Nem csak jönnek, mennek is a cégek

Bár a napokban a Mercedes bejelentette, hogy Kecskemétre hozza új üzemét, a könnyűipari és élelmiszeripari vállalatok, illetve az elektronikai üzemek szinte menekülnek Magyarországról. Egész ágazatok vannak eltűnőben, és több település is válságba kerülhet, ha folytatódik a gyártó cégek kivonulása.

A Mercedes kecskeméti gyáralapításának apropóján az [origo] számba vette az utóbbi egy év 120 legfontosabb külföldi befektetését Magyarországon. Ezúttal azonban a gyárbezárásokat összesítettük, méghozzá megyékre, városokra lebontva, az elmúlt fél évtizedre visszamenőleg.

Bár a magyar kormány nyolcmilliós médiakampányban ünnepelte - alighanem kéretlenül - a Mercedes döntését a nyomtatott sajtóban, sokkal nagyobb költségekbe verné magát a kabinet, ha minden egyes idei komolyabb cégcsőd és üzembezárás után tenne közzé egészoldalas hirdetéseket a napilapokban. Internetes felmérésünkből kiderül, 2008-ban folytatódott a 2006-2007-ben megindult gyárbezárási hullám Magyarországon.

Veszprém megye: súlyos a helyzet

Az [origo] gyűjtése szerint csak idén és csak Veszprém megyében öt cég került végveszélybe. Balatonfűzfőn a papírgyár és az erőmű is nehéz helyzetben van, Veszprémben egy nagy elektronikai alkatrészgyártó munkahelyei szűnhetnek meg, Várpalotán egy ruhagyár állt le, Kupon egy öntöde fejezi be működését.

Termelő cégek tucatjai hagyják el Magyarországot, így bezár a legendás dorogi Fabulon-gyár, ugyanitt a Sanyo jelentette be akkumulátorüzemének megszüntetését, Enyingen a legnagyobb müzligyárunk került felszámolás alá, Sopronban folytatódik a textil- és szőnyegipar felszámolása, Vas megyében a cipő- és ruhaipar pusztul ki.

Eltűnik a cukoripar

A cukoripar utolsó gyárai zárnak be jelenleg is országszerte, mindössze egyetlen üzem marad a jövőben Magyarországon, a kaposvári. Petőházán, Szolnokon és Szerencsen is megszűnik a termelés. Szolnokot egyébként is sújtja a gyárbezárási hullám: 2006-ban a Henkel vonult ki innen, aztán a cukorgyár csukott be, legutóbb pedig a hatalmas papírgyár, a Mondi jelentette be a távozást a megyeszékhelyről.

A cukoripar nem az első élelmiszeripari ágazat, amely szinte teljesen leépül. A húsipar 2002 és 2006 között óriási válságot élt át, ekkor tűnt el számos cég és üzem a süllyesztőben. Különösen súlyosan érintette ez Zala és Békés megyét, Zalát ezen kívül a textil- és ruhaipari válság is sújtotta.

Az elvándorlás oka

A cégek elvándorlásának két alapvető oka van a Világgazdasági Kutatóintézet (VKI) munkatársa, Szanyi Miklós szerint. Magyarországon az elmúlt években, de különösen 2000 és 2005 között drasztikusan nőtt a munkaerő költsége. Így az élőmunka-igényes iparágak tovább költöztek, és ha már elértek, például, Kínába, akkor onnan már aligha fognak visszatérni. Ha ugyanis valaki ott egyszer elboldogul a bürokráciával, és megtanulja kezelni a helyi viszonyokat, akkor más európai gyártási helyszínek nem versenyezhetnek az ottani költségszintekkel.

Szintén nehezíti Magyarország helyzetét a forint erős árfolyama. Ez nem mindenkinek okoz azonban gondot - jegyezte meg Szanyi. Akik exportálni akarnak Magyarországról, azoknak nem jó ez, mert csökkenti az exportból származó árbevétel forintértékét. Egyes pénzügyi befektetéseknek is kedvezőtlen az erős, főleg pedig az erősödő forint. Ha például adott időszakon belül 100 dollárnyi idehozott (alap)tőke pár év múlva dollárban csak mondjuk 80-at ér, ezt az árfolyamváltozást sokszor a kamatok nem tudják kompenzálni.

Más előnyöket kell kínálni

Szanyi szerint Magyarországon ezért más előnyöket kell kínálni a betelepülő cégeknek, illetve az itt maradóknak. Az infrastrukturális fejlesztések, az autópályák kiépítése valóban segíthet ezen, de önmagában persze ez sem elég. Az adókedvezmények, állami támogatások korábbi gyakorlatát az Európai Unió 2004-es csatlakozásunkig versenypolitikai szempontok miatt erősen bírálta. Utóbb viszont kiderült, hogy az egyébként kétségtelenül versenytorzító hatású befektetés-támogatási eszközök használatát nem elvi alapon kifogásolta.

Erre utal, hogy ilyen eszközöket az EU-tagországok, köztük korábbi tagok is, 2004 után számos esetben vettek igénybe. Egyedi kormánydöntésekkel a működőtőke-befektetések továbbra is kedvezményekben részesíthetőek. Ráadásul a legújabb gyakorlat a konkrét támogatási konstrukciók összegeit homályban tartja.

Dotáció a szocializmusból?

A kutató felhívta a figyelmet arra, hogy a legutóbbi magyarországi nagyberuházások esetében is döntő szerepet játszottak a támogatáspolitika eszközei, köztük a dotációk is. Az adókedvezmények, készpénztérítések összegeit a kormány üzleti titokként kezeli, holott erről Brüsszel felé is jelentési kötelezettsége van. Felvetődik, hogy nem a néhány éve még kritikus szemmel figyelt, agyondotált szlovákiai autóipari beruházások példáját követte-e Magyarország is?

Mára tehát kiderült, hogy a szocializmus idején ismert állami dotáció a kapitalizmus idején sem ment ki a divatból, és nem egyszerűen adókedvezményeket, hanem sokszor készpénzt is kapnak a befektetők az államtól. Mindez persze a verseny logikájával gyökeresen ellentétes, viszont munkahelyeket teremt, és ezzel az érvrendszerrel általában védhetővé is válik politikailag az eljárás (amint az a Hankook esetében is történt). Az adott cégek aztán pedig maguk lobbiznak Brüsszelben azért, hogy az EU ne minősítse szabálytalannak a támogatási szerződésüket - magyarázta Szanyi.

Stabilitás kell

Valódi esélyt a szakértő szerint az adhat Magyarországnak, ha nem mindenféle befektetést próbálunk meg idevonzani, hanem célzottan bizonyos iparágakat és iparági beszállítókat csábítunk magunkhoz. A beszállítók ugyanis nehezebben mozognak más kontinensre az anyacégektől, és legfeljebb akkor váltanak, ha a nagy megrendelő is továbbmegy. A gyártás minél nagyobb része kapcsolódik egy országhoz, annál nagyobb a stabilitása, annál több hozzáadott értéket és jövedelmet termel helyben.

Széles termelési profilhoz nagyobb eséllyel tudnak a hazai vállalakozások is kapcsolódni. A Magyarországon gyökeret vert multik pedig további helyi kapacitásokat építhetnek ki, illetve vehetnek igénybe helyi beszállítóktól. Akár regionális vállalati központjaikat, k+f kapacitásaikat, logisztikai központjukat is ide költöztethetik. Ezeknek a fejlődési irányoknak kell utat nyitnunk a támogatáspolitika eszközeivel.