Érik a kamatemelés az eurózónában

Vágólapra másolva!
Az euróövezetben júniusban tovább gyorsult az infláció: a fogyasztói árak átlagosan 4,0 százalékkal haladták meg a tavaly júniusit, közölték az EU statisztikai hivatalában hétfőn, előzetes becslésként. Májusban volt az előző rekord a közös statisztika 1997. januári bevezetése óta, a térség átlagában 3,7 százalékos tizenkét havi drágulással.
Vágólapra másolva!

Az elemzők átlagosan 3,9 százalékra számítottak, augusztusban-szeptemberben 4 százalék fölött várják tetőzni a tizenkét havi ütemet.

Az új rekordot előre jelezte a múlt héten megjelent, szintén előzetes adat arról, hogy Németországban a tizenkét havi infláció júniusban 3,4 százalékra gyorsult a májusi 3,1 százalékról, EU-szabvány szerint számolva.

Áprilisban 3,3 százalékos, előtte márciusban 3,6 százalékos - a korábbi rekord - volt a tizenkét havi infláció az euróövezetben. A tizenkét havi infláció tavaly szeptember óta van az Európai Központi Bank (EKB) legföljebb 2 százalékos célja fölött.

Az energia-, az élelmiszer-, az alkohol- és a dohányárakat kiszűrő maginfláció májusban 1,7 százalékos volt tizenkét hónapra számolva az euróövezetben az áprilisi 1,6 százalék után, megint közelítve az EKB tűrésküszöbéhez. Ez márciusban volt 2,0 százalékon.

A legutóbbi, június eleji kamatértekezletén az EKB ismét változatlanul, 4 százalékon hagyta az irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát. Tavaly júniusban emelte utoljára, negyed százalékponttal, azóta nem változtatott rajta, mert pénzügypolitikája a gyorsuló infláció és a "nem elsőrendű válság" következményei miatt lassulni várt gazdasági növekedés két tüze közé szorult.

A június elejei kamatdöntést követő sajtóértekezleten felolvasott hivatalos nyilatkozatában az EKB elnöke, Jean-Claude Trichet folytatódó "nagyon szoros odafigyelést" ígért az inflációs kockázatokra, ami a bank tolvajnyelvén változatlan kamatot jelent a következő értekezleten. Azonban a sajtóértekezlet kérdés-felelet részében az EKB elnöke azzal a kijelentéssel lepte meg a piacokat és az elemzőket, hogy "lehetséges, de nem biztos" a kamatemelés júliusban.

A kamatemelés recesszióhoz vezethet

Az új kulcsszó, az "emelt riadószint" szemlátomást köztes állapot a "nagyon szoros figyelés" és az "erős éberség" között, mely utóbbi az EKB szakzsargonjában egyértelműen kamatemelést jelez a soron következő értekezletre. Így tehát az EKB kormányzótanácsának most következő értekezletén, csütörtökön nagyon valószínű a szigorítás, de nem lehet úgy tekinteni, mintha már "zsebben" volna. Sőt, Trichet a kétkedőknek is adott némi muníciót, mondván: az euróövezeti GDP erős első negyedévi növekedése egyszeri tényezőknek, főleg a jó időjárásnak tudható be, és "megfelelőbb lesz majd az első két negyedévet együtt szemlélni". Az euróövezeti gazdaságok növekedése az első negyedévben 0,8 százalékra gyorsult a tavalyi utolsó negyedévi 0,3 százalékról, rendre az előző negyedhez viszonyítva, illetve az egy évvel korábbival összevetve 2,2 százalékra emelkedett 2,1 százalékról, az EU statisztikai hivatalának utolsó felülvizsgálata szerint. Ám egyöntetű a vélemény a piacon, hogy a második negyedév sokkal rosszabbul sikerült az euróövezetben.

Korábban úgy látszott, az EKB egyáltalán nem is aggódik a GDP, annál inkább az infláció miatt: e hónap elején 1,5-2,1 százalékra emelte az euróövezet idei gazdasági növekedésére szóló előrejelzését a márciusban jósolt 1,3-2,1 százalékról, de az inflációs előrejelzését is növelte. Más kérdés, hogy a valóságtól mégsem rugaszkodhat el teljesen a bank: most, amikor a kőolaj ára rekordot rekordra halmoz, a gyengülő gazdasági és profitkilátások miatt a tőke menekül a részvényekből és a dollárból az energia szabadpiacára, az EKB kamatemelése - és vele az euró további erősítése - akár földindulást okozhat.