Panaszhegyek a pénzügyi szektorra

Sok a panasz a pénzügyi szervezetekre, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) méretükhöz képest a legnagyobb bírságokat rájuk szabta ki. A lakossági hitelezés területén az egyik problémát a hitelközvetítés terjedése okozza, ami szabályozatlan, ezért a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) nem tudja felügyelni - derült ki szerdán, az Országgyűlés fogyasztóvédelmi eseti bizottságának ülésén.

Balogh Virág, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Fogyasztóvédelmi Irodájának vezetője elmondta: a bejelentések jelentős része a pénzügyi területekre érkezik; a tavaly lezárt 72 eljárásból 15 a pénzügyi tevékenységre irányult. A legnagyobb problémát abban látja, hogy nagy, tőkeerős cégek erőteljes kampányt folytatnak saját termékeik forgalmának növelésére, a fogyasztói tudatosság azonban nagyon alacsony.

A bankok hitelezési gyakorlatából három témát emelt ki az irodavezető: az áruhitelezést, a hitelkártyákat és a lakáshitel termékeket. Mindhárom szolgáltatás esetében azt tapasztalták, a hirdetésekből nem derül ki, hogy a meghirdetett előny csak bizonyos feltételekkel vagy a szigorú feltételek miatt csak kevesek számára érhető el. Balogh Virág elmondta: nagy reményeket fűz a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelemről szóló törvény szeptemberi hatálybalépéséhez.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) négy éve kiemelten kezeli a fogyasztóvédelmet és a pénzügyi kultúra növelését - hangsúlyozta Schiffer Péter, főigazgató-helyettes. A pénzügyi szolgáltatókra érkező panaszok száma ezzel együtt rohamosan nő: tavaly 5400 panasz érkezett rájuk a felügyelethez, az idén pedig már elérheti a 8 ezret.

Alultájékozott hitelkínálók

A főigazgató-helyettes az egyik problémát abban látja, hogy akik a hiteltermékeket eladják a lakosságnak, gyakran nem tudnak többet, mint akik megveszik. A banki termékeket egyre gyakrabban értékesítik közvetítők, ám, míg a befektetési és biztosítási termékeket értékesítőktől megkövetelik a képzettséget, a hitelközvetítőktől nem. Schiffer Péter szerint az ügyfelek számára problémát jelenthetnek a közvetítők által felszámított, általában 4-5 százalékos díjak is. E terület szabályozatlan, ezért a PSZÁF nem tudja felügyelni - mondta a főigazgató-helyettes.

A felügyelet jelenleg több témát is vizsgál. Ezek egyike, hogy milyen feltételek mellett módosíthatják egyoldalúan szerződéses feltételeiket a bankok. A felügyelet nem ért egyet azzal, ha a módosításra túl általános magyarázatot ad a szolgáltató, s azt sem tartja jónak, ha a feltételek egyenlőtlenek - mondta a főigazgató-helyettes.

Egy forintnyi késedelmet sem tűrnek

A hitelkártyákkal kapcsolatos anomáliákat is megvizsgálta a PSZÁF. Számunkra világos, hogy a szolgáltatók minden feltételt meghatároznak; meg lehetne azonban határozni egy tűréshatárt, most ugyanis a szolgáltatók már 1 forintos késedelem esetén is felszámítják a teljes költséget - mondta a főigazgató-helyettes. Hangsúlyozta ugyanakkor: az információs egyenlőtlenség ellenére sem szabad teljesen felmenteni az ügyfeleket, hangsúlyozni kell a fogyasztói felelősséget is.

Schiffer Péter ismertette: a felügyelet kiemelten foglalkozott a felelős hitelezéssel is. Veszélyes út, ha a finanszírozó a hitelexpanzió érdekében nem veszi figyelembe az adós teherviselő képességét; ez nem csak a pénzügyi szektor helyzetét rontja, hanem nemzetgazdasági szempontból is hátrányos. A szektor részéről valószínűleg önkorlátozásra lesz szükség - mondta Schiffer Péter. Hozzátette: a teljes körű (úgynevezett pozitív) adóslista bevezetése sokat segíthetne.

Utólag módosított megállapodások

Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) alelnöke, Dietz Gusztávné a lakáshitelekkel kapcsolatban felhívta a figyelmet: a bankok a szerződés megkötése után, az ügyfelek hátrányára egyoldalúan megváltoztatják a szerződéses feltételeket, megemelik például az elő- és végtörlesztési díjat, különösen a K and H és az OTP gyakorlata kirívó - mondta.

Torjákné Amberger Teréz ágazati irodavezető erre reagálva elmondta: a szerződésmódosításokkal kapcsolatos eljárások során a pénzintézetek kötelezettségvállalással visszaléptek a módosítástól; a GVH-t azonban aggodalommal tölti el, hogy a pénzintézetek a kötelezettségvállalást ismertető levelükben egyben a díjemelést is bejelentették az ügyfeleknek.

Csapdában a fogyasztók

A fogyasztók az irodavezető szerint csapdában vergődnek: hiába váltják ki a hitelt kedvezőbbre, nem lehetnek biztosak abban, hogy a feltételek nem változnak meg. A GVH annak érdekében, hogy ez a probléma ne ismétlődhessen meg, kezdeményezte az illetékes minisztériumoknál a hitelintézeti törvény módosítását - mondta Torjákné Amberger Teréz.

Földi Tamás, a Magyar Bankszövetség vezető közgazdásza elmondta: a kritikákra megpróbálnak önszabályozással válaszolni. Úgy vélekedett, a fogyasztói tudatosság jele, hogy a panaszok száma nő. A hitelközvetítők ügyét a bankszövetség is súlyos problémának tartja, megoldásához a hatóságok segítségét kérték.

Egyoldalú szerződések

A szerződések egyoldalú megváltoztatásával kapcsolatban azt mondta: a feltételek változása ezt indokolhatja, a felügyelet útmutatásait és az uniós ajánlásokat e téren iránymutatónak tartják. A bankszövetség vállalta, hogy összeállítanak egy listát arról, minek alapján lehet megváltoztatni a feltételeket. Ha pedig a fogyasztó a módosítást nem fogadja el, biztosítani kell, hogy legyen ideje kiváltani a hitelt vagy elmenni egy másik bankhoz. A döntés felelősségét nem tudják és nem is akarják levenni az ügyfelek válláról - mondta.

Dietz Gusztávné az elhangzottakra reagálva elmondta: a banki szerződések nem világosak, ezért is fordulnak az ügyfelek közvetítőkhöz. A jelzáloghitel szerződések nagy része a fogyasztás finanszírozására szolgál ezért be kell, hogy "dőljenek" - figyelmeztetett. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelzálogfedezetet egyre többször olyan emberek biztosítják a hitelekhez, akik nincsenek tisztában a következményekkel.