Az európai konjunktúrára ráutalt cseh külkereskedelem többlete májusban, a piaci elemzők várta csökkenéssel ellentétben nőtt áprilishoz képest, de ez nem tiszta öröm: a nagyobb többlet csak az import apadásából fakadt, a beruházások és a lakossági fogyasztás egyidejű visszaesése miatt, miközben a kivitel nem fejlődött.

Májusban a cseh külkereskedelem többlete 9,22 milliárd korona volt az áprilisi 8,28 milliárd korona után, jelentették a cseh statisztikai hivatalban pénteken. Az elemzők 6,5 milliárd koronás többletet vártak csak májusról.

Az egy évvel korábbihoz képest a kivitel stagnált, a behozatal 2 százalékkal csökkent. Áprilisban az export még 12,6 százalékkal, a behozatal 11,1 százalékkal több volt az egy évvel korábbinál. Az első öt hónap átlagában a kivitel 5,9 százalékkal, a behozatal 6,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Májusban áprilishoz viszonyítva az export 1,8 százalékkal csökkent, az import 7,2 százalékkal fogyatkozott meg.
Az első negyedévben a cseh GDP 5,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, lassulva a tavalyi utolsó negyedévi, 6,3 százalékos ütemről, és a tavalyi, átlagosan 6,6 százalékos növekedéshez képest is. A cseh hazai össztermék 2006-ban és előtte 2005-ben rendre 6,4-6,4 százalékkal bővült. A cseh pénzügyminisztérium idénre 4,7 százalékos növekedést jósol, csakúgy, mint az Európai Bizottság.

Tavaly év elején a korábban nyugati jellegű arányok átmenetileg megbomlottak Csehországban a lakossági fogyasztás javára, a gyorsabb reálbér-emelkedés és néhány szociális intézkedés miatt. A lakossági fogyasztás tavaly átlagosan 5,9 százalékkal nőtt a 2006-os, 4,4 százalékos többlet után, de tavaly év elején még 7,2 százalékos volt az éves többlet. Tavaly a havi átlagbér, 21 692 korona (216 470 forint), reálértékben 3,8 százalékkal haladta meg a 2006-ost, a 2006-os, körülbelül 3,5 százalékos reális emelkedés után, de tavaly az utolsó negyedévben már csak 1,7 százalékos volt a reális emelkedés éves összehasonlításban, idén az első negyedévben 2,8 százalékos.

A cseh lakosság számára a viszonylag bő esztendő mihamarabb véget ért, ez az év az alacsonyabb jövedelműek számára adóemeléssel, mindenki számára áfaemeléssel, a szociális programok szigorításával, az egészségügyben önrész (vizitdíj) bevezetésével kezdődött. A cseh kormánynak a tavalyi "elszaladást" egyensúlyozó, széleskörű megszorító intézkedései miatt a lakossági lendület nem maradhatott tartós. A 3 százalékos EU-beli korlát átlépésével fenyegető államháztartási hiányt már tavaly sikerült leszorítani a GDP 1,6 százalékára, idén 1,4 százalékot, jövőre 1,1 százalékot jósol Csehországnak az Európai Bizottság. Ennek már látható ára, hogy az első negyedévben a lakossági fogyasztás növekedése - rendre éves összehasonlításban - 2,8 százalékra lassult a tavalyi utolsó negyedévi 4,1 százalékról, mind messzebbre kerülve a tavalyi átlagos ütemtől.

A konjunktúra-kilátások rosszabbodását jelzi az is, hogy a termelő-beruházások növekedési üteme 2 százalékra lassult a tavalyi utolsó negyedévi 7,5 százalékról és a tavalyi, 5,8 százalékos éves ütemről.

A külső hatások miatt Csehországban is erős az infláció. Tizenkét hónapra számolva májusban is 6,8 százalékos volt, csakúgy, mint áprilisban, tavaly májusban csak 2,4 százaléknál tartott. Igaz, kissé enyhült: februárban 7,5 százaléknál tartott, ez tízéves rekord volt. Ám a mostani, a "nem elsőrendű válság" nemzetközi tőzsdei következményeivel nehezített időkben a kis kockázatú korona népszerű a nyugati befektetők körében.

A növekvő többlet láttára a cseh korona folytatta rekorddöntéseit az euróval szemben a prágai bankközi piacon, a legújabb csúcsértéke 23,72/euró volt délelőtt.