Romolhat az adós államok helyzete

Az EU-gazdaság már észlelhető lassulása "kétségtelenül" hatni fog a tagországok költségvetési teljesítményeire, és a már most is viszonylag nagy hiányokkal és adósságállománnyal küszködő, alacsony költségvetési rugalmasságú országok - köztük Magyarország - szuverén adósbesorolása nyomás alá kerül, ha romlanak a költségvetési eredmények, áll a Standard & Poor's csütörtökön Londonban kiadott átfogó féléves elemzésében.

A világ legnagyobb hitelminősítője az Európai Unió mind a 27 tagállamára kiterjedő tanulmányában megállapítja: az utóbbi két évben összességében javult az uniós szuverén adósság-kibocsátók költségvetési helyzete, ami jórészt az akkor még élénk gazdasági növekedésnek és a bevételek ezzel járó emelkedésének eredménye volt.

Most azonban, hogy fordulat következett be az európai gazdaságokban, felvetődik a kérdés, hogy a kedvező költségvetési teljesítményekhez milyen mértékben járultak hozzá ciklikus tényezők, és ebből következően a már elkezdődött lassulás mekkora terhet ró idén és jövőre a közfinanszírozási rendszerekre.

Nem spórolnak az EU kormányai

Az S&P vizsgálata azt mutatta ki, hogy a tervezettnél jobb költségvetési eredményt elérő uniós országokban a javulás zömmel az élénk bevételi oldali beáramlásoknak volt tulajdonítható, semmint a kiadási oldali fegyelemnek. Az elemzés szerint ugyanis az ebbe a vizsgálati csoportba tagországok "több mint fele" nem teljesítette a GDP-arányos kiadási ráta csökkentésére kitűzött célját.

Ennek elsődleges oka a kormányzati kiadások ellenőrzésének gyengesége, és nem a GDP-növekedési ciklusok változékonysága, jóllehet a kiadáscsökkentési céljaikat nem teljesítő uniós kormányok gyakran ez utóbbira hivatkoznak.

Mivel azonban a fenntartható költségvetési teljesítmény a legtöbb esetben a GDP-hez mért kiadási ráta csökkentésének függvénye, a kiadási célok nem teljesítése - főleg a vártnál akkoriban még jobb makrokörnyezetben - kétségeket ébreszt a 27 EU-tagállam 2008-ra és 2009-re szóló költségvetési terveinek hitelessége iránt, e tervek zöme ugyanis kiadási oldali kiigazításokra épül, áll a Standard & Poor's csütörtöki londoni elemzésében.

Kiadásokat kell csökkenteni

Az S&P szerint különösen érvényes ez olyan országokra, amelyek kiadásokra alapozott kiigazítást terveznek, és amelyek esetében a múltban is előfordult, hogy nem teljesítették saját kiadási céljaiknak.

A ház ebbe a csoportba sorolta Magyarországot, Franciaországot, Görögországot, Lettországot és Portugáliát.

A hitelminősítő elismeri, hogy a bevételi oldali javulást nem lehet teljes egészében ciklikus tényezőknek tulajdonítani; számos tagország szerkezeti lépéseket tett, amelyek az áfa-emeléstől és az adóreformtól az adóbeszedés hatékonyságának növeléséig terjedtek. Ezek a bevételnövelő intézkedések a legtöbb EU-tagállamban - különösen Magyarországon, Cipruson, Lettországban, Romániában és Görögországban - több mint ellensúlyozták a magasabb nominális GDP-értéknek a bevételi rátára gyakorolt, lefelé mutató hatását.

Az S&P szerint azonban a kiadási oldalt tekintve fontos kiemelni, hogy a vizsgált országok zömében a nominális GDP-értéknek nagyobb volt a hatása a kiadási rátára, mint a magasabb költekezésnek, emiatt ez a ráta jobban mutat annál, mint amilyen kisebb nominális GDP esetén lenne.