Nem változott a 8,5 százalékos alapkamat

Nem változtatott a jegybanki alapkamat 8,5 százalékos szintjén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa hétfői ülésén.

A jegybanki döntés megfelel az elemzők várakozásainak, arról azonban nincs konszenzus a Reuters által megkérdezett szakemberek körében, hogy mi lesz a jegybank következő lépése.

A megkérdezettek nagyjából fele szerint még az idén lehetséges a kamatláb csökkentése, az elemzők másik része szerint ennek csak jövőre jön el az ideje.

A jegybank szakértői stábjának frissített inflációs prognózisa szerint az idén 6,3 százalékos, jövőre 4,1 százalékos, 2010-re 3,0 százalékos átlagos infláció várható, s a korábban jelzett felfelé mutató kockázatok helyett most egyaránt léteznek lefelé és felfelé mutató inflációs kockázatok - mondta Simor András, az MNB elnöke hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.

A májusi inflációs prognózis 2008-ra még 6,3 százalékos, 2009-re 4,2 százalékos, 2010-re 3,0 százalékos átlagos inflációt jelzett előre. Ehhez annyit fűzött hozzá a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy a 2009-re vonatkozó egy tizedes eltérés, pontosabban csökkentés akár statisztikai hibahatárnak is tekinthető.

Az új prognózisban ugyanakkor az MNB stábja a jövő gazdasági növekedést 3,2 százalékról 2,6 százalékra, a 2010. évit pedig 3,7 százalékról 3,4 százalékra módosította - tette hozzá Simor András.

Az inflációs előrejelzés kapcsán az elnök kifejtette: "A májushoz képest változatlan eredmény annak tudható, hogy minden változott, de a különböző hatások kiütötték, semlegesítették egymást".

A jegybanki stáb azt a szabályt követi, hogy az olajárnál illetve az euró/forint árfolyamnál az előző hónap átlagából indul ki. Így például 2010-re a mostani prognózis 137 dolláros árral számolt, ami májusban még 104 dollár volt - mondta Simor András, hozzátéve hogy jelenleg már ismét lejjebb van az olaj ára, mint júliusban volt.

Ezzel ellentétesen mozgott a forint, hiszen 2010-re májusban 254 forintos euró-árfolyammal kalkulált a stáb, az új prognózisban viszont az 232 forintos euró-árfolyammal - magyarázta az elnök.

"Úgy tűnik, hogy az elmúlt hónapokban szigorúbb monetáris politikával sikerült a globalizációs inflációs sokkot ellensúlyozni - összegezte a folyamatot az MNB vezetője.

Amíg a májusi jelentésben határozottan felfelé mutató inflációs kockázatokkal számoltunk, a mostani jelentésben már szimmetrikus, azaz felfelé és lefelé egyaránt mutató inflációs kockázatokat jeleztünk - emelte ki Simor András.

A monetáris tanács és az MNB továbbra is folyamatosan az inflációs várakozások csökkentésére törekszik, ami nemcsak a kamatpolitikában nyilvánul meg, hanem a tanács tagjainak valamennyi megnyilvánulására is - hangsúlyozta Simor András.

A felfelé mutató kockázatokat általánosabb keretbe foglalta az elnök, kifejtve, hogy valamennyi gazdasági szereplőt, akinek szerepe van az árak és bérek alakításánál, igyekeznek meggyőzni a dezinfláció fontosságáról.

"Ezt azért tesszük, mert tudatában vagyunk annak, hogy a dezinflációnak költségei vannak, ugyanakkor a dezinfláció költségeit akkor lehet minimalizálni, ha a gazdasági szereplők ár- és bérdöntései minél inkább összhangban vannak az inflációs céllal" - foglalta össze a gondolatsort Simor.

Konkrét tételként a legutóbbi, versenyszférában mért 8-9 százalékos bérinflációs mutatót hozta fel a jegybank elnöke. Ez a magas béradat nem utal arra, hogy összhangban lenne a termelékenység növekedésével és az inflációs céllal - fogalmazott. Az elnök elvárása szerint a béremeléseknek az infláció és a GDP növekedés öszzegéhez kellene igazodniuk.

A lefelé mutató kockázatok között említette az elnök a nemzetközi konjunktúra romlását, amit jelez, hogy a második negyedévben az eurózóna recesszióba fordult, ami negatívan hathat a magyar gazdasági növekedési kilátásokra. A másik lefelé mutató kockázat a nyersanyagárak csökkenése - tette hozzá.