Hernádi: ellenséges átvételt akar az OMV

Vágólapra másolva!
Az OMV mindenáron a Mol átvételére törekszik, függetlenül attól, hogy az ügyletnek gazdaságilag van-e értelme vagy sem - fejtette ki véleményét Hernádi Zsolt, a magyar gáz- és olajipari cég elnök-vezérigazgatója egy interjúban.
Vágólapra másolva!

Az osztrák konszern azzal, hogy egy évvel ezelőtt (10 százalékról) 18,6 százalékra növelte Mol-részesedését, jelezte, hogy ellenséges átvételt forgat a fejében. Azóta az OMV folyamatosan kétfelé beszél - idézte Hernádit a Format osztrák gazdasági-politikai hetilap pénteken megjelent legfrissebb száma. Jelenleg az OMV-nak 20,2 százaléka van a Molban.

Hernádi szerint az, hogy az Európai Bizottság a két vállalat esetleges egyesüléséről indított versenyjogi eljárása keretében eljuttatta kifogásainak jegyzékét az OMV-nak, azt mutatja, hogy "Brüsszelben, hozzánk hasonlóan, komolyabban veszik a versenyjogi problémákat, mint ahogy az OMV gondolta". Megjegyezte, hogy a szeptember 18-ára várható bizottsági döntés után elválik, vajon az OMV mindenáron fel akarja-e vásárolni a Mol-t. - Én azt hiszem, hogy igen. Ráadásul függetlenül attól, hogy gazdaságilag van-e értelme - vélekedett Hernádi Zsolt.

Világossá tette, hogy a magyar vállalat a rendelkezésére álló eszközökkel továbbra is védekezni fog az ellenséges átvétellel szemben, hiszen az meggyőződése szerint értékvesztést okozna. Az úgynevezett baráti részvényesekkel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a legutóbbi közgyűlést megelőzően az OMV is azok közé tartozott, akik következetesen támogatták a cégvezetés javaslatait. - Akkor tehát az OMV is baráti részvényesnek számított? - kérdezett vissza.

Leszögezte, hogy az ománi állami olajtársasággal (Oman Oil Company), a horvát INA olajtársasággal és a cseh CEZ villamos művekkel kötött stratégiai együttműködési megállapodások két szempontból is különböznek az OMV-ügylettől. Az említettek nem óhajtják bekebelezni a Molt, és a velük való együttműködés üzleti szinten történik.

Az elnök-vezérigazgató elmondta, hogy az OMV-val sohasem sikerült nyélbe ütniük hasonlóüzleti megállapodást. - Kezdetben kétségkívül érdeklődést mutattak, de aztán utóbb minden megbukott azon, hogy egészében akartak minket, nem pedig csak társulni egy bizonyos üzlethez - húzta alá. Hozzátette, hogy a Molnak éppen ezért kellett megszakítania a gázipari együttműködésről kezdeményezett tárgyalásait is az OMV-val.

Szólt arról is, hogy a magyar cég új erőművek építését tervezi. Itt megemlítette, hogy a CEZ-zel közösen két gázalapú erőművet kívánnak létrehozni, egyenként 800 megawatt teljesítménnyel.

Az irányzatokat érintve nagyon fontosnak nevezte, hogy megvalósuljon a közép- és kelet-európai országok közös olaj- és gázvezeték-hálózata. - Akárcsak korábban, még most is nagy mértékben függünk Oroszországtól" - mondta. Úgy ítélte meg, hogy a Kaszpi-tenger környéki, illetve közel-keleti lelőhelyeket Európával összekötő, régóta tervezett Nabucco-vezeték ügyében jelenleg szinte semmi sem történik: a projektcég vezetésének szemmel láthatóan nem sikerült eddig áttörést elérnie. Valamivel gyorsabban mennek viszont a dolgok az (orosz gáz szállítására létrehozandó) Déli Áramlat vezeték körül, fűzte hozzá.