A XXIX. újkori olimpia Pekingben - az "Egy világ, egy álom" jelmondatú rendezvény - volt a valaha megrendezett legköltségesebb sportesemény. A sok milliárd dolláros beruházás bőven megtérül az ország, a főszponzorok és a jegyüzérek számára is. A játékok nagy vesztesei azok a szállodaipari beruházók, akik luxushotelekbe fektettek be, a turizmus nagyarányú fellendülésének reményében.

Kína 41 milliárd dollárt költött a játékok megrendezésére, környezetvédelemre és infrastrukturális beruházásokra. Ez az összeg a fele Magyarország éves költségvetésének, és közel négyszerese a 2004-es athéni olimpia beruházási összegének.  A beruházások 2002 óta 2,5 százalékkal járultak hozzá a GDP növekedéséhez. A 2007-es előrejelzések még veszteségesnek jósolták az olimpiát. Steve Yates, az amerikai külügyminisztérium munkatársa ugyanakkor megjegyezte, "ennek ellenére is egy óriási lehetőség lesz a Kínai Népköztársaság számára az olimpia, hogy kicsit többet megtudjon róla a világ és ő is többet tudjon meg az őt körülvevő világról".

Maga az olimpiai szervezés 1,6 milliárd tervezett költségvetéssel indult, végül 2,2 milliárd dollárnál áll meg. A többletköltséget elsősorban a biztonságtechnikai intézkedések költségeinek növekedésével magyarázzák. Hatalmas építkezési hullám indult be. A projektek 16 ezer négyzetkilométeren irdatlan mennyiségű nyersanyagot emésztettek föl. Csak az új csúcstechnológiás fejlesztések mintegy 3,6 milliárd dollárba kerültek.

Sportlétesítményből és edzőközpontból összesen 78-at építettek fel hét év alatt, előbbiből 19-et, utóbbiból 59-et. Emellett tizenhárom stadiont teljesen felújítottak az építkezésekre szánt 1,8 milliárd dollárból. A Madárfészek fantázianéven híressé vált Nemzeti Stadion felépítése volt a legköltségesebb, félmilliárd dollárba került.

Az infrastrukturális beruházások is hozzájárultak az olimpia sikeres lebonyolításához, a zavartalan közlekedés érdekében egy reptéri terminál, 5 új metróvonal, valamint 318 kilométer autóút készült el. A város arculata teljesen megváltozott, az építkezések a 17 milliós városban 1,5 millió embert mozdítottak el eredeti lakóhelyükről - a modern építészeti stílus jegyében épült lakónegyedekben biztosítottak új otthont számukra.

A tiszta levegő 16 milliárd dollárt is megért

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja nemrég, a pekingi viszonyokról készített jelentése rekordfejlődésről számol be a kínai főváros környezetkímélő intézkedéseivel kapcsolatban. A jelentés előzetesen úgy találta, a 2008-as lesz minden idők leginkább környezetbarát olimpiája. Peking teljesen megváltozott. A város 16 milliárd dollárból új szennyvíztisztítót létesített, egy hulladék-újrahasznosítót és új zöldövezeteket hozott létre, kivont a forgalomból 47 ezer régi taxit, és felállított egy teljesen új, környezetkímélő buszflottát.

A kínai vezetés július 20-án gyárakat és tizenkilenc erősen szennyező üzemet állított le, kétszázat pedig kitelepített a városból, hogy a szennyezőanyagok kibocsátását 30 százalékkal mérsékelje a játékok kezdetéig. Pekingben 3,3 millió autó közlekedik, de az olimpia idejére 1 millió autóval kevesebbre korlátozták a forgalmat, a kedvezőbb környezeti feltételek megteremtése végett. A parkolódíjak, autópályadíjak kiesése miatt összesen 186 millió dollárba került ez az akció.