M�g 2018-ban sem lesz eur�nk?

2008.06.17. 15:58

Suppan felid�zte, hogy a t�z�ves n�met German Bund �llampap�rjaihoz k�pest id�n �v elej�n, amikor megingott a nemzetk�zi bizalom, a szlov�koknak kisebb kock�zati fel�rat kellett fizetni�k, mint p�ld�ul az olaszoknak. Ez szinte irre�lis volt az elemz� szerint, hiszen Olaszorsz�g orsz�gkock�zata elvben sokkal kisebb, minthogy ott m�r eur� van, Szlov�ki�ban pedig m�g a korona a fizet�eszk�z.

Ennek kapcs�n T�r�k Zolt�n viszont azt emelte ki, hogy a szlov�kok kisebb kock�zati fel�ra annak k�sz�nhet�, hogy n�luk m�g �ppen nincs eur�. Ugyanakkor a k�z�s eur�pai p�nz bevezet�se n�luk igen val�sz�n�, ez�rt amikor a spekul�nsok be�razt�k az �llamk�tv�nyeiket, akkor arra j�tszottak, hogy a korona �rt�ke emelkedni fog. Ez be is k�vetkezett, a szlov�k deviza jelent�sen er�s�d�tt, �gy az olaszokkal szembeni hozamk�l�nbs�get megmagyar�zta az �rfolyamspekul�ci�.

Hat �ve�volt a legjobb a helyzet�nk, de a hib�s s�veltol�s betett

A kock�zati pr�miumokat tekintve Suppan elemz�se szerint a hossz� kock�zati fel�rak 2002 elej�n voltak a legkisebbek Magyarorsz�gon. Ekkor 150 b�zispont volt a k�l�nbs�g a hossz�t�v� eur� referenciahozamokhoz k�pest, b�r m�r ekkor elkezd�d�tt a t�lk�ltekez�s.� Hogy 2002 elej�n m�gis mi�rt lett a legjobb a kamatkonvergencia szempontj�b�l a magyar teljes�tm�ny, ez r�szben egy politikai okra is visszavezethet� Suppan szerint. A nemzetk�zi hitelez�k ugyanis be�razz�k �s figyelembe veszik a v�laszt�si �s a v�laszt�s el�tti �veket, tudj�k, hogy ilyenkor kisebb a k�lts�gvet�si szigor.

Suppan szerint 2002-ben val�ban romlani kezdtek a kamatkonvergencia felt�telrendszer�t tekintve is a mutat�k, �m ebben az �vben, a v�laszt�sok ut�n meg lehetett volna fogni a kiad�sokat. A Medgyessy-korm�ny ezt nem tette meg, s�t, v�laszt�s el�tti �vekre jellemz� osztogat�sba kezdett 100 napos programja sor�n. A k�vetkez� �vben, 2003-ban a hib�s s�veltol�si politika tov�bb rontotta az orsz�g meg�t�l�s�t, ezut�n el�fordult az is, hogy elt�ntek a v�s�rl�k az �llampap�rpiacr�l.

Magyarorsz�got 2004-2005 t�j�n - ahogyan az a 2006-os �sz�di besz�db�l is kider�l - csak a gondvisel�s �s a nemzetk�zi piacok hatalmas likvidit�sa, �ri�si p�nzb�s�ge mentette meg a s�lyosabb ad�ss�gv�ls�gt�l. A m�lt �vben�a magyar korm�nyban jobban kezdtek b�zni a k�lf�ldiek, a 2006-ban nyilv�noss�gra ker�lt �sz�di besz�d r�juk nem hatott annyira negat�van. �gy a kock�zati fel�rak cs�kkenni kezdtek, megint 200 pontos volt a k�l�nbs�g az eur�z�n�hoz k�pest.

�m ekkor, 2007 m�sodik fel�ben a nemzetk�zi kr�zis j�tt k�zbe: kirobbant az �gynevezett subprime v�ls�g, ami az amerikai jelz�logv�ls�g tov�bbgy�r�z�s�t, �s �tt�telesen a hitelpiac sz�k�l�s�t jelentette. Ezut�n, 2008 elej�n megint kezdtek elmaradozni a v�s�rl�k az �llampap�r-piacokon is, �s ez neh�z helyzetbe hozta a Magyar Nemzeti Bankot �s a korm�nyt. Erre reag�ltak t�bbek k�z�tt a hazai illet�kesek az �rfolyams�v megsz�ntet�s�vel.

A jelenlegi 400 pont k�r�li t�bblet azt jelenti Magyarorsz�g sz�m�ra, hogy az orsz�g nehezen tudja finansz�rozni az ad�ss�gait, csak hatalmas pr�miumot fizetve tudja r�venni az �KK a hitelez�ket, hogy v�s�roljanak �llamk�tv�nyeket vagy diszkont kincst�rjegyeket.

�ltal�nos rosszabbod�s

Miut�n egyre dr�gul az ad�ss�gfinansz�roz�s, Magyarorsz�g �ltal�nos helyzete is rosszabbodik. Mivel a gazdas�gi n�veked�s alacsony, �gy hi�ba kiegyens�lyozottabb most a k�lts�gvet�s helyzete, ez �nmag�ban nem el�g az �llamad�ss�g cs�kkent�s�hez. Amennyiben a n�veked�s alacsonyabb, mint a re�lhozam, az �llamad�ss�g "kin�v�se" sem lehets�ges gyorsabb deficitcs�kkent�s n�lk�l. A jegybank tov�bbra is a kamatok emel�s�re k�nyszer�l, a hozamszintek pedig 8-9 sz�zal�k k�z�l alakulnak az �llampap�r-piacon - v�li Suppan.

Mi a hozam �s a kock�zati fel�r?
A kock�zati fel�r az �llampap�rok hozam�t elemezve hasonl�that� �ssze. Hozam az az �sszeg, amelyet a pap�r lej�rat�ig a hitelt felvev� (vagyis a pap�rt kibocs�t� szervezet) k�nytelen kifizetni a pap�rt lejegyz�, megv�s�rl� hitelez�knek. A hozamot sz�zal�kban fejezik ki, �s b�r van �sszef�gg�s az �rt�kpap�rok kamatoz�sa �s hozama k�z�tt, a k�t fogalom gy�keresen elt�r�. Lehet p�ld�ul �rt�kpap�rt nulla sz�zal�kos kamattal kibocs�tani, de a hozama akkor is lehet jelent�s, ha a lej�ratkori �rt�k�t vessz�k alapul. (Az ilyen �rt�kpap�rok most olcs�n, diszkont �ron, n�v�rt�k alatt megv�s�rolhat�k, nulla sz�zal�kos kamaton, de k�s�bb, a lej�ratkor dr�g�n - n�v�rt�ken - v�lthat�k be.) Eff�le �rt�kpap�r p�ld�ul Magyarorsz�gon a DKJ, vagyis a Diszkont Kincst�rjegy, amely egy �vn�l r�videbb futamidej� �llampap�r, kamatot nem fizet. A DKJ a n�v�rt�kn�l alacsonyabb, diszkont �ron ker�l forgalomba, lej�ratkor pedig a n�v�rt�ket fizeti vissza. (A diszkont �sszege a n�v�rt�k �s a v�tel�r k�z�tti k�l�nbs�g.)

Az �gy keletkez�, a referenci�n�l 400 ponttal nagyobb hozamk�l�nbs�g azt jelenti a t�z�ves �llamk�tv�nyekn�l, hogy m�g t�z �v m�lva sem l�that� konvergencia az eur�z�na m�rt�kad� hozamszintjeihez k�pest. Vagyis a piac egy�ltal�n nem b�zik abban, hogy t�z �v m�lva az eur�z�na legjobb tag�llamaiban, �ltal�ban N�metorsz�gban vagy Franciaorsz�gban v�s�rolt �llamk�tv�nyek hozamszintj�hez hasonl�ak lenn�nek majd a magyar pap�rok. Ezzel szemben Csehorsz�g �s Szlov�kia t�z�ves �llamk�tv�nyei remek hozamszinten kelnek el, ami Suppan szerint azt mutatja, hogy a piac gyakorlatilag hosszabb t�von m�r az eur�z�n�hoz tartoz�k�nt kezeli e k�t �llamot.

Egy-k�t londoni nagybank v�s�rol

Ami az elm�lt id�szak folyamatait illeti, T�r�k felh�vta a figyelmet arra, hogy a magyar �llampap�rpiacon a hozamokat nemcsak a subprime v�ls�g �s nemcsak a magyar orsz�gkock�zat hajtja fel. E k�t t�nyez� egy�bk�nt t�nyleg nagyon fontos, hiszen egyr�szt a rossz magyar gazdas�gi mutat�k t�nyleg n�velik a rizik�t, a subprime v�ls�g pedig megritk�totta a vev�ket.

A jelz�logv�ls�g hat�s�ra jelenleg rendszeresen csak 1-2 nagy londoni bankh�z jelentkezik vev�k�nt a magyar �llamad�ss�gra. Ez szint�n dr�g�tja az ad�ss�gunk finansz�roz�s�t: nehezebb vev�t tal�lni, ez�rt emelni kell az "t�tet", vagyis az �g�rt hozamokat.

T�r�k azonban mindemellett h�rom m�sik fontos t�nyez�t is kiemelt: egyr�szt a magyar �llam tov�bb nehez�tette az egy�bk�nt is s�lyos nemzetk�zi helyzetben a saj�t �llamad�ss�g�nak finansz�roz�s�t a nyugd�jp�nzt�rak szab�lyoz�s�nak m�dos�t�s�val. Id�nt�l ugyanis arra k�nyszer�tett�k a nyugd�jalapokat, hogy r�szv�nyekbe is, teh�t kock�zatosabb �rt�kpap�rokba is fektess�k p�nz�ket.

Minthogy kor�bban ezek a p�nzt�rak d�nt�en �llampap�rokat v�s�roltak, most k�nytelenek megszabadulni a portfoli�juk egy r�sz�t�l. Ez tov�bbi nyom�s al� helyezi az �llampap�rpiacot, m�g magasabb hozamot kell teh�t az �llamnak �g�rnie ahhoz, hogy vev�t tal�ljon �jonnan kibocs�tott k�tv�nyeire, diszkont kincst�rjegyeire.

A lengyelek okosabbak

Szint�n maga a korm�nyzat rontja a magyar �llamad�ss�g finansz�roz�si lehet�s�geit azzal, hogy rendk�v�l bonyolult az �gynevezett rep�-szab�lyoz�s, amely bizonyos �gyletekben az �llampap�rok fedezetk�nt val� felhaszn�l�s�t tenn� lehet�v�. Ezzel relat�ve nehezebben �rt�kes�thet�v� is teszi az �llam ezeket a pap�rokat, n�velve a hozamszintet T�r�k szerint.

A harmadik s�lyosb�t� t�nyez� az �llamad�ss�g kezel�s�ben �s a hozamszintek felesleges n�vel�s�ben, hogy az �jonnan �s r�gebben kibocs�tott magyar �llampap�rok rendk�v�l sok sz�ri�ban jelennek meg, �ttekinthetetlen t�meget alkotva. A befektet�knek/hitelez�knek nincs idej�k �s es�ly�k arra, hogy meg�rt�k a jelenlegi strukt�r�t. �sszehasonl�t�sul T�r�k azt id�zte fel, hogy a lengyel �llampap�rpiacon, amely egy�bk�nt n�gyszer akkora, mint a magyar, feleannyi �llampap�r van jelen, mint n�lunk.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK