A londoni Cityben betiltották a shortolást

2008.09.18. 23:31

A felügyelet döntése értelmében mostantól legalább egy hónapig tilos az árfolyamzuhanásra bazírozó, úgynevezett shortolás a londoni tőzsdén. Egyes vélemények szerint ennek az ügylettípusnak nagy szerepe volt a jelenlegi válság előidézésében.

Az utóbbi évtizedek legradikálisabb piaci rendteremtő lépésével ideiglenesen megtiltotta a pénzügyi szektor tőzsdei cégeinek részvényeivel űzött, árfolyamzuhanásra játszó határidős - "short" - eladási tranzakciókat a londoni City pénzügyi szolgáltatási felügyelete (FSA).

A csütörtök este bejelentett intézkedés csütörtök éjféltől lép életbe, és egyelőre január 16-áig érvényes, bár az FSA közölte, hogy 30 nap után felülvizsgálja a döntést. A felügyelő hatóság közölte azt is, hogy ha szükségesnek látja, a tilalmat kiterjeszti a pénzügyi szektoron kívüli, tőzsdén jegyzett egyéb cégekre is.

Általános piaci vélekedés szerint a londoni és a New York-i pénzügyi központokat sújtó, az 1920-30-as évek nagy depressziója óta szinte példátlan tőzsdei eladási rohamért - amelynek máris több brit és amerikai nagybank áldozatául esett - jelentős részben a shortolásra szakosodott spekulánsok a felelősek, akik a kiszemelt, sebezhetőnek vélt cégek papírjainak árfolyamzuhanására vesznek fel rövid határidős pozíciókat.

A rövid eladási ügylet lényege, hogy kezdeményezője az eladási tranzakció megkötésének pillanatában, illetve a későbbi   visszavásárlás időpontjában érvényes, reményei szerint akkor már alacsonyabb árfolyam különbségéből húz hasznot. Sok esetben meg sem vásárolja, hanem a tényleges részvénybirtokostól az ügylet zárásáig kölcsönzi az adott részvénycsomagot. Ha elszámítja magát, és az árfolyamok a tranzakció-láncolat két végpontja között emelkednek, veszít az ügyleten.

Gyakran azonban az ilyen ügyletekre szakosodott befektetők gondoskodnak róla, hogy ez ne következzék be. A piaci felügyeletek gyanúja szerint az egy-egy vállalatról hirtelen elterjedő negatív híresztelések szerzői a "short" pozícióban lévő befektetők, akik az adott cég megrendült helyzetéről szóló pletykákkal próbálják a nekik kedvező irányba, vagyis lefelé szorítani az árfolyamot.

Általános piaci vélekedés szerint e befektetői körnek legalábbis jelentős része volt a negyedik legnagyobb amerikai befektetési bank, a Lehman Brothers minapi összeomlásában, valamint a két utolsó, még talpon lévő, tisztán brókerprofilú Wall Street-i nagybank, a Morgan Stanley és a Goldman Sachs részvényeinek meredek zuhanásában. Ugyancsak e spekulánsokat teszik sokan felelőssé a legnagyobb brit jelzálogkölcsönző, a HBOS árfolyamának összeomlásáért is.

A bukás szélére került HBOS-t éppen csütörtök hajnalban vásárolta meg néhány óra alatt tető alá hozott, 12 milliárd fontos részvénycserés ügylettel a szintén brit Lloyds TSB nagybank. Az egyesüléssel - amelyhez az is szükséges volt, hogy a brit kormány eseti jelleggel, a bankrendszer stabilitására hivatkozva eltekintsen az ilyen léptékű ügyletekhez egyébként előírt versenyvizsgálati előírásoktól - messze a legnagyobb brit bank jön létre, ezermilliárd fontos mérlegfőösszeggel és 30 százalékos részesedéssel a brit lakossági hitel- és jelzálogpiacon.

Az FSA a csütörtök esti közleményben leszögezi: "normális piaci viszonyok közepette" továbbra is törvényes befektetési technikának tartja a "short" eladásokat, a jelenlegi "szélsőséges" körülmények azonban piaci felfordulást okoztak. A hatóság emiatt, "gondos mérlegelés után" hozta meg döntését, a piac alapvető integritásának és minőségének védelme, a pénzügyi szektor további destabilizálódásának elkerülése végett.

Nem minden piaci szereplő osztja azonban azt a véleményt, hogy az elmúlt időszak banki bukássorozata csak az árfolyamzuhanásra játszó spekulációkkal magyarázható. Sokak szerint széles befektetői körben terjed az a vélekedés, hogy a csak befektetési szolgáltatásokra épülő banki modellnek nincs jövője.

A Standard & Poor's, a világ legnagyobb hitelminősítője a Lehman Brothers bukásának hatásairól Londonban kiadott friss elemzésében ki is emelte: a Lehmanhoz hasonló, csak önálló brókertevékenységre épülő banki modell Európában nem is elterjedt, a tőkepiacokon tevékenykedő összes nagy európai pénzintézet "általános" jellegű bankcsoport.

Ezek a bankok szélesebb üzleti profillal, több lábon állva működnek, és így az amerikaiakhoz képest kisebb mértékben vannak ráutalva a nagybani - bankközi - finanszírozási piacra, ezért kevésbé érzékenyek a bizalmi válságra és az ebből eredő likviditási problémákra - áll az S&P e héten kiadott londoni elemzésében.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK