K�na: Most kezd�dik a bankok aranykora

2008.07.15. 18:18

A vil�g vezet� bankjainak legt�bbje m�r most jelen van K�n�ban, �s a j�v�ben m�g tov�bbi piaci szerepl�kre lehet sz�m�tani. A gyorsan fejl�d� gazdas�gb�l a bankok is kiveszik a r�sz�ket: egyes p�nzint�zetek 50 sz�zal�kos �rbev�tel-n�veked�sre sz�m�tanak 2008-ban - �ll a PricewaterhouseCoopers elemz�sben.

K�n�ban 2011-re a k�lf�ldi bankok sz�ma el�rheti a 100-at - der�l ki a helyzet�rt�kel�sb�l. A PwC felm�r�s�ben r�sztvev� 42 k�lf�ldi bank t�bb mint 80 sz�zal�ka piaci r�szesed�s�nek n�veked�s�re sz�m�t. Hab�r K�na egyre ink�bb betagoz�dik a vil�ggazdas�gba, a megk�rdezett bankok 90 sz�zal�ka a jelenlegi profitszintn�l magasabb nett� eredm�nyre sz�m�t a k�vetkez� h�rom �vben - a gyeng�lked� vil�ggazdas�g ellen�re is.

A vir�gz� piaci helyzet ellen�re a k�lf�ldi bankok tov�bbra is a szab�lyoz�i k�rnyezetet, valamint a munkaer� toborz�s�t �s megtart�s�t tartj�k a legnagyobb kih�v�snak. A fels�vezet�k�n t�l a t�rv�nyi megfelel�s�rt felel�s �s vagyongazd�lkod�si vezet�t a legnehezebb tal�lni. Ezekn�l a funkci�kn�l az �ves munkab�r-emelked�s is magasabb (30 sz�zal�kos), mint m�s banki ter�leteken (ahol 15-20 sz�zal�kos). Term�szetesen enn�l nagyobb ar�ny� fizet�semel�sek is el�fordulnak a bankszf�r�ban.

A k�lf�ldi bankok tov�bbra is a szerves n�veked�st r�szes�tik el�nyben, amelyre - a k�nai piac m�reteit ismerve - b�ven van lehet�s�g�k. A v�laszad� bankvez�rek t�bbs�ge a strat�giai akviz�ci�kat kicsit k�s�bbre tervezi, 2011-ig sz�nd�kaik szerint �rt�kpap�r, biztos�t�s, vagyongazd�lkod�s, l�zing �s eszk�zgazd�lkod�si ter�leteket c�lozn�nak meg.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK