GKI: Nem csökken az áram ára

Rövid távon nem befolyásolja a lakossági áram árát a hosszú távú áramvásárlási megállapodások (htm) megszüntetése és az európai uniós csatlakozás óta nyújtott támogatás visszafizetése.

Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője szerint hamis lenne önmagában ettől várni a lakossági árak csökkenését. Az azonban igaz, hogy a htm-ek megszüntetése nélkül érdemleges verseny hosszú távon sem alakulna ki - tette hozzá.

Az Európai Bizottság szerdán felszólította Magyarországot, hogy szüntesse meg a hosszú távú áramvásárlási megállapodásokat 2008 végéig, és ezzel egyidejűleg fizettesse vissza a termelőkkel az ország uniós csatlakozása óta nyújtott támogatást.

Az indoklás szerint a htm-ek az áramtermelőknek nyújtott jogellenes és a belső piaci rendtartással összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősülnek.

Kártérítés jár az erőműveknek

A magyar hatóságok már 2007 nyarán megkezdték a htm-ek rendezését, a közösségi jog, a nemzeti érdekek, az ellátásbiztonság, a költségvetési terhek és a fogyasztói költségek figyelembevétele mellett - áll a Pénzügyminisztérium reagálásában. Hozzáteszik, hogy a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) egy éve kezdte meg a htm-ek felülvizsgálatát; az áramtermelőkkel, és az erőművekkel folytatott tárgyalások többsége eredményre vezetett.

A bizottsági döntés értelmében a még hatályban lévő szerződéseket fel kell bontani, és a szerződéses és a piaci ár különbségéből fakadó, az Európai Unióhoz való csatlakozás időpontjától számítva keletkezett, tiltott állami támogatást vissza kell téríttetni az érintett erőművekkel. Ennek összegét a magyar hatóságoknak kell meghatározniuk a bizottság útmutatása alapján - fűzik hozzá.

Hegedűs Miklós szerint mivel magánjogi szerződésekről van szó, az erőművek a felmondás miatt kártérítést követelhetnek a magyar kormánytól. A szakértő szerint ez egy "nullszaldós játszma lesz". Azt valószínűsíti, hogy a visszafizetendő támogatások összege és a kártérítések mértéke között nem lesz jelentős különbség.

Egy szereplő nem versenyez

Az ügyvezető szerint akkor alakulhat ki érdemleges verseny a magyar árampiacon, ha a kínálati oldalon több szereplő is megjelenik.

A Magyar Villamos Művek (MVM) március közepén azt közölte, hogy gyakorlatilag lezárult a htm-ek rendezésének folyamata, a htm-ek megszűnnek, és helyükbe piackonform kereskedelmi megállapodások lépnek.

A hosszú távú áramvásárlási szerződések többsége a 90-es évek közepén az iparág privatizációjával összefüggésben született meg. Akkor a Magyar Villamos Művek (MVM) villamosenergia-nagykereskedő 2010-2015-ig szóló magánjogi szerződéseket kötött áramvásárlásra az áramtermelőkkel. Ez a szerződés-csomag volt az MVM Csoport kereskedelmi tevékenységének alappillére, egyúttal a magyarországi biztonságos villamosenergia-ellátás fő biztosítéka.

A Magyar Energia Hivatal korábbi adatai szerint 2006-ban még hét htm volt érvényben: a paksi, a pécsi, a csepeli, a dunamenti, a tiszai, a mátrai, és a budapesti erőművel. Az állami tulajdonú paksi atomerőművet nem számítva a hat áramtermelő htm-e - akkori áron - összesen 2100 milliárd forint értékű áram szállításáról szólt.