Jogsértő a munkahelyi szégyentábla

"Te még rejtett értékünk vagy, de számítunk a munkádra!" - értékelte dolgozója gyenge teljesítményét a szégyenfalon egy munkáltató; az adatvédelmi biztos szerint jogsértően, mert ez ütközik a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokkal. A munkavállaló által megnyitott internetes oldalak csak akkor listázhatók az ombudsman szerint, ha előtte szóltak az ellenőrzésről, munkahelyen kamerázni pedig nem lehet a munkavégzés megfigyelése céljából.

Bepanaszoltak egy munkáltatót az adatvédelmi biztosnál, mert az "szégyentáblát" helyezett el a munkahelyen. Ezen a munkavállalók munkáját minősíti olyan megjegyzésekkel, mint "Te még rejtett értékünk vagy, de számítunk a munkádra!". A panaszos szerint ezzel sérültek a személyes adatai védelméhez fűződő jogai.

Szabó Máté, az adatvédelmi biztos jogkörében eljáró állampolgári jogok biztosa szerint a szégyentáblán kihelyezett minősítés személyes adatnak tekintendő. A vitatott mondat pedig több ponton is ütközik az adatvédelmi törvénnyel. A munkaügyi jogszabályok alapján a munkáltatónak nincsen semmilyen felhatalmazása a szégyentábla alkalmazására. Így a lista jogszerűvé tételéhez a dolgozótól kellene hozzájáruló nyilatkozatot kérnie, ami csak önkéntesen, és megfelelő tájékoztatás után adható meg (ettől függetlenül a gyakorlat azt mutatja, ha a munkavállaló hozzá is járul, akkor azt jogai ellenére és nem önkéntesen teszi).

A feketelistás gyakorlattal azonban nem csak ez a gond. Személyes adatot kezelni ugyanis csak előre meghatározott célból lehet, és csak olyan adat kezelhető, amely a cél megvalósulásához elengedhetetlen, és csak a magvalósulásához szükséges mértékben és ideig. Tehát hiába is kérné a munkáltató a munkavállaló hozzájárulását a személyes adatok feketelistán történő nyilvánosságra hozatalához, mert az adatkezelés révén elérni kívánt cél nem felel meg a célhoz kötött adatkezelés elvének, vagyis nem jogszerű. Ezen túlmenően a "Te még rejtett értékünk vagy, de számítunk a munkádra!" mondatból egyértelműen kiolvasható az érintettre vonatkozó következtetés, a gyenge munkateljesítmény. Ez a minősítés is személyes adatnak minősül, és csak akkor adhatnák ki másnak, ha ahhoz az érintett előzetesen hozzájárulna.

Megnézni, ki mit néz

Egyre gyakrabban vetődik fel a kérdés, hogy megismerheti-e a munkáltató a munkatársaknak a feladatuk ellátásához biztosított internethasználat részleteit, utasíthatja e a rendszergazdát az adatok közlésére, illetve hogy az adatokról kik szerezhetnek tudomást.

A munkavállaló által látogatott oldal, az ebből levonható következtetés az érintett személyes adatának tekintendő, a mita munkáltató csak akkor ismerhet meg, ha ahhoz az érintett hozzájárult, és félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok - teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő - kezeléséhez. A célhoz kötött adatkezelés követelményéből adódóan, ilyenkor is csak azokat az adatokat lehet kezelni, amelyek a cél megvalósulásához elengedhetetlenek.

Az ombudsman szerint ezért célszerű az internet-jogosultságot azokra az weboldalakra korlátozni, melyek a munka elvégzéséhez valóban indokoltak. Ha a munka jellege miatt a korlátozás nem megvalósítható, a munkavállaló által megnyitott oldalak listázását csak akkor tehetik meg, ha őt az ellenőrzés tényéről előzetesen tájékoztatták. Az ellenőrzés során személyes adatokhoz csak az ellenőrzésre jogosult vezető munkavállaló juthat hozzá. Arról pedig, hogy ő milyen internetes oldalak megnyitásáról szerzett tudomást, az érintettet - kérelmére - írásban tájékoztatni kell.

Tilos kamerázni öltözőkben, zuhanyzókban

A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény felhatalmazást ad az őrnek, hogy magánterületen - ideértve annak a közönség számára nyilvános részeit is - elektronikus megfigyelő rendszert alkalmazzon. A megfigyelés és rögzítés akkor jogszerű, ha ahhoz kifejezetten hozzájárultak (ez megadható azzal is, ha az érintett a megfelelően elhelyezett ismertetést látva bemegy a megfigyelt területre). Ezek a rendelkezések azonban nem teremtenek jogalapot arra, hogy a munkáltató a kamerák használatával ellenőrizze munkavállalói munkahelyi magatartását, munkavégzését.

A hazai gyakorlat szerint munkahelyen kamera, a munkavállaló munkavégzésének és viselkedésének megfigyelése céljából nem helyezhető el olyan helyiségekben, amelyekben állandó munkavégzés folyik, ebből következően pedig nem működtethető kamera irodákban, munkahelyiségekben. Csak ott, ahol a munkavállaló élete és testi épsége veszélyben lehet, így kivételesen működtethető kamera szerelőcsarnokban, kohóban, ipari üzemekben vagy más, veszélyforrást tartalmazó létesítményekben. Ez is csak akkor, ha a veszély ténylegesen fennáll és közvetlen. Semmilyen célból nem lehet olyan helyiségekben kamerát elhelyezni és működtetni, amely a munkavállalók munkaközi pihenőjének eltöltésére lett kijelölve, továbbá nem lehet kamerát elhelyezni öltözőkben, illemhelyiségekben, zuhanyzókban sem.

Indokolt esetben, például nyersanyagok, értéktárgyak védelme céljából, a védelem szempontjából szükséges helyiségekben, így elsősorban raktárakban, és az azokhoz vezető folyosókon működtethetők kamerák, azokról azonban jól látható helyen és módon tájékoztatni kell a dolgozókat. Kivételesen indokolt esetben - például pénztáraknál -, amikor az érintett érdeke egyértelműen megkívánja, kamera működtethető a védelem szempontjából szükséges helyiségben.

Az adatvédelmi biztos honlapjáról mindhárom, a közelmúltban megjelent állásfoglalás letölthető.