Grúzián múlhat az EU energiaellátása

2008.08.12. 15:17

Grúzia jelenleg Oroszországból kapja a gázt, a 2006-os diplomáciai konfliktusok óta azonban rendkívüli módon megemelt árat kell fizetnie. A grúzok, azeriek és törökök a meglévő olajvezeték mellett ezért gázvezetéket is terveznek, ennek kiindulópontja az azeri főváros, Baku lenne, a célállomás pedig Erzurum, a kelet-törökországi nagyváros. A gázvezeték egyébként az új vasúthoz hasonlóan Tbiliszin, a grúz fővároson át haladna.

Európa gáz- és olajellátásának függetlensége múlik a mostani - a dél-oszétok ürügyén kirobbant - grúz-orosz harcokon. Ha Oroszország ellenőrzése alá vonja Grúziát, akkor a vele már amúgy is szövetséges Örményországgal együtt képes kettétörni a török-azeri tengelyt, amely a belső-ázsiai török nyelvű államokhoz vezetne, hallgatólagos nyugat-európai és amerikai támogatással. Grúzia szerepének csökkentésével Oroszország, illetve a Gazprom mamutcég Algéria mellett az EU szinte kizárólagos külső gázellátója lehetne, a belső-ázsiai országokat ugyanis már eddig is kétoldalú szerződésekkel próbálta a Kreml megakadályoznia abban, hogy önállóan exportáljanak energiahordozókat Európába. (Ezzel a Nabucco projekt alól húzza ki a talajt Moszkva.)

Az azeri gázra és távlatilag a türkmén gázforrásokra telepedett volna rá az EU és az USA által támogatott Nabucco projekt is, amely gázt hozna a térségből Európába, többek között a Mol és az osztrák OMV közvetítésével. Ezzel szemben az oroszok a Déli Áramlat megépítését támogatják, amely Novorosszijszkból orosz gázt pumpálna Nyugat- és Dél-Európába. Mindezzel párhuzamosan, idén júliusban a Gazprom tárgyalásokat kezdett az azeriekkel is gázvásárlásról. Így az orosz óriáscég Azerbajdzsán gáztartalékait is leköthetné, mielőtt a Nabucco-projekt résztvevői megállapodnának Bakuval.

Nehéz vasutazni Grúziában

Az orosz beavatkozás a Kaukázusban nem példa nélküli. A két csecsen háború már megmutatta Azerbajdzsánnak és Grúziának, hogy tőlük független események miatt is megszakadhat a vasúti összeköttetésük észak, azaz Oroszország és áttételesen Európa felé.

Groznij, a csecsen főváros 1893 óta fontos vasúti csomópont, ahogyan a transzkaukázusi olajvezetékek is itt haladtak át. Ezért Moszkva nem engedhette a fő kaukázusi infrastrukturális létesítmények egyszerű leválasztását a csecsen függetlenség kikiáltásával. Grúzia másik vasúti összeköttetése a szakadár abház köztársaságon át vezetne, de ezt az 1967-ben kiépült vonalat az 1992-93-as orosz beavatkozás jelentősen megrongálta.

Grúzia szárazföldi és légi közlekedését pedig 2006 óta blokkolja Oroszország, miután a grúzok oroszokat utasítottak ki Tbilisziből, kémkedés vádjával. A mostan kirobbant konfliktusban a postai szolgáltatások és a légi közlekedés gyakorlatilag szünetel Oroszország és Grúzia között.

Örményország kényes helyzetben

A blokád és az embargó nem szokatlan a Kaukázusban. Az örmények hiába határosak például Törökországgal és Azerbajdzsánnal, mindkét állam lezárta szárazföldi útvonalait Jereván előtt. Ennek oka az 1988-ban kirobbant hegyi-karabahi konfliktus, az örmények által lakott, Azerbajdzsánból kiválni akaró terület miatt hosszas fegyveres konfliktusok zajlottak. A törökök egyértelműen Azerbajdzsán mellé álltak.

Ezt nemcsak a két nép rokonsága indokolta, hanem a török nyitási politika Belső-Ázsia felé, amelyhez a török(höz hasonló) nyelvű Azerbajdzsán ugródeszka lehet. Közép-Ázsiában, a volt szovjet utódállamok közül török nyelvűek egyébként még a kazahok, a kirgizek, az üzbégek és a türkmének is, csak az Afganisztánnal határos Tádzsikisztán lakói beszélnek indoeurópai nyelven.

Az örmények sokat veszíthetnek

A mostani grúz-orosz háború másik áldozata egy vétlen állam lehet. Örményország ugyanis kizárólag az orosz gáz- és olajszállításokra támaszkodhat, Jerevánt azonban csak Grúzián áthaladó vezetékeken lehet elérni Oroszországból. (Örményország áramtermelése ugyanakkor nagyobb, mint a belső fogyasztása, így abból Grúziának értékesít viszonylag jelentős mennyiséget.)

 

Forrás: EPA
Dél-Oszétia fővárosában, Chinvaliban egy benzinkút előtt haladnak el a helyi fegyveresek

 

Ha az oroszok elszigetelik Grúziát, az leállíthatja az örmények ellátását - Jereván állítólag máris csökkentett mennyiséget kap az orosz energiahordozókból. Érdekes, hogy az örményeknek van egy gázvezetékük Irán felé is, de ezt 2006-ban megszerezte a Gazprom. (Az oroszok vásárolták meg a legnagyobb örmény gázerőművet, továbbá az örmény cementipart és az egyetlen örmény atomerőmű is orosz fűtőanyaggal működik.)

Örményország szárazföldi útjai is legfeljebb Grúzia felé járhatóak, az iráni közlekedés igencsak nehézkes, a török és az azeri határok pedig le vannak zárva. Éppen ezért Moszkvának nem érdeke a grúz konfliktus elnyújtása, hiszen így a térségben lévő egyetlen stabil szövetségesét, Örményországot hozná lehetetlen helyzetbe. Becslések szerint Örményország külkereskedelmi forgalmának 96 százalékát Grúzián keresztül bonyolítja le.

Erős az orosz befolyás Grúziában

Oroszországnak Grúzia tönkretétele sem lehet érdeke, hiszen a grúz gazdaság ötven százaléka van orosz kézben a BBC becslései szerint, de igen erős a kazah tőke is, ami részben megint csak az orosz befolyást erősítheti (feltéve, hogy Kazahsztánt továbbra is sikerül elszigetelni fizikailag a Fekete- és a Földközi-tengertől).

A grúz gazdaságot igen keményen érintik a 2006 óta életben lévő postai, kereskedelmi és közlekedési szankciók, amelyeket Moszkva vezetett be. Korábban például a grúz borok nagy része az orosz piacon talált vevőre, és más mezőgazdasági termékeket is ott értékesítettek. A grúz gazdaság azonban egyelőre az embargó ellenére sem omlott össze. Tavaly 12, idén pedig - márciusig - több mint kilencszázalékos volt a gazdaság növekedése a kaukázusi államban. Ezt a dinamikus fejlődést törheti most ketté az orosz-grúz konfliktus.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK