Csütörtökön a Világgazdaság arról számolt be: a Magyar Külgazdasági Szövetség (MKSZ) azt javasolja az Országgyűlésnek, módosítsa úgy a számviteli törvényt, hogy az árfolyamveszteséget ne kelljen a mérlegforduló napján elszámolni.
Nem érti a szövetség problémáját Ruszin Zsolt, a Magyarországi Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke. Szerinte ugyanis nem kell elszámolni az árfolyamveszteséget, ha az rövid távú, ebben az esetben pedig - mivel néhány hónapról van szó - ez így van.
Más a helyzet például a dollár-forint árfolyam esetében, ahol évek óta tartós a dollárgyengülés. A vállalkozás maga döntheti el, hogy elszámolja-e az árfolyamveszteséget vagy sem - szögezte le az alelnök. Ebben persze lehet némi kockázat, de kizárólag abba még nem bukott bele senki, hogy nem számolta el ezt a veszteséget.
A jogszabály úgy fogalmaz: a mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát az üzleti év mérlegforduló-napjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, amennyiben a mérlegforduló-napi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy e kockázatokra fel lehet készülni árfolyam-biztosítással - mondta Ruszin. Ehhez Dávid azt fűzte hozzá, hogy ez csak bizonyos cégméret fölött lehet megoldás, a kisvállalkozásoknak ugyanis irreálisan drága "mulatság" egy ilyen biztosítás.
Nemzetgazdasági szinten nem igazán érzékelik az exportorientált vállalkozások a forint-euró árfolyam ingadozását. Ennek az az oka, hogy a magyar exportnak 90 százalék körüli az importtartalma. Ez azonban főként multinacionális cégek és nagyvállalatok számára jó hír, az export húsz százalékát adó kkv-szektor inkább belföldi beszerzésekben érdekelt, ők nem tudnak kompenzálni - véli Dávid Imre