Inflációs célról és a kamatokról döntenek

Kamatdöntő ülést tart ma a jegybank monetáris tanácsa, amelyen megvitatják a Magyar Nemzeti Bank stábja által készített májusi inflációs prognózis frissített változatát is. A piaci elemzők egybehangzó véleménye szerint változatlan marad a jelenlegi 8,5 százalékos alapkamat, amely május óta van érvényben.

A szakértői felmérés azt mutatja, hogy az elemzők egyik fele szerint a következő lépés kamatcsökkentés lehet, míg a másik fele szerint a decembert is 8,5 százalékos kamattal zárja a jegybank. A jövő év végére vonatkozó kamat konszenzus 7,13 százalék.

Valószínűleg hétfőn dönt a kormány és az MNB az új inflációs célról, de annak értéke marad az eddigi 3 százalék - értesült a Népszabadság. A lap hétfői számában arról ír: annak ellenére nem várható az inflációs cél változása, hogy a magyarországi nagyvállalatok nagy nyomást helyeznek a döntéshozókra a monetáris politika lazítása érdekében.

Simor András, a jegybank elnöke korábban reményét fejezte ki, hogy még augusztusban a nyilvánosság elé tud állni a kormány és a jegybank az inflációs cél újbóli kitűzéséről folytatott egyeztetés eredményével.

A folyamatos célkövetésre történt átállást követően a kormány és a jegybank három évente vizsgálja felül az inflációs cél számszerű értékét. A Magyar Nemzeti Bank és a kormány 2005. augusztus 22-én állapodott meg az MNB 2007-től érvényes középtávú inflációs céljának kijelöléséről, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index 3 százalékos értékében határoztak meg. A jelenlegi cél 2009-ig szól.

Az egyeztetésekkel kapcsolatban Veres János pénzügyminiszter korábban leszögezte: Magyarország számára nem járható út az inflációs cél emelése. Míg Simor András még júniusban az Országgyűlés pénzügyi bizottságában elmondta: a kormány részéről nem érzékel nyomást arra, hogy a világpiaci energia- és agrárárak emelkedése miatt felfelé módosítsák az inflációs cél 3 százalékos mértékét.

"A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem adta fel 2009-re a 3 százalékos inflációs célt, noha a leírt inflációs alappálya szerint jövőre 4,2 százalék lehet az éves infláció, 2010-ben pedig 3 százalék, miközben jelentős felfelé mutató kockázatok jelentkeznek - mondta az MNB elnöke.

Az inflációs cél értelmezéséről tartott májusi PM-MNB szakértői egyeztetésről kiadott közös közlemény szerint: "a középtávú inflációs cél kijelölésekor az előre nem látható, átmeneti inflációnövelő hatások miatt a jegybank és a kormány egyetértett abban, hogy az inflációs cél teljesülésének utólagos értékelésekor a 3 százalékos céltól legfeljebb plusz/mínusz 1 százalékponttal eltérő fogyasztóiár-index elfogadható az árstabilitás szempontjából.

Ez az utólagos értékeléskor értelmezhető toleranciasáv azonban nem engedi meg, hogy a jegybank ne a 3 százalékos cél elérése érdekében folytassa monetáris politikáját illetve, hogy ne reagáljon a már megismert inflációs hatásokra.

A folyamatos érvényű cél legfontosabb előnye, hogy kiszámítható környezetet biztosít a gazdasági szereplők számára, segíti az inflációs várakozások lehorgonyzását, ezáltal hozzájárul ahhoz, hogy az infláció tartósan alacsony, az árstabilitásnak megfelelő szinten maradjon - hangsúlyozza a közös közlemény.