A hitelválság csalói és a politikusok

2008.09.21. 8:25

A világgazdaságot immár alapjaiban is megrendítő, több mint egy éve zajló hitelválságban eddig mindössze néhány mellékszereplő ellen emeltek vádat, a nagy halak eddig mintha megúszták volna a felelősségrevonást. Amerikában mindenesetre Barack Obama, a demokrata elnökjelölt egyik kampánytanácsadójának vissza kellett lépnie, mert kiderült, hogy 7 millió dollárt kapott egy azóta bajba jutott jelzáloghitelezőtől.

Bár a jelzálogválság Amerikából indult ki, jellemző, hogy a legnagyobb vihart kavaró letartóztatásra nem a tengerentúlon, hanem Európában került sor.

Franciaországban ugyanis a "hivatali bizalommal való visszaélés, illetve jogtalan számítógépes ténykedés" miatt még idén januárban előzetesen vádat emeltek Jérome Kerviel ellen, aki a francia Société Générale (SocGen) banknál dolgozott. Kervielnek 4,82 milliárd eurós csalást rónak fel. A Wikipedia angol szócikke szerint ekkora csalás nem volt még a banktörténetben.

Kerviel - mint arról az [origo] is beszámolt - beismerte, hogy felettesei nem engedélyezték bizonyos 2005 óta végrehajtott tranzakcióit. Ám azt is állította, hogy kisebb tételekben más alkuszok hozzá hasonlóan cselekedtek. A francia főügyész ugyanakkor azt mondta: nincs bizonyíték Kerviel ez utóbbi kijelentéseire.

Szabadon védekezhet

A brókert előbb letartóztatták, majd szabadlábra helyezték. Terhére azt róják fel, hogy fiktív kliensszámlákat kreálva egymásra épülő hosszú pozíciókat vett fel, vagyis azonnali vételi és határidős eladási ügyletek láncolatát kötötte, arra játszva, hogy januárban a piacok emelkedni fognak. Kerviel azonban rajtavesztett: a hitelválság miatt az árfolyamok nemhogy nem nőttek, hanem egyenesen zuhantak, és összeomlottak a bróker által épített "tőzsdei légvárak".

Érdekes ellentmondás ugyanakkor, hogy maga az ügyész hangsúlyozta, a csalásból Kervielnek semmilyen személyes és közvetlen haszna nem származott, és nem is a Société Générale tönkretételére játszott.

A bank először nem fordult a hatóságokhoz, hanem megpróbálta felszámolni Kerviel fiktív ügyleteit. Ezen azonban óriásit bukott a Société Générale, és ezért kellett előbb a francia jegybank vezetőjét, majd az állami vezetőket, politikusokat értesíteniük, mielőtt nyilvánosságra hozták volna a botrányt.

Túl gyorsan számolták fel a fiktív pozíciókat

Így is, amikor kiderült a visszaélés, hatalmasat zuhantak az európai tőzsdék. Pontosabban a zuhanást részben az váltotta ki, hogy a SocGen gyorsan számolta fel a fiktív pozíciókat. Kerviel korábban azzal is érvelt emiatt, hogy az általa okozottnál nagyobb veszteséget eredményezett a SocGen túl gyors és túl nagyméretű "kivonulása" a piacokról. A bank mindenesetre a félresikerült mentőakció után feljelentette a brókert.

Különös ugyanakkor, hogy miként tevékenykedhetett egy hatalmas multinacionális banknál szinte egymagában a 31 éves férfi. Mint annyi más brókerbotrányban, a szóban forgópénzintézet felső vezetését ezúttal sem vonták felelősségre a történtek után. Érdekes ilyen szempontból a hazai K&H Bank esete is (függetlenül a jelzálogválságtól), ahol első fokon felmentették Rejtő E. Tibort, a bank vezérét a Kulcsár-ügyben. Amikor évekkel ezelőtt a brit Barings Bank tönkrement, akkor is a csaló brókert, Nick Leesont ítélték el. Leeson utóbb úgy nyilatkozott: megbánta, hogy ő okozta a királynő bankjának összeomlását.

Az FBI nyomoz Amerikában

A jelzáloggal kapcsolatos csalások felderítésére 2007 és 2008 között 50 százalékkal több embert állított rá az FBI az USA-ban - ez a Szövetségi Nyomozó Iroda jelentéséből derül ki. Ennek indoka egyszerű: a felhalmozódott ügyek száma ugyanis duplájára nőtt. 2005 és 2008 júniusa között, és meghaladta az 1400 függőben lévő esetet.

Ez az 1400 eset azonban csak a jéghegy csúcsa: a bankok összesen 53 ezer gyanús eseményt jelentettek be a jelzálogügyletekkel kapcsolatban, ami jelentősen több a tavalyi 37 ezer ügynél, és 10-szer annyi, mint amennyit 2001-2002-ben hoztak a nyomozóhatóságok tudomására. Csak 2008. március 1. és június 18. között 406 embert tartóztattak le jelzáloghitel-csalás miatt az USA-ban. A 406 letartóztatott összesen 144 ügybe keveredett bele, és feltehetőleg egymilliárd dolláros kárt okoztak.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK