Német autóscégek árasztják el az országot

2008.06.23. 12:35

Utánanéztünk, hogy milyen cégek választják Magyarországot befektetési célpontnak. Az elmúlt 12 hónapban főleg sztrádákhoz ragaszkodó német autóipari vállalatok jöttek hozzánk, közülük az utolsó a Kecskemétre beköltöző Mercedes. A kiskunsági megyeszékhelyre azonban nemrégiben Romániából is áthoztak egy üzemet.  

A Daimler döntése arról, hogy a Mercedesek gyártásának egy részét Magyarországra, Kecskemétre hozza, az egyik legnagyobb beruházásnak számít a rendszerváltás óta. A kormány ezt a Népszabadságban egész oldalas hirdetéssel ünnepelte meg. Az [origo] utánanézett, mely cégek jöttek az elmúlt évben Magyarországra és melyek hagyták el hazánkat az utóbbi időszakban. Sorozatunk első részében most a betelepülőkkel foglalkozunk.

Az utolsó 12 hónap befektetői

Az elmúlt 12 hónapban 120 cég jelentette be magyarországi beruházását, fejlesztését, illetve erről szóló terveit. Internetes vizsgálódásunk - amely nem tekinthető teljesnek - eredménye az volt, hogy a külföldi invesztorok fele német (illetve osztrák és svájci), és azok közül is főleg az autóipari beruházók választanak minket. Így nem meglepő, hogy a Győrben folyamatosan bővülő Audi után újabb német óriáscég jelenik meg, immár Kecskeméten.

A 120 beruházás közül elemzésünk szerint 46 volt német, osztrák vagy svájci érdekeltségű (osztrák féltucatnyi, svájci három volt közülük). Ez azt jelenti, hogy a három német ajkú országból együtt több külföldi befektető érkezett, mint a világ többi részéből összesen (44). A magyarok húsz beruházást terveznek vagy hajtottak végre (döntően egyébként alternatív energetikai projekteket egyébként, amire még kitérünk később), tíz esetben pedig a sajtóhírekből nem derült ki pontosan az invesztor kiléte.

Alig jönnek franciák, spanyolok és olaszok

A németek után az angolszász államok következnek 11 fejlesztéssel, zöldmezős beruházással vagy cégalapítással. Ezek közül egy-egy brit és kanadai beruházó volt, igaz, a BT, a régebben British Telecomként ismert óriásvállalat két hatalmas szolgáltatóközpontot is nyitott Budapesten és Debrecenben.

Az EU más tagállamaiból 16 beruházó érkezett, közülük alig akad francia, spanyol és olasz, döntően holland, svéd, dán és finn cégekről van szó. Ennek részben a Gripen-vásárlásunk lehet az oka, a svédek ugyanis folyamatosan telepítik ellentételezésként Magyarországra a nem hadiipari termelésük egy részét. Ennek a folyamatnak a fő haszonélvezője Nyíregyháza, ahol az Electrolux fejlesztéseit a beszállítók fejlesztései kísérik. A finneket a Nokia képviseli, illetve a szerződéses elektronikai gyártásáról ismert Elcoteq. 

Ázsiából gumigyárak érkeznek

Ázsiából 14 beruházó érkezett hozzánk, vagy volt már itt korábban, és bővíti tevékenységét. Közülük három gumigyár fejleszt folyamatosan: a japán Bridgestone Tatabányán 48 milliárdot költött, a koreai Hankook Dunaújvárosban és hamarosan talán a szomszédos Rácalmáson 131 milliárdot fektetett be. Hozzájuk csatlakozhat az indiai Apollo Tyres, amely Gyöngyösre települne, ha a helyiek nem akadályozzák meg a 44 milliárdos beruházást. (A Hankookban tulajdonos francia Michelin régebben van jelen Magyarországon, többek között Nyíregyházán, és 14,5 milliárdos volt például a legutóbbi befektetése.)

A nagyobb ázsiai beruházók közé tartozik az Esztergomban lévő japán Suzuki, amely 35 milliárdot költött el nálunk, és az elektronikai iparban működő Flextronics is, amely részben Nyíregyházán, részben Zalaegerszegen bővül ismét (a korábbi drasztikus visszaesése után).

Ukrán gigaprojektek

Külön érdemes kiemelni az ukrán befektetőket. Három nagy projektről érkezett hír: az egyik az ukrán érdekeltségű Emfesz Nyírtasson épülő hatalmas gázerőműve, a Dunaferrnél zajló, az ukrán tulajdonosok által végrehajtott, több tízmilliárdos fejlesztések, valamint a szintén valószínűleg ukrán érdekeltségű, de svájci bejegyzésű Vorskla Steel AG invesztíciója. A Vorskla Záhony térségében tervez új, acéllemezeket gyártó létesítményt.

Ha az iparágakat tekintjük át, akkor kitűnik, hogy az autóipar mindent tarol: a 120 beruházás közül 35 közvetlenül ilyen területre érkezett, de a három nagy gumigyártó fejlesztéseivel együtt 38 az összesített szám. Ez 29, illetve 32 százalékos aránynak felel meg.

Az autóipar a listavezető

Az autóipari fejlesztések közül kiemelkedik az Audi állandó bővülése és beszállítóinak egyre táguló köre. Az Audi 1994 óta van jelen nálunk, és csak 2006-tól 154 milliárd forintot fektetett be Magyarországon a gazdasági tárca közlése szerint. Győrbe gyakorlatilag folyamatosan érkeznek az Audi alvállalkozói, és más járműipari cégek. Így például a Rondó, az Alprosys, a Hackerodt, a Rhenus és a Weiss Hungaria is létesített itt újabban telephelyeket.

Győr a felsorolt cégeken kívül oda vonzotta a szűrőgyártó ProMinentet, a légiipari beszállító Borsodi Műhelyt, az Igm robotgyárat és az elektronikával foglalkozó tajvani Lite-Ont, ez utóbbi a Philips helyét foglalta el. Így a Rába-parti város Budapest után a legtöbb új beruházást tudhatja magáénak számításaink szerint, és az is egyértelmű, hogy a magyarok mellett német és osztrák cégek jelennek meg itt.

Magyar kisbefektetők

Az egyéb gépipari beruházások száma tizenhárom (ez 11 százalékos arány), akárcsak az építőipari invesztícióké. Energiaipari beruházások (10 invesztíció, 8 százalékos arány) közül a nagyobbak és a hagyományos energiahordozókra épülők külföldiek: az ukrán Emfesz és a német Mátrai Erőmű óriásprojektjeiről van szó.  E két gigaprojekt mellett nyolc kisebb akadt, amelyek mindegyike alternatív energiatermeléssel függ össze. A szerencsi szalmatüzelésű erőműtől kezdve a biogáz- és bioetanol-gyártó üzemeken át a fapelletet előállító zalai létesítményig változatos tervek szövődnek, illetve valósulnak meg.

Az egyik legjelentősebb ezek közül a Dunaújvárosban lévő Pálhalmai Agrospeciál Kft. biogázerőműve. A kft. egy állami tulajdonú börtöncég egyébként, amely döntően az istállótrágyát hasznosítja energiatermelésre. Az alternatív energiatermelési projektek között vannak külföldi (német, osztrák és japán) érdekeltségek, de döntően magyar fejlesztésekről van azért szó.

Az élelmiszeripar 7, az acélipar 5, a gyógyszer- és vegyipar pedig négy új beruházással képviselteti magát összeállításunkban, akárcsak a logisztikai ágazat (itt is négy új nagyobb befektetést regisztráltunk).

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK