Kína haza összterméke 10,1 százalékkal volt nagyobb a második negyedévben az egy évvel korábbinál, jelentették a kínai statisztikai hivatalban csütörtökön.

A gazdaságot a világkereslet lanyhulása és a hazai hitelfeltételek szigorítása fékezte, az egyre bővülő lakossági fogyasztás azonban továbbra is erős forrást adott. Igaz, ennek ára a nagy infláció, de júniusban az is tovább enyhült, tizenkét hónapra számolva 7,1 százalékra a májusi 7,7 százalékról. Ez  februárban tetőzött, 8,7 százalékon.

A kínai gazdaság növekedési üteme fokozatosan lassul, mióta a tavalyi második negyedévben, 12,6 százalékos éves ütemmel, csúcsot ért el. A tavalyi harmadik negyedben 11,5 százalékkal, az utolsóban 11,2 százalékkal, az idei első negyedben 10,6 százalékkal volt nagyobb a kínai GDP az egy évvel korábbinál.

A növekedés most is meghaladja a harmincéves átlagot, a lassulás megfelel a vártnak, mondta csütörtökön a kínai statisztikai hivatal szóvivője.

Az ipari termelés éves szintű növekedése, 15-16 százalék közötti ütemekkel, idén az első félévben elmaradt a tavalyi, 18,5 százalékos növekedési átlagtól.

Az export éves növekedése júniusra 17,6 százalékra lassult a tavaly nyári, 30 százalék körüli ütemekről.

A kiskereskedelmi forgalom ellenben júniusban 23 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit; tavaly nyáron 16 százalék körül volt az éves többlet. Tavaly egész évben 16,8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Kínában, a 2006-os 13,7 százalék után.

A jólét terjedésének jeleként a szóvivő megemlítette, hogy a lakásépítés 36,6 százalékkal, a 90 négyzetméternél kisebb lakások építése 85,1 százalékkal szaporodott a tavalyi második negyedévhez képest.

Tavaly a kínai GDP átlagosan 11,9 százalékkal bővült, 1994 óta a leggyorsabban. Kína a világ harmadik számú gazdasága lett volna dollárban számolva, maga mögé utasítva Németországot, ha ezt nem vette volna el Kínától az euró erősödése.

Tavaly ötödik éve nőtt legalább 10 százalékkal a kínai gazdaság; 2006-ban 11,6 százalékkal bővült.

Noha nemzetközi elemzők a kínai gazdasági növekedés lassulására is számítanak az idén a világgazdasági bonyodalmakkal összefüggésben, azért a külföldi beruházók bizalma mégis töretlen.

Kínába 52,39 milliárd dollárnyi működőtőke érkezett külföldről az első félévben, 45,6 százalékkal több, mint a tavalyi első félévben, jelentették a kínai kereskedelmi minisztériumban pénteken.

Tavaly egész évben 74,77 milliárd dollár volt az új működőtőke-beáramlás, 13,6 százalékkal több, mint 2006-ban