezeti c�llal a devizakock�zatok cs�kkent�se (p�ld�ul k�lkereskedelmi tev�kenys�g eset�n), m�sr�szt az �nmag�ban val� befektet�si c�l.

A deviz�kkal mindig egym�shoz viszony�tva, devizap�rokban kereskednek, hiszen az er�s�d�s �s gyeng�l�s fogalma is relat�v. A devizakeresked�s alapja az egyes p�nznemekhez k�thet� kamatok elt�r� szintje ("carry trade"), �gy minden olyan devizap�rban �rdemes a v�s�rl�son gondolkodni, ahol a m�sik deviza magas kamatfel�rral kecsegtet.

Kock�zat vs biztons�g

A deviz�k keresetts�g�t er�sen befoly�solja a keresked�k kock�zatv�llal�si hajland�s�ga, a magyar forint kock�zat�t az orsz�g EU-tags�ga �s a kamatfel�r teszi elviselhet�v� - fogalmaz Sk�re Bal�zs, a Solar Capital elemz�je. Ugyanez a helyzet a t�r�k l�r�val is, amelyet az igen magas kamat �s az orsz�g lass�, de k�ts�gtelen EU-s t�rekv�se v�d j�t�konyan. (Igaz, itt gyakran sz�lnak k�zbe belpolitikai esem�nyek, ami ingadoz�v� teszi az �rfolyammozg�st.) A forint helyzet�t emellett nagyban seg�ti a kelet-eur�pai r�gi� kedvez� �sszmeg�t�l�se is.

Az egyes deviz�k �rfolyam�ra az adott orsz�g gazdas�gi saj�ts�gai m�sk�pp hatnak, �gy p�ld�ul, m�g az olaj dr�gul�sa a behozatalra szorul� orsz�gokban az infl�ci�n kereszt�l ink�bb kedvez�tlen hat�ssal van, addig a nyersanyaghordoz�kban gazdag orsz�gokn�l �ppen ellenkez� el�jel� a hat�s. A norv�g korona, a brazil re�l vagy a kanadai doll�r �gynevezett olajdeviza, amelyek �ppen hogy profit�lhatnak a nyersanyagok dr�gas�g�b�l, �s bizonyosan a rubelnek sem tesz rosszat az �ri�si orosz olajexport.

A kock�zatv�llal� befektet�k sz�m�ra az izlandi koron�ban is van fant�zia; a k�tsz�zezres lakoss�g� orsz�gban ugyanis brut�lis, 15,5 sz�zal�kos alapkamat van �rv�nyben. Igaz, az apr�cska gazdas�g szigor� hitelfelt�telek mellett elad�sodotts�ggal k�zd, �s a hitelv�ls�g alatt nagyban a spekul�nsok pr�d�j�v� v�lt, ami �rfolyamemelked�sbe k�nyszer�tette deviz�j�t. Hasonl� okok miatt �rdekl�dnek egyesek a mexik�i pes� �s az ausztr�l doll�r ir�nt - b�r itt nyersanyagokban sincs hi�ny. Az ausztr�l doll�r 2001-ben kezdte diadalmenet�t, az USA-doll�rhoz viszony�tva akkori 0,5-�s �tv�lt�si ar�ny napjainkban 0,9 k�r�l van, egy kisebb korrekci�t k�vet�en 0,95-r�l.

Megint a doll�r �s az olaj

Az eur�, a brit font, a sv�jci frank, a sv�d �s a norv�g korona viszonylag j�l teljes�tenek majd az USA-doll�rhoz k�pest az olaj�rak emelked�se k�zben is - id�zi a Barclays Capital vezet� strat�g�j�t, David Woo-t a Bloomberg. Mindezt a viszonylag fejlett energiagazd�lkod�s, az olajorsz�gokba ir�nyul� jelent�s export �s az infl�ci�val kapcsolatos �bers�g indokolja.

Az olaj jelent�s�ge ebben a k�rd�sben az�rt sem megker�lhet�, mert a doll�r gyeng�l�s�vel �sszef�gg� magas olaj�rak tov�bb sz�les�tik az Egyes�lt �llamok kereskedelmi hi�ny�t, a t�bbi k�zponti bankot pedig a kamatok magasan tart�s�ra �szt�k�li - ami viszont a doll�r tov�bbi gyeng�l�s�t okozza. A doll�r gyeng�l�se pedig er�s�t m�s deviz�kat, els�sorban az eur�t. M�sok viszont �gy v�lik, a magas energiak�lts�gek miatt az eur� m�r nem er�s�dhet sokat a doll�rral szemben. A doll�rral kapcsolatban viszont igen neh�z a j�v�be l�tni, az elemz�i v�leked�sek er�sen megoszlanak, az eur�/doll�r-�rfolyam is be�llt a kiv�r�st t�kr�zve. T�bben m�r tavaly azt j�solt�k, hogy id�n v�gre elindul f�lfel� a z�ldhas� �rfolyama - ez azonban egyel�re k�sik. Kolba Mikl�s, az ING Bank devizakeresked�je gyeng�l� trendet v�r, m�g a Solar Capitaln�l m�r mark�ns er�s�d�st v�rnak a m�sodik f�l�vben.

Az Economist Intelligence Unit (EIU), a vil�g legnagyobb, nem befektet�si banki jelleg� gazdas�gelemz� �s el�rejelz� h�za tov�bb rontotta a doll�rra �s az amerikai gazdas�gra adott, eddig is igen v�rszeg�ny progn�zisait, t�nyk�nt sz�molva az idei amerikai recesszi�val. Az EIU elemz�i fenntartott�k azt az el�rejelz�s�ket, hogy az amerikai gazdas�g id�n mind�ssze 0,8 sz�zal�kkal b�v�l, de a 2009-es amerikai GDP-re�ln�veked�si j�slatukat az eddigi - kor�bbr�l m�r szint�n rontott - 1,4 sz�zal�kr�l 1,1 sz�zal�kra s�llyesztett�k tov�bb. Az EIU az amerikai n�veked�si j�slat ront�s�val �sszef�gg�sben gyeng�tette doll�r�rfolyam-progn�zis�t is: az �j el�rejelz�s az eur� idei �tlagos doll�r�rfolyam�t 1,55-re m�dos�totta a kor�bbi jelent�sben szerepl� 1,54-r�l, 2009-re pedig 1,50 doll�ros �ves �tlag�rfolyamot val�sz�n�s�t az eddig v�rt 1,48 helyett.

Forr�s: TDCfinancial
A doll�r/forint-�rfolyam alakul�sa (forr�s: TDCfinancial)

Megosztott felt�rekv�k

A felt�rekv� orsz�gok deviz�i z�m�kben be�lltak egy er�s�d� trendre, �m att�l f�gg�en, hogy a doll�r merre veszi az ir�nyt a k�zelj�v�ben, elt�r�en reag�lhatnak. Az indiai r�pia p�ld�ul id�n m�ris vesztes�gben �ll az USA-doll�rral szemben, els�sorban az energia�raknak val� nagyobb kiszolg�ltatotts�ga r�v�n, �s a z�ldhas� tov�bbi er�s�d�se is ilyen nyom�s alatt tarthatja. D�l-Korea �s a F�l�p-szigetek is a magas energia- �s �lelmiszer�rakt�l szenved, �gy n�luk sem v�rhat� a deviza er�s�d�se.

Az eur�pai deviz�k, p�ld�ul a cseh �s a lengyel val�sz�n�leg ink�bb az eur� trendj�t k�vetik majd, m�g az �zsiai �s d�l-amerikai deviz�k ink�bb a doll�r�t. A forint r�gi�s t�rsai az er�s�d� kock�zatv�llal�si hajland�s�g hat�s�ra jelenleg is t�bb�ves cs�csok k�zel�ben tart�zkodnak. Ha a z�ldhas� er�s�dik az eur�val szemben, akkor teh�t a k�nai �s az orosz p�nz is fel�lteljes�thet az eur�val szemben. Az �zsiai deviz�k nagy �tlagban most is jobban �llnak a doll�rn�l, mivel t�bbnyire alul�rt�keltek, foly� m�rleg�k t�bbletes, a k�lts�gvet�si kiad�sok pedig m�g viszonylag szer�ny szintet k�pviselnek.

"S�rthetetlen" forint

A magyar gazdas�gi adatok egy�ltal�n nem t�masztj�k al� a forint jelenlegi erej�t, ezt kiz�r�lag a magas kamatfel�r indokolja - �rta le az [origo]-nak az aktu�lis helyzetet Kolba Mikl�s, az ING Bank devizakeresked�je. A forint egyel�re s�rthetetlennek t�nik, a t�lzott optimizmust azonban kisebb negat�v h�rek is let�rhetik, ami pillanatok alatt visszal�kheti a 250-es szintre az eur�/forint-�rfolyamot. Egy lehets�ges �szi kamatcs�kkent�s enn�l is tov�bb cs�kkentheti a forint erej�t, de az addigi id�szakot neh�z megj�solni, a keresked� kisebb korrekci�kat v�r addig.

Hosszabb t�von a magyar deviza er�s�d�s�re sz�m�tanak a Hamiltonn�l, amit a forint r�gi�n bel�li alul�rt�kelts�ge, a kedvez� nemzetk�zi hangulat, valamint az indokol, hogy a magyar gazdas�g a v�rakoz�sok szerint lassacsk�n t�llend�l a m�lyponton, mik�zben a k�lts�gvet�s helyzete is konszolid�l�dni l�tszik.

�jabb gubanc a r�szv�nypiacon

A hitelv�ls�g �tmenetileg elbizonytalan�tja ugyan�a keresked�ket, de ezt t�bbnyire nem v�rj�k tart�s tendenci�nak. A subprime alatt a devizapiacra h�rul� nagy nyom�s m�ra nagyj�b�l levonult, �m a hitelv�ls�g m�g nem �rt v�get, �s egyesek szerint a nemzetk�zi r�szv�nypiacokon �jabb bajokat id�zhet el�.

Ezt a v�leked�st er�s�theti, hogy a DAX �s Dow Jones t�rt�nelmi cs�cs k�zel�ben tart�zkodik, m�rpedig a hitelv�ls�g �sszes k�vetkezm�nye m�g mindig nem ker�lt napvil�gra. Abban az esetben, ha a r�szv�nypiacon p�nik t�rne ki, az egy�rtelm�en �jabb elad�sokhoz, �gy �rfolyamcs�kken�shez vezetne a felt�rekv� deviz�kn�l.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK