Nelson Mandela arcképe pénzérmére kerül a Dél-afrikai Köztársaságban, abból az alkalomból, hogy 90 éve született a legendás szabadságharcos. Mandela arcképe a körülbelül a magyar 100 forintosnak megfelelő értékű 5 randos aprópénzre kerül föl. Az ünnepi alkalom ellenére a legfejlettebb afrikai gazdaság továbbra is a múlt nehéz örökségétől szenved, hatalmas munkanélküliség és áramhiány sújtja.

Nelson Mandela tiszteletére a Dél-afrikai Köztársaság központi bankja 5 millió darab 5 randos érmét bocsát ki július 18-án, az élő legenda születésnapján. Mandelát június 27-én óriási show-val köszöntötték Londonban, ahol filmsztárok, zenészek és sportcsillagok ünnepelték a 90 éves politikust, mintegy 50 ezer néző előtt. "Hogy érinthessenek egy darabka Madibát" - magyarázta az afrikai ország pénzügyminisztere, Trevor Manuel a forgalomba hozatal célját (Mandela a Madiba-klánból származik, és sokan így becézik a veterán szabadságharcost.) A miniszter az új érmék első, ünnepélyes verésén beszélt, amelyen Mandela is jelen volt. Mandelát a Dél-afrikai Tartalékbank (SARB; a helyi központi bank) kormányzója is köszöntötte.

A pénzügyi tárca vezetője és a központi bank vezetője azonban bizonyosan gondterhelt mostanában, ha ezt az ünnepségen eltitkolták is. Az ország gazdasági növekedése ugyanis lassul, órási a szegénység, nem beszélve ez egészségügyi és közbiztonsági helyzet romlásáról. Nagyon nagy probléma a HIV-fertőzöttség, hét dél-afrikaiból egy a szervezetében hordozza a vírust.

Újratermelt hátrányok

Dél-Afrika gazdasága így is a kontinens egyik legnagyobbja, egyben a legfejlettebb fekete-afrikai állam - annak ellenére, hogy a rendszerváltás után a gazdaság teljesítménye csökkent, és sok módos európai származású polgára elhagyta az országot. Az infrastruktúra afrikai viszonylatban kiemelkedően fejlett, a johannesburgi tőzsde a világ tíz legnagyobbja között van. A pénzügyi szektor mellett a gépgyártás is magas színvonalú, és az idegenforgalom is jól hoz a konyhára. Bár energiahordozókban importra szorul, a világ egyik leggazdagabb nyersanyag-lelőhelye. Innen származik a föld aranyának csaknem a fele, de egyebek mellett gyémántot, alumíniumot, vasat, platinát és uránércet is nagy mennyiségben bányásznak.

A szegénységet a széles körű munkanélküliség okozza, amely az ország talán legnagyobb gazdasági problémája. Ebből fakadnak a napjainkban gyakori tüntetések, utcai zavargások, amelyek sokszor a bevándorlók (nem elsősorban a fehérek) elleni véres erőszakba fulladnak. A dél-afrikai munkanélküliség egyértelműen összefügg az apartheid-rendszer hagyatékával - állítja az OCED. Bár az ország munkanélkülisége 23 százalékra csökkent 2003-ban a korábbi 30 százalékról, ez még mindig négyszerese az OECD-átlagnak. "Az apartheid alatt az oktatási rendszer nem éppen a fekete többség érdekeit szolgálta" - magyarázza a szervezet. Bár a feketék iskolához férési lehetőségei "örvendetesen javultak", súlyos hiányosságok maradtak fönn, "amelyek továbbra is gáncsolni fogják a történelmileg hátrányos helyzetű csoportok lehetőségeit". Az apartheid egy másik negatív következménye a többségi fekete társadalom vállalkozó kedvének visszaszorítása volt - szól a jelentés.

Lőn sötétség

A dél-afrikai gazdaságot súlyos áramhiány hátráltatja. Az éves GDP-növekedés 5 éven belül először csökkenhet 4 százalék alá, az év első negyedében csupán 2,1 százalékkal bővült a gazdaság. Az áramszünetek csak 2007 őszétől 2008 januárjáig 6,5 milliárd dolláros károkat okoztak az országnak, főleg a nyersanyagkitermelés akadályozásával. Az állami villamosenergia-társaság, az Eskom január végétől 10 százalékkal visszafogta az áramellátást, és bár a bányacégek ellátása csak 5 százalékkal csökkent, mégis, 22 százalékkal 40 éves mélypontra csökkent a bányaipar teljesítménye. A feldolgozó ipart sem érintette jól az áramhiány, amely a tavalyi utolsó negyed 8,2 százalékos növekedése után az idei év elején minimálisan zsugorodott.

Mindez ráadásul a lakossági fogyasztás csökkenésével jár együtt, pedig ez korábban fontos szerepet játszott a gazdasági növekedésben - és az infláció erősödésében. A dél-afrikai infláció jelenleg 10 százalék fölött van, és immár több mint egy éve meghaladja a kormány 6 százalékos inflációs célját. A Dél-afrikai Tartalékbank szerint 2010 előtt nem lehet számítani az infláció mérséklődésére, mivel az élelmiszer- és üzemanyagárak várhatóan magasan maradnak, és a rand is gyengülő tendenciában van. A pénzromlás ellen küzdve a SARB 11,5 százalékra emelte az irányadó kamatot.

A helyi központi bank újabb kamatemeléseket helyezett kilátásba, ami tovább csökkentené a fogyasztást és az eladósodást, de csak mérsékelt hatása lesz az élelmiszer- és olajárak hajtotta inflációra. Az Economist Intelligence Unit szerint idén 8,2 százalék lesz az átlagos pénzromlás, jövőre pedig 6 százalékra csökkenhet. A szervezet szerint idén 3,9 százalékos GDP-bővülés valószínűsíthető a tavalyi 5,1 százalék után. Erőteljesen beleszólhat ebbe az energiaellátás kiszámíthatatlansága, ami az időjárástól és üzemzavaroktól is függ. Jövőre 4,4 százalék lehet a növekedés, nem mellékesen a 2010-es labdarúgó világbajnokság előkészületei, az infrastrukturális fejlesztések miatt. Az Economist szerint viszont az áramhiány fennmarad, egészen addig, amíg új erőműve(ke)t nem helyeznek üzembe.

Forrás: AllAfrica.com

Búrok, angolok, zuluk

Az első európaiak Portugáliából érkeztek a mai Dél-Afrika területére, akik a 15. században értek a partokhoz. Kolóniákat viszont a hollandok alapítottak először a 17. században, a 19. században azonban az angol jelenlét is erősödött. A búrnak nevezett holland bevándorlók állandó konfliktusban álltak az őslakosokkal egészen 1838-ig, amikor is véres csatában legyőzték a zulu erőket. A zuluk később az angolokkal is harcba kerültek, ezt a csatát végül szintén az európaiak nyerték. A főleg a nyersanyagokért folytatott harcok 1899 és 1902 között az angol-búr háborúhoz vezettek, amely arról is nevezetes, hogy a britek megalkották a világ első koncentrációs táborát, ahol 28 ezer búr pusztult el. A 20. század elejétől angol gyarmat, majd 1926-tól Dél-afrikai Unió néven a Brit Nemzetközösség tagja lett. A mai Dél-afrikai Köztársaságot 1961-ben kiáltották ki. A lakosságnak mintegy 75 százaléka őslakos, a fehérek mellett jelentős ázsiai népesség él Dél-Afrikában.