Az EU-n kívül jóval nehezebb dolgozni

Vágólapra másolva!
Az unió határain túl országonként eltérő jogszabályi rendelkezések érvényesülnek a külföldiek munkavállalása kapcsán. Az előírások ugyanakkor mégis sok hasonlóságot mutatnak. Cikkünkben az ügyintézés lépcsőit, az esetleges nehézségeket tekintettük át.
Vágólapra másolva!

Az engedély megszerzése az első. Az uniót leszámítva ugyanis az, az általános gyakorlat, hogy az egyes országok saját munkaerőpiacuk védelme érdekében munkavállalási engedélyhez kötik a külföldiek foglalkoztatását. Engedélyt pedig csak akkor adnak ki, ha az adott munkakör tekintetében munkaerő-hiánnyal küszködnek, vagyis nincs alkalmas belföldi jelentkező. A munkavállalási engedélyek további sajátossága, hogy kizárólag az engedélyben megjelölt munkáltatónál és munkakörben, kizárólag előre meghatározott ideig (például egy évig) teszi lehetővé a munkavégzést. Éppen ezért sokszor nem is a dolgozónak, hanem magának a munkáltatónak kell az engedélyt beszereznie a munkavállaló tervezett kiutazása előtt.

Az illegális, engedély nélküli munka kivétel nélkül, minden országban tilos. Általában nem csak a munkáltatót, hanem magát a feketén dolgozó munkavállalót is megbüntetik az ilyen esetekben. A szankciók a pénzbüntetéstől és a kiutasítástól, az elzárásig, illetve a többéves beutazási tilalom elrendeléséig is terjedhetnek - figyelmeztet a veszélyekre a Külügyminisztérium témával kapcsolatos tájékoztatója.

Itthon kell vízumot és a tartózkodási engedélyt kérni

Kizárólag a munkavállalási engedély megszerzését követően lehet a célországba jogszerűen beutazni. Ehhez azonban még itthon, az adott ország konzulátusán, vagy követségén vízumot (általában munkavállalási vízumot) vagy tartózkodási engedélyt kell kérni. A vízummentességi egyezmények ugyanis főszabályként a turistautakra vonatkoznak, azaz nem terjednek ki sem a munkavállalásra, sem más jövedelemszerző tevékenység folytatására. A külügyi tárca információi szerint a legtöbb állam azt sem teszi lehetővé, hogy már a határain belül tartózkodva adja be az érintett a kérelmét, illetve, vagy, hogy ott vegye fel a még otthon igényelt vízumát, illetve tartózkodási engedélyét.

Az ausztrál és az amerikai példa

Csak az állandó tartózkodási engedéllyel rendelkezők és a bevándorlók vannak munkavállalási szempontból az állampolgárokkal azonos helyzetben. Ha valaki ideiglenesen szeretne például Ausztráliába utazni és a kint tartózkodása alatt dolgozni, fontos, hogy olyan vízumot igényeljen, amely engedélyezi a munkavállalást. Nem biztosítanak munkavállalási jogosultságot ugyanis annak, aki turistavízummal utazik az országba - figyelmeztet az Ausztrál Nagykövetség. Magyarországnak ugyanis nincs sem ún. "working holiday"-re vonatkozó kétoldalú egyezménye Ausztráliával, sem au pair (baby sitter) programja.

Ha valaki ideiglenes munkát szeretne vállalni az Egyesült Államokban (a hangsúly itt is az ideiglenességen van), a munkavégzés típusától függően speciális vízumra van szüksége. Az USA követség tájékoztatója szerint a legtöbb ideiglenes munkavállalói vízumkategóriához azonban a kinti Állampolgársági és Bevándorlási Hivatala (USCIS) által jóváhagyott petícióra van szükség, amelyet a vízumkérelem benyújtása előtt kell beszerezni.

Két vízumfajta kivételével a jelentkezőknek bizonyítaniuk kell az amerikai hatóságok előtt, hogy olyan szoros gazdasági, szociális és családi kötődésük van a hazájukhoz, amely a visszatérésre készteti őket. Egyes kategóriáknál ezen felül csak az előre meghatározott éves keret terhére lehet vízumot kiállítani.

Adózás, egészségbiztosítási ellátások

A magyar Külügyminisztérium azt tanácsolja, hogy a kiutazás előtt feltétlenül tájékozódjunk az adózási kérdésekről, illetve arról, hogy miként kell odakint társadalombiztosítási járulékot fizetni. Érdemes tisztázni, hogy van-e az adott országgal a kettős adóztatást kizáró egyezményünk, illetve, hogy ennek milyen rendelkezései vannak. Az OECD modellegyezmény szerint ugyanis a kettős adóztatás a mentesség, vagy az adóbeszámítás elvének az alkalmazásával kerülhető el. Ha a munkavégzés alapján az adott országban nem illeti meg a magyar állampolgárokat a társadalombiztosítás, úgy még a kiutazása előtt egészségbiztosítást kell kötni.

Az egészségügyi ellátásról szóló egyezmények szerinti ingyenes, illetve kedvezményes betegellátás ugyanis csak az ideiglenesen külföldön tartózkodókra vonatkozik, s a munkavégzést általában nem tekintik ideiglenes tartózkodásnak. Érdemes utánajárni annak is, hogy milyen vámszabályok vonatkoznak a munkavégzés céljából ki- és beutazókra.

Nyugdíjegyezmények

Hazánk több országgal is kötött kétoldalú szociálpolitikai, illetve szociális biztonsági egyezményt. Ezek alapján dönthető el, hogy a nyugdíj megállapításakor beszámítható-e a külföldi munkavégzés ideje vagy sem. A területi elven alapuló megállapodások lényege, hogy az ellátást a lakóhely szerinti állam állapítja meg a mindkét államban szerzett szolgálati idő alapján. Ilyen a magyar-szovjet egyezmény, amely kiterjed a volt szovjet utódállamokra is az uniós Lettország, Észtország és Litvánia, valamint Üzbegisztán kivételével. Az időarányos teherviselésen elvén alapuló megállapodások folytán a két országban szerzett szolgálati időt összeszámítják. Mind a két állam ellenben csak az ott szerzett szolgálati idő arányának megfelelő nyugdíjrészt folyósítja.

Szociális biztonsági egyezmények hatálya alatt az államok saját, nemzeti ellátást állapítanak. Ha az igénylőnek nincs meg ehhez a minimális szolgálati ideje, akkor a két országban szerzett szolgálati idő összeszámítják, de nemzeti ellátásként csak az összes szolgálati idő arányának megfelelő nyugdíjrészt folyósítják.