Magyarországon az év első hat hónapjában 3 százalékkal nőtt a fogalomban lévő bankkártyák száma, így július végén 8,9 millió bankkártyát tartottak nyilván.
A plasztikok 97 százalékán a Visa vagy a MasterCard nemzetközi kártyacégek védjegye szerepel. A magyar kártyatorta fennmaradó részéből 2,5 százalékot tudhat magáénak az American Express, a többi bankkártya kizárólag belföldön használható készpénz felvételére és/vagy vásárlásra - derül ki a Magyar Nemzeti Bank féléves összesítéséből.
Meglepetés a co-branded kártyáknál
A betéti (debit) kártyák részaránya gyakorlatilag nem változott, a múlt év végi 79 százalékról 80 százalékra nőtt, ez összesen 7 millió lapocskát jelent. A maradék 20 százalékon osztoznak a hitel-, terhelési kártyák, és mindössze 15 ezer darab az előre fizetett termékek száma. Ezek nem elektronikus pénztárca konstrukciók, az ügyfél által előre kifizetett összeg a kártya mögött lévő számlán található.
Az elmúlt év végéhez képest 60 ezerrel csökkent az úgynevezett co-branded/affinity termékek száma, így az év közepén 989 ezer darab, kereskedővel vagy nonprofit szervezettel közösen kibocsátott kártya volt forgalomban.
Ez meglepő adat, mivel a korábbi években részben a co-branded kártyák hajtották előre a piacot: 2005-ben 29, a következő esztendőben 5 száázalékos volt a növekedés ezen a területen, tavaly viszont csak minimális bővülést mért a jegybank.
A Magyar Nemzeti Bank illetékese az [origo] megkeresésére nem tudott választ adni arra, hogy mi áll a csökkenés hátterében. Homa Péter, a www.bankkartya.hu szerkesztője szerint nem valószínű, hogy a lakosság elfordult volna ezektől termékektől. Sokkal inkább azzal magyarázható a 6 százalékos csökkenés, hogy valamelyik bank korábbi kártyája kifutott vagy a pénzintézet visszahívta az adott plasztikokat.
Egyre kisebb összeget fizetünk kártyával.
A hazai és külföldi kibocsátású kártyákkal 143,6 millió vásárlást és készpénz-felvételt hajtottak végre az első félév során a magyar bankok ATM- és POS-hálózatában, 3412 milliárd forint értékben.
A tranzakciók száma 2 százalékkal nőtt, miközben a kártyákkal elvégzett ügyletek összértéke 3 százalékkal került lejjebb. Az átlagos tranzakciós érték 4 százalékkal 23 764 forintra csökkent. Homa Péter a visszaeséssel kapcsolatban elmondta, természetes folyamat, hogy a kártyatulajdonosok egyre alacsonyabb összegű vásárlásokra használják a plasztikokat.
Készpénzfelvét vs. vásárlás
A múlt év első hat hónapjában fordulat következett be a kártyapiacon, akkor haladta meg először a vásárlások száma a készpénzfelvételekét. Akkor százból 51 művelet volt vásárlás, míg az idén 4 százalékponttal több. Egy-egy ATM átlagos kihasználtsága napi 78 művelet volt, a kereskedői elfogadóhelyeken üzemelő POS-terminálokon napi 9 tranzakció/berendezés volt az átlag.
Minimálisan változott - 1,6 százalékkal emelkedett - az elmúlt félév során a Visa és MasterCard védjeggyel ellátott kártyákat elfogadó kereskedelmi egységek száma, 29 973 üzletben lehet ilyen kártyákkal fizetni. A kereskedői elfogadó helyeken egyébként 44 120 elektronikus POS-terminál üzemel. (A különbség azzal magyarázható, hogy egy kereskedőnél több terminál is lehet.)
Mi a jövő?
A mostani visszaesés ellenére Homa Péter szerint a jövőben a kártyapiacon a szimpla plasztikokkal már nem lehet majd megélni. Mindeképpen kell adni - például - egy partner segítségével kedvezményt. Folytatódhat az egyre népszerűbb visszatérítéses kártyák hódítása.
A konstrukció lényege, hogy a kártyával történt vásárlásokra fordított összegnek bizonyos hányadát - 1-3 százalékát bónuszként - visszafizeti a kártyatulajdonosoknak. A bankok természetesen nem jótékonykodnak: a kereskedőktől elkért jutalék egy részét adják vissza a kártyatulajdonosoknak.
A 30 ezer elfogadóhely kevés, banki szakértők szerint Magyarország bőven elbírja ennek a kétszeresét, tehát legalább 60 ezer kereskedőnek kellene rendelkeznie POS-terminállal egy ekkora piacon. Ha ezen a téren megindul a fejlődés, akkor az a telítődés jeleit mutató kártya piacon bővülést hozhat.