Az élelmiszerválság összekuszálta a kereskedelmet

A legnagyobb élelmiszerexportőrök - egyebek mellett India és Kazahsztán - lazítottak eddigi szigorú megszorítási intézkedéseiken a mezőgazdasági termékek, elsősorban a rizs és gabona kivitelét illetően. A lépés könnyíthet valamelyest az egy éve tartó élelmiszerválságon. Az ENSZ szkeptikus a javuló mutatók ellenére is, Oroszország pedig gabona-nagyhatalommá válna.

India úgy döntött, hogy október közepétől engedélyezi a rizs exportját, igaz a minimumárat 836 eurónál kötötték ki tonnánként. Ez az első lépés az ország rizskereskedelmi korlátozásainak finomításában, amióta India betiltotta a nem-basmati rizsek exportját.

Kazahsztánban - a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre - hétfőn jár le az április vége óta érvényben lévő, tengerentúli gabonaexport-tilalom. Felfüggesztik ugyan a szójakivitelt, ez azonban nem vágja földhöz annyira a világot, mint a gabona kereskedelmének korlátozása.

Az év folyamán szigorítások sorozatát vezették be a kereskedelemben világszerte, az argentin szójaexport tilalmától kezdve az orosz gabonaszállítás leállításáig. A megszorítások hatására az élelmiszerárak felszöktek és pánik tört ki a felvásárlók körében. India és Kazahsztán lépése Vietnam, Ukrajna és Oroszország döntését követte. Az országok ugyanis elhatározták, hogy lazítanak a szigoron vagy akár fel is oldják a mezőgazdasági árucikkek kereskedelmének tilalmát, ezzel segítve a globális élelmiszer-utánpótlás fellendítését - idézi elemzők véleményét a Financial Times.

Még vastagon indokolt az óvatosság

Concepción Calpe, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) elemzője szerint mialatt egyes termékek, például a rizs utánpótlása megoldódni látszik, az élelmiszerellátás globálisan még mindig problémákkal küszködik. Még mindig óvatosak vagyunk - tette hozzá.

Az elemző azért ragaszkodik az óvatossághoz, mert a FAO élelmiszerek árát mérő indexe a január óta mért legalacsonyabb szintre esett. Az árak csökkenését elsősorban éppen a gabona és az olajak piacai húzták. Az 55 élelmiszer árát összefoglaló FAO-index 212 ponton állt júliusban, miután júniusban még 217 pontot mutatott, márciusban pedig rekord, 218 pontos értéket ért el.

Egyes cikkek ára viszont szembe ment a trenddel, így például a cukor árindexe 183-ra emelkedett, miután júniusban még csak 156 ponton állt. Az olajok és zsírok indexe 278 pontra csökkent az előző havi 292-ről, a gabonáké 273-ról 256 pontra mérséklődött, a tej viszont 263 pontról 265-re nőtt, míg a hús árindexe júliusban nem változott.

A gabonaár esik ugyan, de olcsó kenyér nem lesz

A gabonaárak a tavalyi árrobbanás után estek brutálisan, mivel keresletiből kínálativá vált a piac, egyebek mellett éppen a szigorítások hatására. A takarmánybúza és a takarmánykukorica ára hamarosan az uniós intervenciós szintre süllyedhet, ami tonnánként 101,31 eurót, 24 300 forintot jelent. Ez a szállítást és egyéb költségeket is figyelembe véve 26 ezer forint körüli tőzsdei árnak felel meg.

A világon 60 millió, Magyarországon 1,5 millió tonnával termett több búza a tavalyinál, a 8 millió tonnára becsült kukoricatermés pedig kétszerese lehet a 2007-esnek.

A hazai árukínálatot növeli, hogy sok piaci szereplő jelentős mennyiséget tartalékolt a régebbi termésből - főként kukoricából - az idei szezonra. A liszt ára a túlkínálat miatt csökkenhet, de a sütőipar nem tett le arról, hogy októberben emelje árait, mivel a költségek eddigi növekedése miatt 10-15 százalékos mínuszban van.

Oroszország átvenné a hatalmat

Az olajhoz hasonlóan az élelmiszer is stratégiai jelentőségűvé válhat a jövőben, ezért próbálják meg a kormányok világszerte szabályozni a létfontosságú élelmiszer, a gabona árát, mennyiségét és felhasználását is. A legnagyobb termelők, mint az említett Kazahsztán vagy Indonézia ezért rendelt el teljes exporttilalmat a búzára és a rizsre, míg Argentína vagy India - kevésbé radikális megoldásként - kiviteli vámot vezetett be.

Oroszország, a világ ötödik legnagyobb gabonaexportőre, most azt tervezi, hogy egy, az élelmiszerpiacok irányításáért felelős ügynökséget állít fel, amely közvetlenül szabályozná a gabona kereskedelmét és igazgatná az ország 28 legnagyobb gabonatárolóját és rakodóterminálját.

Ezzel a lépéssel a Kreml jelentősen korlátozhatja a magántőke szerepét a mezőgazdaságban, a befektetők pedig könnyen hatósági árakkal és a szabadkereskedelmet érintő korlátozásokkal találhatják szembe magukat. Moszkva abban bízik, hogy öt éven belül a jelenlegi 13 millió tonnáról 25 millióra tudja növelni gabonakivitelét.

Az elképzelés nem is annyira földtől elrugaszkodott. Gabonából a tavalyi 82 millió tonna után idén tizenöt éves rekordot, 95 millió tonnát prognosztizálnak az előrejelzések, tőke és szakértelem bevonásával azonban akár 250 millió tonnára is lehetne növelni a termelést. Ez óriási stratégiai fegyvert jelentene Moszkva kezében, a fejlesztésekhez ugyanakkor jelentős külföldi forrásokra is szükség lenne. Ennek bevonását viszont a Kreml természetesen igyekszik elkerülni.