Bár egyre több település tervez, illetve működtet kisebb-nagyobb repülőteret, legnagyobb részük megfelelő infrastruktúra és utasforgalom hiányában csak nyeli a pénzt. A befektetők többségének legalább három év kell ahhoz, hogy a szükséges engedélyeket beszerezzék az első kapavágásig. Addig a többség az 1-3 milliárd forintos befektetés ellenére több száz milliós veszteséget könyvelhet el és az is nagyon bizonytalan, hogy a további 30-50 milliárd forint mennyi idő alatt térül meg.

Bár impozánsnak is tűnhet a regionális repterek számának növekedése, a légikikötő hálózat fejlődése, a jelek azt mutatják, igencsak kockázatos befektetés a repülőtér-beruházás. Az érintett tetelpülések számára kézenfekvőnek tűnhet az ottmaradt - magyar vagy szovjet - katonai repülőterek polgárivá alakítás, s ennek révén jelentősebb iparűzési adóbevételhez jutni, valamint fellendíteni a környék idegenforgalmát, korántsem ennyire egyszerű a dolog. Regionális légikikötő fejlesztéshez tízmilliárdos nagyságrendű összegek szükségesek, semellett egy sor olyan tényező is, amit a fejlesztő/beruházó nem tud befolyásolni,így a megtérülés, illetve a nyereségesség legalábbis bizonytalan.

A beruházás csak bizonyos utasszám felett kezd megtérülni, illetve nyereséget termelni. Megfelelő közlekedési infrastruktúra nélkül eleve kevés az esély sikerre, s itt alapvetően a gyorsforgalmi úthálózatra kell gondolni. Közút természetesen mindenhol van, ám egyáltalán nem mindegy, hogy harmadrendű úton, avagy autópályán folytathatja utazását a repülőn érkező. Az idegenforgalom szempontjából csak néhány, amúgy is keresett régió jöhet számításba - alapvetően a Balaton és a főváros körzete. Emellett nem mellékes a helyben mutatkozó kiutazó kereslet sem, egészen eltérő ebből a szempontból egy Balaton környéki, az időszakos beérkező turizmusra alapozó reptér, illetve például Debrecen, vagy a fővároshoz közeli, autópályán könnyen megközelíthető Börgönd helyzete ésesélye a sikerre.

A jelenleg működő regionális repülőterek üzemeltetői nehezen gazdálkodják ki még a működési költségeket is, nemhogy további nagyobb fejelsztésekbe kezdjenek ahhoz, hogy számottevően növeljék utasforgalmukat - vélekedett az [origo]-nak Nagy G. Áron fejlesztési szakember. Holott a nyereséghez a jelenleginél éves szinten átlagosan hozzávetőleg tízszer nagyobb, legalább 1-1,5 milliós utasforgalomra lenne szükség. Így nagyon nehezen elképzelhető, hogy a tervezett repülőterek a megnyitás után öt évvel gazdaságossá váljanak. A szakértő úgy látja, hogy sokkal nagyobb körültekintéssel kellene ilyen léptékű beruházásba kezdeni, adott esetben  egy logisztikai közont hamarabb meghozza a hasznát, mint egy 50 milliárd forintos repülőtér.

Börgöndnek lenne esélye

Több település is tervez 2010 és 2012 között repülőteret nyitni. Az eddig tervek alapján a börgöndi volt katonai repülőtér lenne a legjobb helyzetben, mert közel van a fővároshoz jó az infrastruktútrája. Az eddig napvilágot látott adatok szerint viszonylag kisebb befektetett összeggel regionális fapados égikikötővé lehet fejleszteni, és ha az árakat kellően alacsony szinten tudják tartani, jelentős utasforgalomra számíthatnak már a nyitás után.

A működési költségek szempontjából azonban annyiban lépéshátrányban lehet, hogy mivel jelenleg Ferihegy, Debrecen és Sármellék számít a legfontosabb repülőtérnek, a határőrizet költségét nem fogja az állam fizetni. Ez az üzembentartó fix kiadásait növeli és a számítások szerint évi mintegy 150 millió forintot tesz ki.

Az eredeti tervek szerint 2010-ben megnyíló börgöndi reptér beruházója 3 éve dolgozik a szükséges papírok beszerzésén. Ez egyre kétségesebbé teszi, hogy két év múlva innen is felszállnának az első fapados járatok. A nagyobb nehézségek tavaly kezdődtek amikor kiderült, hogy védett ürgék laknak az építkezésre szánt területen, így előbb őket kell kimenteni. Az áttelepítés azonban adminisztratív okok miatt még mindig nem történt meg. A beruházó Alba Airport Kft. vesztesége máris több százmillió forint, igaz eddig mindössze 2 milliárd forintot költöttek rá. Még összesen 25 milliárd forintot fordítanak a tervezett beruházásra. Az [origo] információi szerint, ha az ősz végéig megkapja a cég a szükséges papírokat akkor még tartani tudja a kitűzött dátumot.

Szentkirályszabadján az engedélyeztetés ugyan már jó úton halad, ám nem számítottak arra, hogy balatonalmádi lakossága kifogásolhatja a tervezett repülőteret az őket érő zaj miatt. A cég két éve vásárolta meg a területet és azóta jól halad mind az engedélyeztetés, mind pedig a tervezés szempontjából - mondta Ciráki Csaba a beruházó BudaWest Zrt. igazgatósági tagja. Eddig két milliárd forintot költöttek. Ahhoz hogy a reptér a fapados gépek fogadására kész legyen még 40-45 millió eurót tervez a beruházó befektetni. Amennyiben nem támad több nehézség, 2010 végétől már fapados gépeket fogadhat az egykori katonai repülőtér Szentkirályszabadján. A megtérülésről  fejlesztők egyelőre nem akarnak nyilatkozni.

Régóta húzódik a debreceni reptér ügye

A tervek szerint októberben már új tulajdonosa lehet a debreceni repülőtérnek. A debreceni önkormányzat az 1994-ben megvásárolt repülőtér fejlesztésére 2001-2007 között mintegy 4 milliárd forintot költött. A tulajdonosi és üzemeltetői jogokat az eddig befektetett összeg többszöröséért, csaknem 10 milliárd forintért szeretnék eladni. A debreceni közgyűlés szeptember 25-én dönt arról, hogy melyik pályázó kapja. A debreceni repülőtér ingatlanainak és a repülőteret üzemeltető Airport-Debrecen Kft. 100 százalékos üzletrészének hasznosítására kiírt pályázatra az egyik nyertes befutó a Xanga Holding Kft. lehet. A közgyűlésig azonban nem szeretnének Debrecenben nyilatkozni - közölte az origo kérdésére a közgyűlés kommunikációs tanácsnoka, Kovács Zoltán.

Debrecen nemzetközi repülőtere egyébként Kelet-Magyarország legfontosabb és egyben legnagyobb forgalmú repülőtere, sőt a ferihegyi repülőtér után a második legforgalmasabb. A repülőtér forgalmának szinte egészét az ide érkező és innen induló charter járatok adják. Nyereséget azonban ez a repülőtér sem termel, sőt, még az eddig ráfordított összeg sem térült meg teljesen.

 

Forrás: Getty Images

Ilyen terminálokra ugyan nem vágynak a települések, de komoly utasforgalomra igen

 

Siófok-Kiliti repülőtér július óta újra fogad gépeket. A bérlőkkel abban állapodtak meg, hogy öt év alatt mintegy kétmilliárd forintot költenek a légibázis fejlesztésére. Többek között kiépítenek egy betonozott kifutópályát, elkészül egy pilótaszállás, és olyan navigációs berendezéseket telepítenek, amelyek lehetővé teszik, hogy a repülőtér rossz látási viszonyok között, valamint éjszaka is fogadhasson gépeket. A légibázis mindenben megfelel majd a schengeni előírásoknak is. Ennek ellenére Kiliti továbbra is úgynevezett kisgépes repülőtér marad, és sem Ferihegy, sem Sármellék, sem pedig Szentkirályszabadja, vagy Börgönd számára nem jelent konkurenciát.

Mindeze azt követően vált lehetővé, hogy az önkormányzat az elmúlt év végén az államtól megvásárolta a légikikötőt, s pályázatot írt ki az üzemeltetésre és a fejlesztésre. Azt azonban nem tudni, hogy mikorra térülhet meg a beruházás és arra sincs semmi garancia, hogy a következő öt évben meghaladja az utasforgalom a balatoni repülőforgalmat jelenleg csaknem teljes egészében lebonyolító Sármellékét.