Cs�kkentett d�jak az OTP Lak�sl�zingn�l

2008.07.10. 18:46

Kedvezm�nyes�d�j�, a legt�bb valuta mellett �ner�mentes lak�sl�zinget k�n�l �szig tart� akci�j�ban az OTP Bank l�zingc�ge. Dunav�lgyi M�ria, a t�rsas�g vez�rigazgat�ja szerint m�g mindig t�bb t�vhit �l a l�zingszerz�d�sekkel kapcsolatban.

J�lius 1-j�n szeptember 5-ig tart�, a lak�sl�zingakci�t ind�tott az OTP Lak�sl�zing Zrt. A t�rss�g a legt�bb valuta eset�ben �ner�mentes konstrukci�t k�n�l, �s v�llalja az �rt�kbecsl�si- �s a k�zjegyz�i d�j �sszeg�t, elengedi a szerz�d�sk�t�si d�jat. �gy p�ld�ul 15 milli� forintos v�tel�rig az �gyf�l gyakorlatilag nulla saj�t �nr�sszel bek�lt�zhet az �j lak�sba, �s k�s�bb is csak a havi l�zingd�jat kell fizetnie, 15 milli� forintos v�tel�r felett terheli csak az ig�nybe vev�t az illet�k.

A vez�rigazgat� szerint a t�rsas�g ezzel az akci�val szeretn� visszaszerezni a l�zing el�ny�t a banki hitelkonstrukci�kkal szemben. Elmondta: az elm�lt h�napban megl�pett egysz�zal�kos kamatcs�kkent�sen t�l, tov�bbi 1,7 sz�zal�kkal cs�kkenti a l�zingd�jat az �gyletk�t�s ut�ni els� hat h�napban.

�j lak�sjen alap�, 25 �ves futamidej� l�zingd�ja, ha a lak�s �rt�ke 10 milli� forint, akkor az els� hat h�napban 25 559 forint, ut�na 52 844 forint 10 sz�zal�kos kezdeti �nr�sz mellett. A sv�jci frank alapon finansz�rozott, l�zingelt lak�sn�l �ner� nincs, viszont az els� hat havi l�zingd�j 38 966 forint ut�na 61 672 forintra n�.

Haszn�lt lak�s eset�ben 10 milli� forintos finansz�rozott �sszegre a jen konstrukci�n�l 37 720 forint a havi l�zingd�j, m�g ugyanilyen �r� haszn�ltlak�s eset�n sv�jci frank alapon az els� hat h�napban 53 469 forintot kell fizetni.

Tov�bb �l� t�vhitek a l�zingr�l

A mai napig sz�mos f�lre�rt�s van a lak�sl�zinggel kapcsolatban - hangs�lyozta Dunav�lgyi M�ria. Sokan azt hiszik, hogy a l�zing f� el�nye, hogy nem kell hozz� �nner�, ez�rt kock�zatos �s dr�ga. A val�s�g ezzel szemben az, hogy a l�zing f� el�nye, hogy a lak�s �r�nak �fa-n�lk�li r�sz�re kell csak kamatot fizetni, ez�rt �j lak�s v�s�rl�sa eset�n olcs�bb a hiteln�l. Emellett az �f�t sem egyszerre, hanmem a d�jban folyamatosan kell megfizetni. Ez a konstrukci� lak�scsere seeset�n is kedveze�, mert �trv�llal�skor �nem kell illet�ket fizetni, ugyanis ilyen eseteekben a tulajdonjog nem v�ltozik.�

A lak�sl�zing legink�bb a tulajdonjog alapj�n k�l�nb�zik a jelz�log alap� lak�sk�lcs�nt�l. A lak�sl�zing a lak�sfinansz�roz�snak az a form�ja, amikor is a finansz�roz�, vagyis a l�zingc�g, a tulajdonjogot a v�tel�r teljes kifizet�s�ig fenntartja mag�nak.Ez �gy m�k�dik, hogy a l�zingc�g ad�sv�teli szerz�d�ssel megv�s�rolja a lak�st az elad�t�l, vagy �j lak�s eset�ben az �p�t� c�gt�l �s ezt k�vet�en l�zingszerz�d�ssel l�zingbe adja, vagyis b�rleti d�jat sz�mol fel a l�zingbe vev� �gyf�lnek vagy c�gnek.

M�g a hitel eset�ben az ingatlanra bejegyzett elidegen�t�si �s terhel�si tilalom a finansz�roz� fedezete, azaz maga a lak�s a fedezet, addig a l�zingc�gn�l a b�rl�s, mint jogi tulajdonl�si forma adja a l�zingbe vev� sz�m�ra a l�zingelt lak�sb�l sz�rmaz� el�ny�ket. Term�szetesen, ha a futamid� v�g�ig minden egyes t�rleszt�st kifizet a l�zingbe vev�, akkor az �gyf�lnek a futamid� v�g�n a tehermentes tulajdona lesz az adott ingatlan.

40 alatt �s 60 f�l�tt n�pszer� a lak�sl�zing

Az OTP Lak�sl�zingnek id�n j�nius v�g�n mintegy 140 milli� sv�jci frank, azaz hozz�vet�leg 21 milli�rd forint �sszeg� lak�sportfoli�ja volt, ami k�r�lbel�l 40 sz�zal�kos emelked�s a 2007 v�gihez k�pest Ezzel a portfoli�val a c�gnek t�bb mint 50 sz�zal�kos a piaci r�szesed�se.

A l�zingc�g portfoli�j�nak t�bb mint 80 sz�zal�ka sv�jci frank alap� konstrukci�b�l �ll. �j lak�s eset�n a sv�jci frankn�l �s eur�n�l nulla sz�zal�kos az �ner�, m�g a jap�n jenn�l 10 sz�zal�kot minimum be kell fizetni. Haszn�lt lak�sra az �tlagos konstrukci�kn�l a sv�jci frank, eur�, valamint forint eset�ben az �ner� minimum 20 sz�zal�k, m�g jap�n jen eset�ben legal�bb 30 sz�zal�kot tesz ki.

A t�rsas�gnak mintegy 2000 �gyfele van, azok 88 sz�zal�ka mag�nszem�ly. Az �gyfelek z�mmel fiatalok, t�bbs�g�kben p�lyakezd�k, az �gyfelek t�bb mint 50 sz�zal�ka 20 �s 40 �v k�z�tti.

Kiemelte: ugyanakkor �rdekes az is, hogy egyre ink�bb n� a 60 �vn�l id�sebb kor�ak ar�nya is a l�zingelt lak�sokn�l, jelenleg t�bb mint 10 sz�zal�ka az �gyfeleknek 60 �v feletti �llampolg�r. Ennek ok�t a vez�rigazgat� abban l�tja, hogy m�g a bankokn�l egyes hitelkonstrukci�kn�l a magasabb �letkor h�tr�nynak sz�m�t, a l�zingelt lak�sokn�l semmilyen megk�l�nb�ztet�s nem �ri az id�sebb kor�akat, vagy a nyugd�jasokat.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK