Szakértők szerint nem sikerült megtörnie Európának az orosz gázhegemóniát a Kaszpi-tenger térségében, ez pedig a Nabucco-projekt jövőjére is hatással lehet - mondta Sz. Bíró Zoltán, az MTA Történettudományi Intézetének főmunkatársa.Ha  bevonják Iránt a Nabucco-projektbe, akkor orosz érdekeltségek adják majd a gázt a közép-ázsiai országból is.

Lépéshátrányban van Európa, mert szerencsétlenül politizált az elmúlt időszakban, a konfliktusos politika helyett a kompromisszumkeresés hatékonyabb lett volna. A Kaszpi-térségben és Iránban így még mindig erősebbek az orosz pozíciók, mint az európaiak vagy az amerikaiak.

Deák András szerint a kőolaj esetében korábban már sikerült megtörni az orosz hegemóniát a térségben, a gáz viszonylatában ez még nem ment. A Nabuccót azonban nem érdemes még temetni, hiszen az Európai Unió és az Egyesült Államok a gazdasági indokok mellett politikai okokból is életben tartja a projektet.

Az elemző úgy vélte: ugyanazt a folyamatot lehet megfigyelni napjainkban a Kaszpi-térségben, mint 60-70 évvel ezelőtt a Öböl-országokban: ott is volt egy nagytestvér - az Egyesült Államok -, amelyik húsz-harminc évig öntötte a pénzt az Arab-félszigeten található monarchiákba. Ezek az országok azonban egy idő után öntudatukra ébredtek és "kitessékelték" az amerikaiakat a közös olajkoncessziókból - emelte ki.

Hasonló történhet az oroszokkal a Kaszpi-tenger térségében. A kérdés csak az, hogy mikor jön el az a pillanat, amikor már valóban terhessé válik például a türkméneknek az orosz irányú gázexport monopóliuma - mondta Deák András. Az oroszok ugyanis késésben vannak saját lelőhelyeik feltárásával, s nem tudni, hogy a saját rendszereik csúcsra futtatásakor is szükségük lesz-e a Kaszpi-térségi gázra. Ugyanakkor az is lehet, hogy stratégiai okokból az oroszok megtartják befolyásukat a térségben - tette hozzá.

A közelmúltban megkötött orosz-türkmén hosszú távú gázmegállapodással kapcsolatban az elemző kiemelte: fokozódnak a Nabucco ellátásával kapcsolatos kételyek, nem lehet tudni, hogy lesz-e elég gáz a vezetékben. A megállapodások azonban nem jelentik azt, hogy Türkmenisztán egyértelműen elveszett a Nabucco-projekt számára - mutatott rá. Türkmenisztán számára sem előnyös a gázexport mostani helyzete, hiszen az ötven milliárd köbméternyi külföldre szállított gázból 43 Oroszországba érkezik, a fennmaradó rész Iránba kerül - mondta az elemző.

A türkmén politika megpróbálja diverzifikálni a gázexportot, de ezt olyan menetrend szerint teszi, hogy azzal ne irritálja Oroszországot. Ennek keretében 2009-re elkészül a Kínába tartó vezeték, majd Indiába szállítanának gázt, és csak ezt követően kerülhet sor a részvételre a Nabucco-projektben. Sz. Bíró Zoltán szerint nemcsak a szovjet utódállamokban terjeszkedik az orosz gázpolitika. Tavasz óta előrehaladott tárgyalásokat folytat Oroszország Iránnal is a földgázkitermelésről. Így az is bekövetkezhet, hogy ha bevonják Iránt a Nabucco-projektbe, akkor orosz érdekeltségek adják majd a gázt a közép-ázsiai országból is - tette hozzá.