Mind�ssze 15 sz�zal�k az eszk�zl�zing ar�nya a magyarorsz�gi kis- �s k�z�pv�llalkoz�sok (kkv) finansz�roz�s�ban, ami a 35 sz�zal�kos uni�s �tlag fel�t sem �ri el - k�z�lte kedden a Magyar L�zingsz�vets�g.
A k�zlem�ny szerint ez az ar�ny Lengyelorsz�gban 27 sz�zal�k, Csehorsz�gban �s Szlov�ki�ban 25 sz�zal�k, Horv�torsz�gban 24 sz�zal�k, Rom�ni�ban pedig 22 sz�zal�k.
Az alacsony magyarorsz�gi mutat� a l�zingsz�vets�g szerint a korm�nyzat diszkriminat�v int�zked�seinek k�vetkezm�nye: a Gazdas�gfejleszt�si Operat�v Program t�mogat�si felt�telei gyakorlatilag kiz�rj�k a kkv-k sz�m�ra legalkalmasabb finansz�roz�si eszk�z, vagyis a l�zing konstrukci� haszn�lat�t - �ll a k�zlem�nyben.
A p�ly�zati ki�r�sok 2 �ves futamid�t �rnak el� a t�mogatott beruh�z�sok megval�s�t�s�ra, �s a gazdas�gi t�rca a finansz�rozott eszk�z tulajdonjog�nak megszerz�s�t is elv�rja ebben az id�szakban. A l�zingsz�vets�g szerint fontos azonban tudni, hogy a termel�eszk�z finansz�roz�sokn�l az �tlagos futamid� a magyar piacon megk�zel�ti az 5 �vet. Ezen az id�t�von bel�l termelhet� ki ugyanis rent�bilisan a beruh�z�s, vagyis a l�zing t�rgya, ami maga az eszk�z."
Az is el��r�s, hogy a kedvezm�nyezett v�llalkoz�soknak a t�mogat�si szerz�d�s megk�t�s�t k�vet�en 2 �ven bel�l meg kell val�s�tania a beruh�z�st �s el is kell sz�molnia a t�mogat�nak, a 2 �ves id�korl�t pedig a sz�vets�g szerint er�n fel�li terheket r� a t�mogatott c�gekre, vagyis ellehetetlen�ti a beruh�z�sokat.
"Mindezek ut�n nem csoda, hogy a kkv szektor s�lya a hazai l�zing portfoli�ban - a p�ly�zati rendszer deform�lts�ga miatt - mind�ssze 36 sz�zal�k, szemben az EU 47 sz�zal�kos r�szesed�s�vel" - �ll a k�zlem�nyben. A k�rnyez� orsz�gokhoz k�pest Magyarorsz�gon a legalacsonyabb az eszk�zfinansz�roz�s s�lya a GDP ar�ny�ban is, 0,7 sz�zal�k, m�g a k�rnyez� orsz�gokban 2 sz�zal�k k�r�l alakul. Ezek az ar�nyok ann�l is ink�bb �rthetetlenek, mivel a konstrukci�k valamennyi orsz�gban teljesen megegyeznek, EU konformak - f�zik hozz�.