Terjedelmes riportot közölt a Handelsblatt című német napilap hétfőn Kecskemétről annak kapcsán, hogy a Daimler német autógyár a városban hozza létre első kelet-európai gyártó üzemét.

A tekintélyes politikai, illetve üzleti napilap bevezetőjében arról írt, hogy a Daimler döntése nyomán a "pusztavárosban" - mint fogalmazott - megmozdult a föld. A pusztai idillnek egyelőre legalábbis vége, a Daimler a város szélén fekvő szántóföldet magasan fejlett technológiával rendelkező vidékké fejleszti.

Az újság ezzel összefüggésben emlékeztetett: a stuttgarti cég az elmúlt héten - több hónapos vita után - határozott az első kelet-európai üzem Kecskeméten történő létrehozásáról. A beruházás értéke 800 millió eurót tesz ki, s az új típusú Mercedes autók gyártása - évente mintegy 100 ezer - 2011-ben kezdődik.

A riportban a Handelsblatt több helyi vállalkozót szólaltatott meg, akik kivétel nélkül annak a reménynek adtak hangot, hogy a beruházás fellendülést hoz a városnak, illetve a térségnek. Ugyanezt a reményt fogalmazta meg a lapnak Zombor Gábor polgármester is, aki kiemelte, hogy a Daimler döntése nagy elismerést jelent Kecskemétnek.

A riporthoz fűzött - keretbe foglalt, s térképpel mellékelt - írásában a Handelsblatt kiemelte, hogy Magyarországon az autógyártás 1990 óta a leggyorsabban növekvő ágazatok közé tartozik. Az újság úgy értékelte, hogy az autógyártás az elektronikai ipar mögött a második legfontosabb ágazattá vált, s a legnagyobb beruházók között az Audit és a Suzukit említette.

Az újság utalt arra, hogy Magyarország egyidejűleg a beszállítók eldorádójának számít. A beszállítók erősségeként említette az újság, hogy logisztikai szempontból "ügyesen" Magyarország nyugati részében telepedtek le. Magyarország általánosságban is kiváló helyszín a logisztika számára - tette hozzá az újság.

A Handelsblatt ugyanakkor beszámolt arról is, hogy az elmúlt években jelentősen megkopott Magyarország korábbi hírneve a kelet-európai térség piacgazdasági reformjainak éllovasaként. A külföldi közvetlen beruházások visszaestek. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök baloldali kormánya pedig megkezdte a fontos gazdasági reformok lefékezését - írta a lap.