Kína és Oroszország vonzza a befektetőket

2008.06.05. 14:08

A nemzetközi befektetők Kínát tartják a világ legvonzóbb régiójának és az elmúlt évben jelentősen növekedett Oroszország vonzereje is, de a tények ugyanakkor azt tükrözik: még mindig Európába érkezik a legtöbb külföldi befektetés - állapította meg az Ernst & Young nemzetközi üzleti tanácsadó szervezet éves jelentésében, amelyet csütörtökön a franciaországi La Baule-ban megrendezett VI. Befektetési Világkonferencián (WIT) ismertettek.

A tanácsadó cég 834 nemzetközi döntéshozó megkérdezésével készült tanulmánya azt tükrözi, hogy a befektetők 47 százaléka Kínát tartja a világ legvonzóbb régiójának. Az ázsiai ország idén átvette a vezető helyet Kelet-Európától, amely 33 százalékkal a második helyre csúszott vissza. Harmadik helyen India áll 30 százalékkal, amelyet 21 százalékkal az Egyesült Államok, Kanada és Oroszország követ. Ez utóbbi ország mutatta fel a legnagyobb fejlődést az elmúlt évben, hiszen tavaly még csak a befektetők 12 százaléka tartotta a legvonzóbbnak, 2006-ban pedig alig 5 százaléka.

A befektetői vélemények azonban némileg ellentmondanak a tényeknek, hiszen a tavaly 17,8 százalékkal 1537 milliárd (napi 4 milliárd) euróra emelkedett közvetlen külföldi befektetéseknek (FDI) csak nyolc százaléka érkezett Kínába, és 42 százaléka továbbra is Európába.

A tanácsadó cég nemcsak a munkaerő képzettsége és rugalmassága alapján értékelteti a nemzetközi befektetőkkel a vonzerőt, hanem számos más tényezőt is figyelembe vesznek, amelyek közül a megkérdezettek a politikai és jogi stabilitást, valamint az infrastruktúra fejlettségét értékelték a legtöbbre.

A benyomás és a tények közti különbség Marc Lhermitte igazgató szerint egyfajta kiegyensúlyozottságot tükröz: a befektetők érdeklődése Kína és Kelet-Európa felé mára egyértelművé vált, helyzetük stabilizálódott, de a nagyon gyors fejlődés hatásai számos kérdést vetnek fel. Emellett Kína csak 2050 körül válhat majd a világ vezető gazdasági hatalmává - véli a tanácsadó cég francia vezetője.

Egyre több a befektetés Kelet-Európában

Meglepő adat, hogy a működő tőke befektetései által létrehozott új munkahelyek száma Európában 18 százalékkal csökkent, annak ellenére, hogy a befektetések száma öt százalékkal növekedett. Ennek oka a tanácsadó cég szerint, hogy a kontinens átmeneti időszakot él át: az ipari befektetések egyértelműen csökkentek Nyugat-Európában, a szektorban 46 százalékkal csökkent a munkahelyteremtés, és az új munkahelyek hatvan százaléka a szolgáltató szektorban jött létre. Ez a gyenge dollár és a nyugati fogyasztói piacok beszűkült keresletével együtt eredményezte az új munkahelyek zuhanásszerű visszaesését: 2007-ben összesen 176,5 ezer új munkahely jött létre szemben a 2006-os 215 ezerrel.

Európa dinamizmusát Közép-Kelet-Európa (amelybe Oroszországot is beleszámítják) tartja fönn. A térség az új projektek 28 százalékát vonzza, és 58 százalékot képvisel az újonnan teremtett munkahelyek számában. A növekedés gócpontja Oroszország, de Ukrajna és Törökország is egyre sikeresebb a befektetések vonzásában.

A kelet-európai régióban a nyugat-európai 28 százalékos zuhanással szemben azonban csak hét százalékkal esett vissza a munkahelyteremtés, miközben az új külföldi befektetések száma 15 százalékkal emelkedett. A legtöbb új munkahely Közép-Kelet-Európában továbbra is az iparban jött létre. A jármű-, elektronikai és elektromos ipar az új munkahelyek 50 százalékát generálta. Feltűnő azonban, hogy a régióban a szolgáltató szektorban keletkező új munkahelyek száma 30 százalékkal elmaradt az előző évitől. Ilyenformán a szolgáltatások területén Közép-Kelet-Európa részesedése lényegesen alacsonyabb mint Nyugat- Európáé (13 százalék a 60 százalékkal szemben).

Európában a legkedveltebb befektetési helyszín továbbra is Nagy-Britannia. A kelet-európai régión belül a rangsor változatlan: a szolgáltató központoknál a többség Lengyelországot választja (amely az összeurópai rangsorban is a második). Magyarország a szolgáltató szektorban lényegében ugyanannyi munkahelyet teremtett mint Lengyelország, vonzerejét tekintve tehát csak hajszál híján szorult a második helyre.

Az új munkahelyek teremtése alapján felállított húszas toplistában Magyarország 11 104 munkahellyel 2007-ben a 7. helyet szerezte meg, így az előző évivel azonos szinten maradt. Első helyen Nagy-Britannia áll Lengyelország előtt, Csehország a harmadik, Oroszország a negyedik, Franciaország az ötödik és Románia a hatodik helyet szerezte meg.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK