M�g 2018-ban sem lesz eur�nk?

2008.06.17. 15:58

Megoszlik az elemz�k v�lem�nye arr�l, hogy t�z �ven bel�l mennyi az es�lye az eur� magyarorsz�gi bevezet�s�ben. R�vid t�von nem l�tnak erre es�lyt, a korm�ny 2009-re �g�r eur�strat�gi�t. Jelenleg a magyar �llamad�ss�g rendk�v�l nehezen finansz�rozhat�, mert a befektet�k nem b�znak a hazai gazdas�gban. Emiatt, illetve egy rejt�lyes maastrichti krit�rium miatt tov�bb h�z�dhat az eur� bevezet�se.

Az elm�lt h�ten ism�t emelkedett a diszkont kincst�rjegyek (DKJ-k) hozama, ami azt jelenti, hogy a magyar �llam egyre dr�g�bban tudja csak finansz�rozni ad�ss�g�t. A hozam ugyanis 9 sz�zal�k f�l��ugrott, ami k�t t�nyez�nek k�sz�nhet�: egyr�szt gyakorlatilag elt�ntek a vev�k a piacr�l, m�sr�szt a megmaradt v�s�rl�k sem b�znak annyira a magyar �llamban, hogy diszkont kincst�rjegyeit k�nnyed�n lejegyezn�k.

A DKJ-k��ltal�ban r�vid lej�rat� pap�rok, de a magyar �llam, illetve a magyar gazdas�g hossz� t�v� meg�t�l�se sem t�lzottan pozit�v. A magas hozamszintekr�l az elemz�k v�lem�nye ugyan n�mileg elt�r, de a gazdas�g gyenges�g�t az [origo] �ltal megk�rdezett szak�rt�k egy�ntet�en hangs�lyozt�k.

"Nem v�rhat� az eur� k�zeli bevezet�se Magyarorsz�gon" - mondja az [origo]-nak a mostani tendenci�k l�tt�n Suppan Gergely, a Takar�kbank vezet� elemz�je. Szerinte a nemzetk�zi p�nzpiacok ugyanis m�g 2017-18-ra sem l�tj�k val�sz�n�nek a k�z�s eur�pai valuta megjelen�s�t n�lunk. "Magyarorsz�gnak jelenleg nincs eur�bevezet�si c�ld�tuma. A korm�ny fontosnak �t�li az eur� bevezet�s�t, a konvergencia program v�grehajt�sa is ezt a c�lt szolg�lja" - hangs�lyozta a P�nz�gyminiszt�rium �s a Magyar Nemzeti Bank az origo k�rd�s�re.

"Az eddigi vizsg�latok alapj�n az eur� bevezet�s�nek hasznai meghaladj�k a k�lts�geit. A k�rd�s �tfog� vizsg�lat�ra azonban m�g sz�ks�g van. A korm�ny a Magyar Nemzeti Bankkal koordin�ltan tervezi ezt megtenni, amely a 2009-es �vben elvezethet egy eur�strat�gia kialak�t�s�hoz" - hangs�lyozza a k�t int�zm�ny k�z�s v�lasz�ban.

Egy furcsa krit�rium, aminek teljes�t�se nem csak rajtunk m�lik

Amikor a "magyar eur�" bevezet�s�r�l esik sz�, sokan besz�lnek a maastrichti krit�riumokr�l: a korm�ny �s a jegybank �ltal befoly�solhat� �llamad�ss�gr�l, az infl�ci�r�l �s a k�lts�gvet�si deficitr�l, illetve az �rfolyamok stabilit�s�r�l. �m van egy tov�bbi felt�tel is, a "kamatok konvergenci�ja". Ez az a t�nyez�, amit a hazai politikusok �s jegybank�rok a lehet� legkev�sb� tudnak befoly�solni. (A magyar jegybank �ltal meghat�rozott alapkamat ink�bb a forint stabilit�s�t �s a hazai bankok hitelez�s�t befoly�solja, nem pedig azt, hogy az �llamad�ss�g milyen felt�telekkel, azaz milyen dr�g�n finansz�rozhat�.)

Suppan szerint �ppen a kamatkonvergencia az a krit�rium, ami miatt es�ly sincs arra, hogy a t�rs�gbeli h�tr�nyunkat r�vid t�von ledolgozzuk. S�t, a makroelemz� �gy v�li, hogy a piac m�g 2017-2018-ra sem tartja val�sz�n�nek az eur� magyarorsz�gi bevezet�s�t, mik�zben a lengyelek megk�zel�tik ezt a felt�telt, a csehek �s szlov�kok pedig gyakorlatilag megfelelnek e krit�riumnak.

A helyzet k�l�nlegess�ge az, hogy a kamatkonvergencia teljes�t�se csak r�szben m�lik rajtunk. Voltak�ppen arr�l van sz�, hogy a nemzetk�zi p�nzvil�g hisz-e Magyarorsz�gban. Hisz-e abban, hogy a magyar korm�ny k�pes teljes�teni az �g�reteit, a Magyar Nemzeti Bank pedig k�pes az infl�ci�s c�lon bel�l tartani a fogyaszt�i �rak emelked�s�t. Mindezen t�l hinnie k�ne a vil�g befektet�inek �s bankjainak abban is, hogy a magyar gazdas�g teljes�teni tudja a foly� fizet�si m�rleggel kapcsolatos elv�r�sokat �s a t�bbi makromutat� is kisz�m�that�an alakul.

A helyzet ma az, hogy a p�nzvil�g bizalma m�g mindig rendk�v�l alacsony a fent eml�tett szerepl�kkel, a korm�nnyal, a jegybankkal, �ltal�ban Magyarorsz�ggal szemben.�A magyar �llamad�ss�got ugyanis �gy �razza be, olyan kock�zati fel�rat fizettet meg p�ld�ul az �llamad�ss�g Kezel� K�zponttal (�KK), ami messze fel�lm�lja a hasonl� lengyel, cseh �s szlov�k mutat�kat - v�li Suppan.

Optimist�bb v�lem�nyek

Kiss� elt�r a v�lem�nye a 10 �ves lej�rat� �llampap�rok hozamk�l�nbs�g�r�l egy m�sik elemz�nek. T�r�k Zolt�n, a Raiffeisen Bank vezet� elemz�je szerint a magyar kock�zati fel�r t�nyleg magas jelenleg, de ez nem felt�tlen�l jelenti azt, hogy kiz�rt lenne az eur� bevezet�se 2017-2018 el�tt.

Forr�s: [origo]

A kamatkonvergencia ugyanis tulajdonk�ppen az el�z� krit�riumok teljes�t�s�t�l f�gg. Egyfajta �nmag�t beteljes�t� j�slatr�l van sz�: ha mi megfelel�nk a k�lf�ld elv�r�sainak (els�sorban a maastrichti krit�riumoknak), akkor az �llampap�r-piaci hozamszintek is ennek megfelel�en alakulnak majd, �s cs�kkenni fognak - mondja T�r�k. Teh�t, ha javul a magyar �llamad�ss�g ar�nya, cs�kken a k�lts�gvet�si deficit, stabil �rfolyama lesz a forintnak, akkor "magukt�l" cs�kkennek a jelenleg m�g magas orsz�gkock�zatot jelz� hozamfel�rak. Ekkor ugyanis t�nyleg n�ni fog a bizalom a magyar gazdas�g ir�nt. Ez a bizalom jelenleg nagyon gyenge, de gyorsan v�ltozhat.

T�r�kh�z hasonl�an v�lekedik a Magyar Nemzeti Bank �s a P�nz�gyminiszt�rium is. Az [origo]-nak adott k�z�s v�laszukban kiemelt�k: a maastrichti felt�telek k�z�l "a kamatkrit�rium teljes�t�se �g�rkezik a legegyszer�bbnek: amennyiben a t�bbi krit�riumban el�rehalad�s k�vetkezik be, az a piaci meg�t�l�s�nk komoly javul�s�t eredm�nyezi, ami a�hozamfel�r automatikus cs�kken�s�t eredm�nyezi".

El-elt�nnek a vev�k

A hitelez�k - akik �llamk�tv�nyeket vagy diszkont�lt �llampap�rokat vesznek - �ltal�ban nemzetk�zi �s hazai nagybankok, nyugd�jp�nzt�rak, valamint befektet�si alapok, amelyek r�szletesen elemzik az orsz�gok gazdas�g�t. Ha rossznak �t�lik meg azt, akkor csak nagy fel�rral v�s�rolnak, vagyis az �llamnak nagy hozamot kell nekik garant�lnia - mondta Suppan. Ez�rt finansz�rozhat� csak dr�g�n egy rossz meg�t�l�s� �llam ad�ss�ga. Magyarorsz�gon az ut�bbi �vekben t�bbsz�r is el�fordult az, hogy a vev�k egyszer�en elt�ntek az �llampap�rpiacr�l, mert annyira nem b�ztak a magyar �llamban, hogy nem voltak hajland�k m�g nagy hozam mellett sem venni t�le semmit.

Utolj�ra id�n febru�rban-m�rciusban fordult el� ez Suppan szerint. Ekkor felment a kock�zati pr�mium 500 b�zispont f�l� is, mostan�ban ez az �rt�k 390-425 k�z�tt ingadozik. Ez azt jelenti, hogy az eur�z�na �s a k�z�p-eur�pai �llamok referenciahozamai k�z�tt - ezek �ltal�ban a t�z�ves lej�rat� �llampap�rok hozamszintjeit jelentik - a magyar �llampap�rok �llnak a legrosszabbul, ha a csehekkel, a lengyelekkel �s a szlov�kokkal hasonl�tjuk �ket �ssze.

A lengyelek k�r�lbel�l 200, a csehek szlov�kok 40-70 b�zisponttal k�nytelenek nagyobb hozammal eladni pap�rjaikat. Ez azt jelenti, hogy m�g a magyar �KK 4 sz�zal�kn�l is nagyobb fel�rat fizet, addig a lengyeleknek 2 sz�zal�kkal, a szlov�koknak �s a cseheknek pedig m�g f�l sz�zal�kkal sem kell t�bbet fizetni�k kock�zati pr�miumk�nt.

A Magyar Nemzeti Bank �s a P�nz�gyminiszt�rium az adatokat elemzve az al�bbiakat k�z�lte lapunkkal: "A 2008. m�rcius�ig terjed� egy �v �tlag�ban a magyar (hozam)�rt�k 6,9 sz�zal�k, m�g a h�rom legkedvez�bb infl�ci�j� orsz�g �tlaga 4,5 sz�zal�k volt (az eur�z�n�� 4,3 sz�zal�k). Azaz a fel�runk 2,4 sz�zal�kpont volt, teh�t a krit�riumot 0,4 sz�zal�kponttal haladta meg Magyarorsz�g. Az elm�lt id�szakban bek�vetkezett hazai hozamemelked�s miatt azonban a k�l�nbs�g b�v�lt."

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK