Szigorúbbak a hitelezési feltételek

Vágólapra másolva!
A rosszabbodó gazdasági kilátások és saját finanszírozási helyzetük miatt a második negyedévben az euróövezeti kereskedelmi bankok tovább szigorították a hitelezést a vállalatok számára, de lassabban, kisebb arányban, mint az első negyedévben.
Vágólapra másolva!

A második negyedévben a hitelfeltételeket szigorító bankok 43 százalékos többségben voltak a feltételeket enyhítő bankokkal szemben, miután az első negyedévben a szigorítók túlsúlya még 49 százalékos volt, ez tűnik ki az Európai Központi Bank (EKB) pénteken Frankfurtban kiadott statisztikájából.

A felmérésben az átlagos és a kockázatosabb kölcsönök kamatszintjét, a kölcsönök nagyságát, a fedezetkövetelményt, a kamaton kívüli költségeket és a lejárati időket vizsgálják.

Noha a gazdasági kilátások nem javultak a második negyedévre az elsőhöz képest, a bankok talán megijedtek, hogy a feltételek növekvő szigorításával kiárazhatják magukat a piacról, és ezért lanyhult a szigorítási kedv. Ugyanis az euróövezetben a vállalati hitelellátás éppen ellenkező pályán haladt.

Az euróövezetben az M3-as pénzellátás márciusban 10,3 százalékkal, júniusban 9,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A tizenkét havi ütem rekordja tavaly novemberben volt, 12,4 százalékon. Az M3-as tizenkét havi növekedés üteme tavaly január óta most júniusban volt első ízben 10 százalék alatt. Ennek fő oka az, hogy a bankokon kívüli vállalatoknak nyújtott kölcsönök értéke márciusban még 15,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ez volt a legutóbbi tizenkét havi növekedési rekord ebben a kategóriában. Az ütem júniusra 13,6 százalékra lassult. Elemzők szerint lehetséges, hogy tovább lassul az EKB júliusi kamatemelése miatt, de arra semmi esély, hogy az M3-as pénzellátás tizenkét havi növekedése belátható időn belül alulmúlja az évi 4,5 százalékot - márpedig ez az EKB hivatalos tűrésküszöbe az árstabilitás szempontjából.

Erre tekintettel az EKB elnöke, Jean-Claude Trichet csütörtökön, a bank kamatdöntését kommentálva - az EKB változatlanul, 4,25 százalékon hagyta alapkamatát - meg is állapította: - Az éves infláció várhatóan sokáig jóval az árstabilitással összeegyeztethető szint fölött marad, és ezt a feltételezést alátámasztja a pénzellátás továbbra is élénk növekedése, mivel eddig nincs jele, hogy számottevően csökkenne a hitelellátás a bankok részéről.

Mindezért az EKB a béreknél szeretné "megfogni" az inflációt: - A bank kormányzótanácsa kiemelt figyelemmel kíséri az árszabás és a bértárgyalások alakulását - figyelmeztetett Jean-Claude Trichet csütörtökön.