Magyar érdek Ceausescu álomvárosának fejlesztése

Vágólapra másolva!
A romániai Constanta (Konstanca) lesz "Kelet Rotterdamja" - Nicolae Ceausescu elképesztő víziói közül talán ez áll ma a legközelebb a megvalósuláshoz. A Fekete-tenger partján lévő román kikötőváros ugyanis magyar szakértők szerint egyre fontosabb válik térségünkben. A magyar export számára is erősen felértékelődik a fekete-tengeri kijárat, a lehetséges megoldások közül a Duna-delta látszik a legkedvezőbbnek. A Balkán más országai is rendkívüli módon fejlődnek, Bulgária számos mutatója irigylésre méltó lehet még számunkra is.
Vágólapra másolva!

Az Adria és a Fekete-tenger partvidékén több kikötő is szóba kerülhet, mint potenciális kijárat a tengerrel nem rendelkező Magyarország számára. Ha az adriai lehetőségeket tekintjük át először, akkor ezek közül vasúton Koper (Szlovénia) jó minőségű szolgáltatásokat nyújt, de viszonylag kicsi a hódosi vasúti határátkelőhely áteresztőképessége. A horvátországi Fiume (Rijeka) pedig technikailag nehezen elérhető, mert a Dinári-hegységen vezet át az útvonal.

A másik nagy horvát kikötőt, Plocét csak Bosznián keresztül lehetne elérni (a horvátországi Eszék és a bosnyák főváros, Szarajevó érintésével), ami politikai és biztonsági kockázatokat jelent. A montenegrói Bar létesítményeihez pedig szintén nehézkes úton, egy közbeeső országon, Szerbián át lehetne eljuttatni az árukat.

A görög Pireusz kikötője vasúton gyakorlatilag megközelíthetetlen, így a legjobb tengeri-vasúti összeköttetést jelenleg a román Constanta kínálja a Fekete-tengeren - ezt több szakértő is hangsúlyozta.

Három nagy térség

Kukely Márton, a CER, a Közép-Európai Vasúti Árufuvarozási Zrt. vezérigazgató-helyettese (a MÁV korábbi vezérigazgatója) az [origo]-nak elmondta, hogy ma Európában három nagy kikötői térséggel érdemes vasúti kapcsolatot fenntartani.

Északon a Rotterdam-Amszterdam-Antwerpen-Bréma-Hamburg (belga-holland-német) régióból a legkönnyebb az interkontinentális kereskedelem, vagyis az Ázsiával és Amerikával folytatott árucsere.

Ám Magyarország számára két másik logisztikai bázis is fontos lehet, így a Koper-Fiume szlovén-horvát régió, illetve Constanta, amely önmagában is hatalmas jelentőségű lehet hazánk számára. A számbajöhető lehetőségek közül szinte nem esik szó Triesztről, amely Koper és Rijeka mellett az Észak-Adria egyik legfontosabb kikötője. Ennek oka Kukely szerint az, hogy az olasz város szolgáltatásainak magas árai miatt semmiképpen sem érdemes számolni a trieszti szállítmányozás esélyeivel.

Constanta előnyei

A Fekete-tengeri román kikötő, Constanta előnyei fokozódtak azzal, hogy Románia belépett az EU-ba, és megszűnt a vámhatár. Igaz, hogy a schengeni rendszerhez nem csatlakozott Bukarest, ami korábban nem várt nehézségeket okoz a magyar-román szállítmányozásban.

Még nehezebb a helyzet a volt jugoszláv utódállamokkal (leszámítva az EU-tag Szlovéniát). Itt a hetvenes évekből fennmaradt kétoldalú egyezményeket kellene a magyar hatóságoknak összeegyeztetniük a legújabb európai uniós szabályokkal. Ez jelenleg szinte megoldhatatlan feladat, Antal Dániel, a Magyar Vasúti Hivatal elnöke szerint alapvetően ezért lassult le a Szerbia és Horvátország felé tartó vasúti áru- és személyforgalom az utóbbi időben.

Rendezik a helyzetet

A közlekedési tárca új vezetőjével folytatott első megbeszélésén Antal ugyanakkor ígéretet kapott arra, hogy a minisztérium mielőbb a kormány elé akarja vinni a szükséges jogszabályi változtatásokat, hogy megoldják a jelenlegi nehéz helyzetet.

Erdősi Ferenc egyetemi tanár, az MTA Regionális Kutatások Központjának földrajztudósa - aki a Demos Magyarország Alapítvány és Magyar Vasúti Hivatal balkáni konferenciáján szólalt fel - szintén Constantát tartotta az egyik legjobb tengeri kijáratnak Magyarország számára. Erdősi szólt arról is, hogy korábban és ma is számos politikai akadály nehezíti a balkáni és részben a magyarországi közlekedést.

Szerinte éppen ezért az M9-es autópálya megépítése Magyarország déli részén a Constantát Ausztriával és Olaszországgal összekötő kelet-nyugati autóút és közlekedési korridor egyik kulcseleme lehet.

A legdrágább vasutak egyike

A Barba, a montenegrói kikötőbe vezető vasútvonal "könnyedén" megépült pár évtizeddel ezelőtt. A jugoszláv, illetve a szerb tábornokok ugyanis mintha előre érezték volna, hogy be kell biztosítaniuk maguknak a vasúti összeköttetést egy tengeri kikötővel arra az esetre, ha Horvátország és Szlovénia kiszakadna. Éppen ezért - fajlagosan még a svájci vasutak építésénél is drágábban - létesült hegyvidéki terepen, Montenegrón át a bari vonal.

Ennek a vasútvonalnak most került napirendre a fejlesztése, erről már Makai Bence, a montenegrói Crnogorski Telekom igazgatóságának korábbi elnöke beszélt. Szintén Barba építenének a szerb határtól autópályát a montenegróiak. Az Adria menti autópálya pedig Dubrovnikon át érhetné el Montenegrót.

Bulgária vonzereje

Nemcsak Montenegró kínál jelentős kedvezményeket a térségben. A budapesti Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium és a Bolgár Nagykövetség közös rendezvényén Sztojan Sztalev, a Bolgár Befektetési Hivatal, az InvestBulgaria Agency vezetője összehasonlította a különböző közép-kelet-európai és balkáni országok mutatóit, és az infláció kivételével valóban vonzó makrogazdasági mutatókat sorolt fel (az infláció Bulgáriában tavaly 8,4 százalékos volt).

A balkáni országba az elmúlt két évben 12 milliárd euró működő tőke áramlott be. Bulgária gazdasági növekedése impozáns: 2004 óta 6 százalék feletti a GDP bővülése, 2007-ben például 6,2 százalék volt. A társasági adó és a személyi jövedelemadó is 10 százalékos Bulgáriában. A társasági adó esetében ez az EU-ban a legalacsonyabb érték. Ugyanakkor adómentességet kapnak azok a gyártóipari beruházók, akik a munkanélküliség által legjobban sújtott területeken fektetnek be. Mindeközben Bulgáriában a munkanélküliség 16,3 százalékről 6,9 százalékra csökkent 2002 óta.

Montenegróban nagyon kedvezőek a befektetési körülmények. A nyereségadó 9 százalék az országban, amely nemrég vált ki Szerbiából. A forgalmi adóterhelés 17 százalékos, de kedvezmények esetén ez akár 7 százalékra is csökkenhet. A személyi jövedelemadó jelenleg 15 százalékos, de 2010-től 9 százalékra mérséklődik.

Konstanca, a kilencedik legnagyobb kikötő

A rotterdami kikötői hatóság 2006-os statisztikája szerint Constanta Európa kilencedik legnagyobb teherforgalmi kikötője 57,1 millió tonnás teljesítményével. Az első Rotterdam 378 millió tonnával, a második a belga Antwerpen 167 millióval, a harmadik Hamburg 135 millióval, a francia Marseille 100 millióval a negyedik, Amszterdam 84,3 millióval az ötödik.

Constanta közlekedési adottságait javítja az itt lévő nemzetközi repülőtér és a várost (és persze így a Fekete-tengert) a Dunával összekötő hajózható csatorna, amelynek nemcsak a szállításban, hanem a közeli cernavodai atomerőmű vízellátásában, hűtésében is komoly szerepe van.

A Halál csatornája, eltűnő részegységek

Ezt a csatornát Ceausescu utasítására fejezték be a 70-es, 80-as években, jóllehet itt hírhedt kényszermunkatábor működött már az ötvenes években is. Nevezték ezért a "Halál csatornájának" is, miután az itt eltűntek számáról még becsléseket is alig mernek leírni a kutatók. A Duna-Fekete-tenger csatorna mellett 2009-től elképzelhető, hogy megkezdik a Bukarest-Duna csatorna építését is, a konstancai kikötő magyar honlapja szerint.

Ezt a csatornát szintén Ceausescu akarta megépíteni, a diktátor bukásáig a 90 százaléka el is készült, azonban 1990 óta pénzhiány miatt nem folytatódott a beruházás, amely ma becslések szerint már csak 50 százalékos készültségi fokon van a rongálódás, és - hivatalos megfogalmazás szerint - bizonyos részegységek "eltűnése" miatt.

Nő a kikötő forgalma

Constanta az egyik fő bázisa a román Fekete-tengeri hadiflottának is. A konstancai kereskedelmi kikötő forgalma tavaly 650 ezer tonnával nőtt, elérte az 57,8 millió tonnát. Ezen belül a tengeri kereskedelem majdnem kétmillió tonnával, 45,1-ről 47-re nőtt, a folyami viszont 1,2 millió tonnával visszaesett 12-ről 10,8 millióra. A konténerforgalom bővül a legdinamikusabban, mennyiségi mutatók szerint 29 százalékkal nőtt az áruszállítás e szegmense Konstancában.

Még bátorítóbb lehet a konstancaiaknak, hogy megtelepedett itt a konténerszállítók közül a dán Maersk, a China Shipping, az MSC (Mediterranean Shipping Company), és a ZIM, a CSAV Norasia, a Pacificic Internatinal Lines és a Taiwan Wan Hai. A DP World (Dubai Ports World) pedig éppen most hajt végre hatalmas fejlesztéseket a román kikötőben.

A közúti közlekedést a "Nap Autópályája" biztosítja, ezt az utat Bukarest és Constanta között Ceausescu idején kezdték építeni, de akkor csak egy 18 kilométeres, egyébként igen nehéz szakasz fejeződött be Cernavoda és Fetesti között. Az Autostrada Soarelui 225 kilométeréből jelenleg a Wikipedia román oldala szerint 152 készült el, ezen Bukarestből Drajináig lehet egyhuzamban majdnem száz kilométert utazni keletre.