Fogy a lengyel állástalanok száma

2008.05.28. 11:02

Lengyelországban áprilisban 10,5 százalékra csökkent a munkanélküliség a márciusi 11,1 százalékról, közölték a lengyel statisztikai hivatalban szerdán, a hazai szabvány szerint számolva. Az országban 1,61 millió embernek nem volt állása, 96 500-zal kevesebbnek, mint márciusban. Tavaly áprilisban 13,7 százalékos munkanélküliséget mértek.

A csökkenés továbbra is a növekvő beruházások, az alig lassuló gazdasági növekedés velejárója, tükrözi a külföldön dolgozó lengyelek mind szaporább hazatérését is, az ezzel járó béremelkedés, a kiskereskedelmi forgalom ugrásszerű emelkedése és az ebből is következő infláció azonban aggasztja a Lengyel Nemzeti Bankot.

Lengyelországban a kiskereskedelmi forgalom áprilisban 17,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a márciusi, 15,7 százalékos éves többlet után, közölték ugyancsak szerdán. Márciusig már csökkenni látszott az ütem, a februári, 23,8 százalékos éves többletről, amely az eddigi csúcsütem volt idén.

A lengyel vállalatoknál az alkalmazottak bruttó átlagbére márciusban 3144 zlotyi (232 ezer forint) volt, nominálisan 10,2 százalékkal több, mint tavaly márciusban. A tizenkét havi béremelkedés üteme csökkent a februári 12,8 százalékhoz képest.. Tavaly márciusban 9,1 százalékos volt a tizenkét havi átlagbér-emelkedés.

Mindazonáltal általános elemzői vélekedés szerint a bank a szerdán esedékes kamatdöntésével megint változatlanul hagyja alapkamatát, mérlegelve az eddigi szigorítások hatását. Utolsó adat szerint áprilisban ugyanis a tizenkét havi infláció 4,0 százalékra csökkent a márciusi 4,1 százalékról és a februári 4,2 százalékról, de még messze meghaladta a bank 2,5 százalékos tizenkét havi inflációs célját, plusz-mínusz 1 százalékpontos tűréssel. A lengyel központi bank legutóbb március végén emelte alapkamatát, az egyhetes repót, újabb negyed százalékponttal 5,75 százalékra.

A bank tavaly április végén, egyévi szóbeli figyelmeztetés után, megkezdte a szigorítást az addigi rekord alacsony, 4 százalékos kamatszintről, az EU-beli, nyugati munkapiacok konkurenciája miatt gyorsuló, nagy béremelkedéssel, azzal összefüggésben a termelékenység gyengülésével, az élelmiszerek és az üzemanyagok drágulása miatt érezhető inflációs nyomással és az államháztartás helyzetével magyarázva intézkedéseit. Tavaly négyszer, idén eddig háromszor szigorított a bank.

Lengyelországban a rendszerváltás utáni munkanélküliségi csúcs 2003. februárban volt, 20,7 százalékon, azóta szinte folyamatosan csökkent, de még mindig a legnagyobbak között van az EU-ban, habár - az EU statisztikai hivatalának nyilvántartása szerint Lengyelország már csak az ötödik helyezett az állástalanság nagyságában, feladva korábbi bérelt második helyét Szlovákia mögött. E nyilvántartás szerint a szlovák munkanélküliség továbbra is a legnagyobb az EU-ban.

Az első negyedévben, EU-szabvány szerint számolva, átlagosan 8,1 százalékos volt a munkanélküliség Lengyelországban a tavalyi utolsó negyedévi 8,5 százalék, illetve az egy évvel korábbi 11,3 százalék helyett, közölték szintén szerdán.

A lengyel hazai össztermék tavaly 6,5 százalékkal nőtt, tíz éven belül a leggyorsabban. 2006-ban átlagosan 6,2 százalékkal bővült a lengyel gazdaság, kilenc éven belül a leggyorsabban, a 2005-ös, 3,6 százalékos ütem után.

A lakossági fogyasztás tavaly 5,2 százalékkal nőtt változatlan áron, a 2006-os, 4,9 százalékos éves átlagról gyorsulva. 2005-ben még csak 2,0 százalékkal bővült a lakossági fogyasztás.

Tavaly átlagosan 9,2 százalékkal emelkedett az átlagbér Lengyelországban, 2,5 százalékos évi átlagos infláció mellett. 2006-ban az évi átlag még csak 5,1 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőttit, 1,0 százalékos évi átlagos infláció közben. Ugyanakkor tavaly a foglalkoztatottak száma 5 százalék körüli mértékben nőtt 2006-hoz képest.

A beruházások értéke tavaly, változatlan áron, 20,4 százalékkal volt több a 2006-osnál. 2006-ban egész évben 15,6 százalékos, 2005-ben 6,5 százalékos átlagos többletet mértek.

A gazdasági növekedés várt lassulása dacára a Lengyel Nemzeti Bankban túl erősnek tartják a számokat, mert a nagy beruházási ütem nyomán a foglalkoztatás, a nyugat-európai konkurencia miatt a bérszínvonal - és vele a lakossági fogyasztás - egyenetlenül bár, de a termelékenység növekedését meghaladva nő, és főleg még a gyorsuló inflációt is meghaladva nő, és ez, együtt az energiaárak okozta külső hatással, erősíti az inflációs nyomást, akkor is, ha a GDP-növekedés egészében esetleg lassulna.

Az Európai Bizottság a maga részéről 5,3 százalékos gazdasági növekedést jósol Lengyelországnak idénre - az ősszel jósolt 5,6 százalék helyett -, és 5,0 százalékost jövőre. Ugyanakkor az ez évi átlagos inflációra szóló előrejelzését 4,3 százalékra emelte az ősszel jósolt 2,8 százalékról.

A gazdasági növekedés idei lassulására szóló előrejelzéseket azonban elbizonytalanította, hogy januárban az ipari termelés meglepetésre növekedésre váltott a decemberi havi visszaesés után, és 10,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a decemberi, 6,4 százalékos éves többlet után. Februárban tovább gyorsult a növekedés üteme, éves összehasonlításban 15,0 százalékra, márciusban hirtelen 0,9 százalékra lassult, de áprilisban már ismét 14,9 százalékkal gyarapodott.

Lengyel közgazdászok évi átlagban 4-5 százalékos GDP-növekedést tartanak általában inflációmentesen fenntarthatónak az országban.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK