Koszovó 1,2 milliárd euró támogatást kap

2008.07.11. 18:41

Mintegy 1,2 milliárd euró jött össze a Koszovó javára szervezett pénteki brüsszeli adományozó konferencián - jelentette be az Európai Bizottság.

Az Európai Unió 500 millió euróval járul hozzá Koszovó fejlesztéséhez. Ezenfelül az egyes uniós tagországok külön felajánlást is tettek, közülük a legnagyobb összeget - 100 millió eurót - Németország ígérte.

Magyarország 300 millió forint erejéig nyújt támogatást Koszovónak, 2010-ig szóló kétoldalú programok keretében. Ezen belül biztonsági okmányokat juttatnak Koszovónak, továbbképzést szerveznek a koszovói államigazgatás különböző szintű tisztviselőinek, valamint koszovói mezőgazdasági, vízgazdálkodási, illetve a kulturális örökség megőrzését célzó projektekben működnek közre magyar részről.

A legnagyobb adományozó ország az Egyesült Államok, amely 400 millió dollárt (252 millió eurót) helyezett kilátásba.

A rendezvényen, amelynek házigazdája Olli Rehn, az EU bővítési biztosa volt, az EU 27 tagállamán túl az Egyesült Államok, Japán, Kanada, Norvégia és Svájc, továbbá nemzetközi pénzügyi intézmények, valamint nemzetközi és ENSZ-ügynökségek képviseltették magukat

Hashim Thaci koszovói miniszterelnök a rendezvényen bejelentette, hogy országa kérte felvételét a Nemzetközi Valutaalapba (IMF) és a Világbankba.

Koszovó belépne a Valutaalapba és a Világbankba

Koszovót, amelynek albán többsége februárban kiáltotta ki a Szerbiától való függetlenséget és amelynek alkotmánya június 15-én lépett életbe, eddig 43 ország ismerte el. A függetlenedést el nem ismerő Szerbia pártján álló oroszok azonban kilátásba helyezték, hogy igyekeznek távol tartani Koszovót a nemzetközi szervezetektől, ott, ahol erre módjuk van.

A konferencia résztvevői körében általános a vélemény, hogy nagyon fontos lenne fokozottan ügyelni a most várható felajánlások felhasználásának mikéntjére, mert Koszovó 1999 óta már kapott mintegy 3 milliárd eurót, de az ország fejlettségi színvonala továbbra sem utal "sikertörténetre". A kétmillió lelket számláló Koszovóban, ahol a lakosság átlag életkora a legfiatalabb Európában, 40 százalék fölötti a munkanélküliségi ráta.

Ásványkincsekből gazdagodhat az új ország

Koszovó gazdasága nagyon fejletlen, korábban Jugoszlávia legelmaradottabb része volt. Ipara szinte nincs. Legfőbb bevételi forrása a cigaretta- és üzemanyag-csempészet. A külföldön vendégmunkásként dolgozó koszovóiak hazautalt pénze is komoly bevételt jelent. Jelentős a korrupció.

Koszovó ugyanakkor ásványkincsekbenn bővelkedik. Az ón és az ólom világpiaci árának szárnyalása komoly perspektivákat nyit az ásványkincsek hasznosítása terén. A Trepça komplexum és egyéb bányák óriási üzleti lehetőségeket rejtenek.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK