Maradt a h�romsz�zal�kos infl�ci�s c�l

2008.08.25. 16:21

Rendhagy� sajt�t�j�koztat�t tartott a Simor Andr�s, Magyar Nemzeti Bank eln�ke. A h�tf�i kamatd�nt�s komment�l�s�t ugyanis megel�zte a korm�ny �s a jegybank k�z�tt azon meg�llapod�s al��r�sa, melyben r�gz�tett�k, hogy a k�z�pt�v� infl�ci�s c�lkit�z�s tov�bbra is 3 sz�zal�k. Veres J�nos �s Simor Andr�s a dokumentumot nyilv�nosan l�tta el k�zjegy�vel.

Veres kijelentette, hogy a Nemzeti Bank infl�ci�s c�lkit�z�s�r�l legk�zelebb 2011-ben, vagy haz�nk ERM II. z�n�hoz val� csatlakoz�sakor lehets�ges �jra t�rgyalni, addig nem. A�p�nz�gyminiszter elmondta, hogy a c�lsz�mban teljes egyet�rt�s volt a jegybank �s a korm�ny k�z�tt, mint ahogy abban is, hogy ezt m�dszeresen �s nem elhamarkodva kell el�rni, csak �gy lehets�ges ugyanis a gazdas�gi n�veked�s szem el�tt tart�sa is.

Simor Andr�s jegybankeln�k szerint is nagyon fontos, hogy az infl�ci�s c�lkit�z�s teljes�t�se k�t�ves id�horizonton t�rt�njen. Ez ugyanis a GDP n�veked�s infl�ci�s c�l melleti optimaliz�l�s�n t�l azzal az el�nnyel is j�r, hogy a gazdas�g szerepl�i sz�m�ra kisz�m�that�bb a monet�ris politika. Az eln�k�arra is kit�rt, hogy a gazdas�g szerepl�inek �gy adott a lehet�s�g a jegybanki politik�hoz val� igazod�shoz, ez pedig jelent�sen cs�kkentheti a dezinfl�ci� k�lts�geit.

Szeinte�a 3 sz�zal�kos infl�ci�s szint az, amely m�g nem okoz t�l nagy k�rt a gazdas�g szerepl�inek (teh�t nem t�l magas), k�pes kezelni viszont a fogyaszt�i �rak ingadoz�sa okozta kock�zatokat (teh�t nem is t�l alacsony), �gy Simor szerint indokolt �s megalapozott a c�lkit�z�s. Hozz�tette, hogy a korm�ny konzekvens politik�ja, ami az �llamh�ztart�si hi�ny cs�kkent�s�t t�zte ki c�lul, sokat seg�tett az infl�ci�s kock�zatok m�rs�kl�d�s�ben. A piac szerepl�it�l azt v�rja, hogy hossz� t�von a b�remel�seiket az infl�ci� �s a gazdas�gi n�veked�s m�rt�k�hez igaz�ts�k.

M�s lehets�ges c�lsz�mok is sz�ba ker�ltek

A miniszt�rium �s a jegybank t�rgyal�sakor �ttekintett�k mind egy alacsonyabb, mind egy magasabb c�lkit�z�s forgat�k�nyv�t. Magasabb c�lkit�z�s sz�ba sem ker�lt, hiszen a vil�gban kialakult gazdas�gi sokkokra egyetlen orsz�g reag�lt eredeti c�lkit�z�s�nek felad�s�val, �s a tapasztalatok negat�vak. Az infl�ci�s c�l felad�sa miatt ugyanis olyan hiteless�gveszt�s alakulhat ki, amely a kamatok kock�zati pr�miumaiban is megjelenik. Ennek az lehet a k�vetkezm�nye, hogy egy szigor�bb jegybanki politika kamatszintj�n�l is magasabb kamatszint alakulhat ki a piacon, r�ad�sul a befektet�k bizalm�nak elveszt�se mellett. Egy ilyen forgat�k�nyvnek pedig l�nyegesen magasabbak a k�lts�gei a gazdas�g minden szerepl�je sz�m�ra.

Arra a k�rd�sre, hogy mi�rt nem az EKB infl�ci�s c�lkit�z�s�hez igazodik a jegybank, elmondta hogy egy alacsonyabb c�lkit�z�st a gazdas�gi n�veked�s szemmel tart�sa mellett nem gondoltak re�lisnak. Hozz�tette azt is, hogy�Magyarorsz�g infl�ci�val kapcsolatos jegybanki politik�j�nak m�ltbeli kudarcai miatt nem �rt �vatosnak lenni. Ennek ellen�re hossz� t�von a jegybanknak musz�j lesz az EKB infl�ci�s c�lj�hoz igaz�tania saj�t infl�ci�s c�lj�t.

Az elemz�k szerint helyes d�nt�s sz�letett

Piaci elemz�k szerint a v�rtnak megfelel� d�nt�s volt, hogy nem v�ltozott a jegybank �s a korm�ny k�z�s 3 sz�zal�kos infl�ci�s c�lja.

Trippon Mariann, a CIB Bank vezet� elemz�je szerint teljesen a v�rtnak megfelel� �s helyes d�nt�s volt az, hogy meger�s�tett�k a 3 sz�zal�kos k�z�pt�v� infl�ci�s c�lt.

Az elemz� szerint a d�nt�s �zenete az, hogy a monet�ris tan�cs tov�bbra is �gy �t�li meg: 2010-re el�rhet� a k�z�pt�v� infl�ci�s c�l. Ez meger�s�ti azt a v�rakoz�st, hogy a kamatemel�si ciklusnak v�ge van, �s a k�vetkez� l�p�s m�r val�sz�n�leg a kamatszint m�rs�kl�se lesz.

A kamatcs�kkent�ssel kapcsolatban a k�rd�s az id�z�t�s, amit nagy m�rt�kben befoly�sol a glob�lis energiahordoz�- �s alapanyag�rak, illetve a forint �rfolyam�nak alakul�sa - fejtette ki Trippon Mariann. V�lem�nye szerint, ha folytat�dnak az elm�lt id�szak tendenci�i, azaz az energia�rak nem pattannak vissza a kor�bbi cs�csokra, az olaj�r 110-120 doll�r k�r�l stabiliz�l�dik, a forint pedig er�s marad, akkor az �v v�g�n m�r komolyan sz�ba ker�lhet az els� kamatcs�kkent�s lehet�s�ge.

Barcza Gy�rgy, a K and H Bank vezet� elemz�je szerint az �llampap�rpiaci hozamok cs�kken�se is j�l jelzi, hogy a piac hitelesnek tartja a 3 sz�zal�kos infl�ci�s v�rakoz�st 2009 v�g�re, illetve 2010 elej�re. Megjegyezte, hogy a kijel�lt infl�ci�s c�l els�sorban csak a 2009-es k�lts�gvet�s elfogad�sa ut�n v�lhat re�liss�, hiszen addig a politikai szf�ra sz�mos meglepet�st tartogathat m�g.

M�g kor�bban az is k�rd�ses volt, hogy egy�ltal�n meg�ll�that� az infl�ci� n�veked�se, addig - j�r�szt az MNB kamatemel�seinek k�sz�nhet�en - m�ra stabilan cs�kken� p�ly�ra �llt az infl�ci�. A k�vetkez� �vekben �gy m�r csak az marad a k�rd�s, hogy mekkora marad a cs�kken�s - fejtette ki az elemz�.

Barcza Gy�rgy �gy v�li, az MNB a jelenlegi gazdas�gpolitik�j�val megpr�b�lja semlegesen ir�ny�tani a piacot, �s a k�zelj�v�ben nem lehet sz�m�tani komolyabb beavatkoz�sra.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK