Mínuszba csapott át külkereskedelem

Az idei első félévben még pozitív volt a külkereskedelmi mérleg, és emiatt az első héthavi összesített adat is többletet mutat. Júliusban azonban az elemzőket is meglepő mértékű deficit keletkezett. Az áruforgalom trendfordulójának oka a tavasszal megerősödött forint, amely drágítja az exportot, és olcsóbbá teszi az importot. A másik tényező a fő exportpiac, Nyugat-Európa gazdasági lassulása.  

Idén az első hét hónapban a külkereskedelmi termékforgalom 227 millió euró (52,8 milliárd forint) többlettel zárt, ami az egyenleg 508 millió eurós (123 milliárd forint) javulását jelenti az egy évvel korábbi 281 millió eurós (71 milliárd forint) hiányhoz képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn az előzetes adatok alapján.

Az idén júliusban az első becslés szerint a külkereskedelmi mérleg 239 millió euró (63 milliárd forint) passzívumot mutatott, ami az egyenleg 123 millió eurós (34 milliárd forint) romlását jelenti 2007 júliusához képest.

Az első félév még pozitív volt

Az idén január-júniusban a külkereskedelmi mérleg 466 millió eurós (116 milliárd forint) többletet mutatott, ez 631 millió eurós (157 milliárd forint) javulást jelent a 2007 január-júniusi 165 millió eurós (41 milliárd forint) hiányhoz képest.

A tavasszal jelentősen megerősödött forint miatt az elemzők és a gyáriparosok már korábban jelezték, hogy a külkereskedelemben megfordulhat az eddigi javuló tendencia.

Így nem meglepő, hogy júliusban már komolyan éreztette a hatását az erős forint. Az exportra termelők forintbevételei ugyanis visszaestek, miközben az importőrök nagy hasznot szerezhetnek.

Csak a mértéken lepődtek meg az elemzők

A Takarékbank elemzője, Suppan Gergely nem lepődött meg a külkereskedelmi adatokon, azon, hogy az eddigi többlet hiányba fordult át júliusban. A szakértő csak a hiány mértékén csodálkozik, hiszen korábban körülbelül 116 milliós negatívumot vártak, a tényadat pedig mínusz 238,6 millió euró lett.

Az export növekedése forintban számolva 2,6 százalékos volt, tehát jelentősen lassult, ugyanakkor euróban 8,2 százalékkal bővült. Az import azért növekedett jobban, mert Nyugat-Európa kevesebbet vásárolt, a csökkenő ottani kereslet miatt, másrészt pedig éves szinten most jelentkezett a magas bázishatás. Tavaly ilyenkor ugyanis az EU hatalmas gabonaexportot bonyolított az intervenciós készletekből.