Simor: a hiánycsökkentéstől erős a forint

A forint erősödése mögött az államháztartási hiány vártnál gyorsabb csökkenése és - a sáveltörlésnek is köszönhetően - a monetáris politika hitelességének javulása, valamint olyan bejelentések állnak, mint a Mercedes-beruházás állnak - mondta pénteken hírügynökségi újságíróknak Simor András, a Magyar Nemzeti Bank(MNB) elnöke.

Szerinte az államháztartás hiánya az idén akár akár a bruttó hazai termék (GDP) 3,6 százaléka is lehet és reális esély van arra, hogy 2009-ben 3,2 százalékra csökkenjen.

A magyar vállalkozóknak, akik eddig magasabb inflációs környezetben tevékenykedtek, meg kell szokniuk, hogy az inflációcsökkenésnek költségei vannak - mondta arra a felvetésre, hogy számos vállalkozó szerint az erős forint nehézséget okoz az exportőröknek. Példaként említette, hogy a 2000-es évek elején, nagyon alacsony inflációs környezetben volt olyan környező állam, amelyben szinte alig volt gazdasági növekedés, a vállalkozások mégis fejlődtek.

A jegybank elnöke úgy ítélte meg: a kormánynak, a vállalkozásoknak és a jegybanknak együtt kell munkálkodniuk az inflációcsökkentés költségeinek visszafogásáért. Ez elérhető, ha a bérek emelkedése közelít a termelékenység növekedésének tempójához. Szerinte meg kellene szüntetni a monopóliumokat, a hatóságilag szabályozott árat pedig csak az adott tevékenység hatékonyságának javítása esetén szabadna emelni.

Pont és sáv is lehet inflációs cél

Simor András elmondta: még sem a jegybank stábjának, sem a monetáris tanácsnak nincs kialakított álláspontja az inflációs céllal kapcsolatban, az ezzel kapcsolatos munka most folyik az MNB-ben. A jegybank még nem tárgyalt a kormánnyal az inflációs cél felülvizsgálatáról. Ismeretes, hogy legutóbb 2005-ben folytatott tárgyalásokat az MNB a kormánnyal az inflációs célról.

A jegybank elnöke szerint azok a nyilatkozatok, amelyeket a pénzügyminisztérium tett, optimizmusra adnak okot. Az MNB úgy gondolja, hogy a cél 3 százalék, ám egy ehhez képest kialakított célsávban is gondolkodni.

Spekuláció is drágítja a forintot

Simor András a forint felértékelődéséről úgy vélekedett, hogy "biztos van a folyamatok mögött spekulációs pénz is". Emlékeztetett arra, hogy valamikor tőkepiaci kereskedő volt és ott számos tapasztalatot gyűjtött. "Én akkoriban azt tapasztaltam, ha trendforduló van a spekulánsok mozdulnak meg először és másodjára követik őket a fundamentális adatokra alapozó befektetők" - tette hozzá.

A szlovák euró bevezetésével kapcsolatban megjegyezte: annak egészen biztosan pozitív hatása van az egész régió megítélésre is. Megerősítette: jövőre érdemes először megnézni azt, hogy ki lehet-e tűzni az euró-bevezetés céldátumát. Szerinte a lehető legrövidebb időt kell eltöltenie az ERM II. árfolyamrendszerben.

Az áremelkedést nem lehet megállítani a határon

Kifejtette azt is: az olajár emelkedésének hatását nem lehet megállítani a határnál, de az MNB-nek az a feladata, hogy saját monetáris eszközeivel tompítsa az inflációs hatásokat. Úgy ítélte meg, hogy a külső inflációs kockázatok "emelkedőben vannak".

Elmondta azt is: a monetáris tanács legutóbbi döntéséhez képest ugyan nem került nyilvánosságra a korábbitól merőben eltérő, új információ a makrogazdaságot illetően, a piacok azonban a várttól eltérően reagáltak. Miközben az olajár folyamatosan emelkedett, a forint árfolyama is erősödött. Simor András szerint ezt részben az idézte elő, hogy az Európai Központi Bank legutóbbi döntése erősítette a régiós devizákat, ezért a befektetők a magasabb hozamú devizák befektetési lehetőségeit keresték, miközben a részvénypiacok nem teljesítettek jól.

Az erős forint és a devizahitel-felvételek kapcsolatáról úgy vélekedett: a magyarországi lakosság erőteljes devizában történő eladósodása, a devizahitelek nagy volumene tompítja a monetáris politika hatását az országban. "Ezért Magyarországon a kamatcsatorna kevésbé hat a folyamatokra, mint más országokban" - mondta a jegybankelnök.