Változik a hazai díjszabás a Mastercardnál

Augusztus elsejétől nem nullaszázalékos lesz a MasterCard-családba tartozó plasztikok esetében a belföldi bankkártyás fizetések után a banknak járó jutalék, az úgynevezett interchange-díj mértéke - mondta a pénteki Napi Gazdaságnak Gauder Milán, a kártyacég ügyfélkapcsolati igazgatója.

A kártyacég azután változtatja meg a jutalék mértékét, hogy a magyarországi bankkártya-kibocsátásban érintett pénzintézetek július végével felmondták az interchange-díjat szabályozó bankközi megállapodást - írta a napilap.

Azokban az országokban, ahol szintén nincs belső megállapodás a díjakról, ez az érték átlagosan 0,9 százalék körül mozog. A magyarországi díjra vonatkozó költségelemzéseket és tanulmányokat még most készítik - mondta az ügyfélkapcsolati igazgató a Napi Gazdaságnak.

Augusztus elsejétől szűnik meg

A lap azt írja, hogy augusztus elsejétől szinte biztos, hogy a Mastercard egy speciálisan a magyar piacra képzett kibocsátói jutalékot határoz meg, és nem a nullaszázalékos, határon átívelő, a cég által ideiglenesen vállalt díjat alkalmazza majd. Gauder elmondta: további vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy a magyar piac sajátosságainak megfelelő díjat kapjanak a kártyakibocsátó bankok.

Gauder az [origo]-nak ugyanakkor hangsúlyozta, interchange-díj mindig is volt, pontosabban a rendszerváltás óta Magyarországon is érvényben volt, csak ezt átmenetileg nullára csökkentették idén.

Mi az az interchange-díj?

Az interchange-díj az a jutalék, ami belföldi bankkártyás fizetések után jár a kártyát kibocsátó banknak. Gauder szerint csaknem két éve megszűnt az az automatizmus, amely szerint azokon a piacokon, ahol nincs belső megállapodás a helyi bankok között, a kártyacégek határon átnyúló (cross-border) interchange-díjait alkalmazzák. Ha ez a szabályozás még élne, a MasterCard nem számítana fel díjat, mert a kártyacég június 21-én úgy határozott, hogy az Európai Bizottsággal folyó vitájának lezárultáig nulla százalékra csökkenti ezt a díjat.

A Napi Gazdaság szerint a Visa a határon átnyúló tranzakciók esetében 0,5 százalékot ír jóvá a kártyakibocsátó bank számláján.

Most főleg a kereskedő fizet

Gauder az origónak elmondta, hogy az interchange-díj fizetése két bank és egy kereskedő bevonásával történik, vagyis a kártyatulajdonosok maguk nem fizetnek a tranzakció lebonyolításáért. Ez a Gazdasági Verenyhivatal által idén februárban indított vizsgálat után ugyan hosszabb távon változhat, de nem valószínű az efféle módosítás.

A kártyacégek, mint a MasterCard vagy a Visa az interchange-díjból nem kapnak, ezt az 1-2-3 százalékos jutalékot a kereskedő bankja és a kártyatulajdonos bankja között rendezik, és általában a kereskedők fizetik a nagy részét, egy kisebb részt pedig áthárítanak a kereskedő bankjára.

Ugyanakkor természetesen a bankok a kártyák díjait felszámolják már most is az ügyfeleknek, hiszen minden kártyatulajdonos fizet fix díjat a plasztikjáért - magyarázta Gauder lapunknak. Ebben a továbbbiakban lehet változás, tehát például a fix díjak módosulhatnak, akár már rövidebb távon is.

Versenyhivatali eljárás

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) január végén versenyfelügyeleti eljárást indított a hazai bankkártya-kibocsátók és elfogadói hálózatok üzemeltetői ellen - erről az [origo] már korábban beszámolt. A hivatal az ellenőrzést kiterjesztette a két domináns magyarországi kártyacégre, a MasterCardra és a Visára is. A vizsgálat alapjául szolgáló precedenst az Európai Bizottságnak a MasterCarddal szemben hozott múlt év decemberi határozata adja, amelyben Brüsszel fél évet biztosított a kártyacégnek a versenyszabályokat sértő multilaterális bankközi díjainak módosítására. A brüsszeli határozat nem kérdőjelezte meg a bankközi jutalék (interchange-díj) szükségességét, pusztán annak mértékét kifogásolta.

A hazai bankkártya-elfogadói piac fejlődésének egyik fő kerékkötője, hogy a hazai banki gyakorlatban csak nehezen csökken a kártyás fizetés után a tranzakció értékéből a plasztikot kibocsátó pénzintézet számára fizetendő jutalék összege.

30 százalékkal bővül a forgalom

Ez az összeg korábban évekig 1,7 százalék volt, idén az év elején a vásárlási érték 1,2 százalékát tette ki, ami az európai környezetben magasnak számított, de messze nem minősült egyedinek. Időközben a MasterCard az európai vizsgálat miatt nulla százalékot állapított meg díjként, de ez nyilvánvalóan átmeneti döntés volt.

Gauder az [origo]-nak most elmondta, ha a jövőben az interchange-díjat úgy határozzák meg, hogy nem a kereskedőknek kell a költségek nagy részét vállalniuk, akkor gyorsabban bővülhet a kártyás elfogadóhálózat Magyarországon. Egyébként ez a piac jelenleg is évi harminc százalékos vagy annál is nagyobb ütemben gyarapodik - tudtuk meg a cég képviselőjétől.