Ingov�nyos terep az aut�l�zing

2008.09.24. 16:16

A l�zing a hiteln�l j�val bonyolultabb, sokszerepl�s konstrukci�, ez�rt szerz�d�sk�t�s el�tt �rdemes minden hozz� kapcsol�d� dokumentumot alaposan �tvizsg�lni, s�t szakemberekkel is megn�zetni - �ll�tj�k a t�ma szak�rt�i. M�g az is el�fordulhat ugyanis, hogy hitelnek bizonyul a l�zingk�nt bemutatott szerz�d�s.

A l�zinggel kapcsolatos probl�m�k megel�z�se �rdek�ben c�lszer� a szerz�d�s tervezet�t, a finansz�roz� p�nz�gyi v�llalkoz�s �ltal�nos Szerz�d�si Felt�teleit �s �zletszab�lyzat�t �s a t�rleszt�sek �temez�s�r�l sz�l� dokumentumot alaposan �ttanulm�nyozni �s a nem egy�rtelm� pontokra r�k�rdezni - mondta az [origo]-nak S�nta L�szl� az Aut�tulajdonosok �rdekv�delmi Egyes�let�nek eln�ke.

Szerinte aki nem tudja megfelel�en �rt�kelni ezeket a dokumentumokat annak �rdemes azokat �gyv�ddel �s p�nz�gyi szakemberrel is �tn�zetni. Az eln�k �gy v�li, hogy jog�sz �s k�nyvel� bevon�sa a szerz�d�s megk�t�s�be n�veli ugyan a j�rm�haszn�l� k�lts�geit, �m a szak�rtelem n�lk�l k�t�tt l�zingszerz�d�s ar�nytalanul magas kock�zattal j�r, melynek kellemetlen k�vetkezm�nyei a legv�ratlanabb id�pontban l�phetnek fel.

Az Aut�tulajdonosok �rdekv�delmi Egyes�let�nek eln�ke hasonl� megfontol�sb�l c�lszer�nek tartja a casco biztos�t�s megk�t�s�t is. A j�rm� tot�lk�ross� v�l�sakor, vagy ellop�sakor ugyanis a haszn�l�nak azonnal ki kell fizetnie a kocsi aktu�lis �rt�k�t.

Konkr�t tan�csokat S�nta L�szl� nem tudott adni, az Aut�tulajdonosok �rdekv�delmi Egyes�let�t eddig ugyanis m�g nem kerest�k meg l�zinggel kapcsolatos probl�m�kkal �s minden egyes szerz�d�s m�s-m�s felt�telekkel k�sz�lhet �s az �rd�g itt is a r�szletekben rejlik.

A l�zing egy nagyon bonyolult, sokszerepl�s konstrukci�, ez�rt minden felmer�l� probl�ma �rt�kel�s�hez konkr�t inform�ci�k sz�ks�gesek, az egyedi panasz�gyek a P�nz�gyi Szervezetek �llami Fel�gyelet�hez adhat�k be - mondta az [origo]-nak Binder Istv�n, a szervezet sz�viv�je.

Kev�s panasz, bonyolult probl�m�k

T�j�koztat�sa szerint a l�zingszerz�d�sekkel kapcsolatban viszonylag kev�s panasz szokott �rkezni a fel�gyelet�hez �s ezekb�l az adatokb�l nem olvashat� ki tendencia. A sz�viv� elmondta, hogy 2006. I. negyed�v�ben 5, 2007. I. negyed�v�ben 11, az idei esztend� I. negyed�v�ben pedig 8 l�zinggel kapcsolatos panasz �rkezett a fel�gyelethez. Ez rendre a p�nz-�s hitelpiaccal kapcsolatos panaszok 0,3 sz�zal�k�t, 1,47 sz�zal�k�t, illetve 0,85 sz�zal�k�t tette ki.

A sz�viv� szerint a panaszok jellemz�en h�rom probl�mak�rb�l sz�rmaztak. A legt�bb konfliktus abb�l sz�rmazott, amikor a j�rm� haszn�l�ja valamilyen okb�l nem tudta, vagy nem akarta fizetni az esed�kes �sszeget. Sz�mos n�zetelt�r�s volt a maradv�ny�rt�k elsz�mol�sakor alakult ki. R�gebben pedig gyakori volt a casco n�lk�l l�zingelt j�rm�vek ellop�s�b�l, vagy k�rosod�s�b�l ad�d� k�telezetts�gek miatt. Ez ut�bbi k�rb�l sz�rmaz� probl�m�k azonban m�ra visszaszorultak sz�viv� szerint.

Binder Istv�n azonban felh�vta a figyelmet arra, hogy az �ltala ismertetett adatok kiz�r�lag a l�zingszerz�d�sekkel kapcsolatos panaszokra vonatkoznak. Sz�mos esetben el�fordul azonban, hogy a j�rm�haszn�l�k hitelszerz�d�seket l�zingszerz�d�snek v�lnek. A p�nz�gyi v�llalkoz�sok ugyanis gyakran nem teszik egy �rtelm�v�, hogy melyik m�don finansz�rozz�k a j�rm�vet.

T�bb konkr�t vesz�lyre is felh�vta a l�zingszerz�d�sre k�sz�l� olvas�ink figyelm�t Kov�cs K�zm�r �gyv�d, biztos�t�si szakjog�sz. Szerinte a leggyakoribb probl�ma, hogy a l�zingszerz�d�shez k�t�tt casco biztos�t�s nem ny�jt mindig teljes fedezetet a finansz�roz� c�g �sszes k�vetel�s�re. Ennek az oka, hogy a l�zing futamidej�nek elej�n a j�rm� piaci �rt�ke l�zing futamidej�nek elej�n gyorsabban cs�kken, mint j�rm�haszn�l� t�ketartoz�sa.

L�zingb�l rosszabb a hosszabb

Hossz� futamid�, vagy alacsony kezd�r�szlet eset�n a t�ketartoz�s az�rt magas sok�ig, mert a j�rm�haszn�l� eleinte kev�s t�k�t �s nagyobb kamatot t�rleszt. K�zben az aut� �rt�ke viszont gyorsan cs�kken. Ahogy kig�rd�l az aut�szalonb�l, m�r 20 sz�zal�kos az �rt�kveszt�s. A j�rm� haszn�l�j�nak lop�s, saj�t hib�b�l ered� tot�lk�r eset�n a fenn�ll� teljes tartoz�st ki kell fizetnie, amire a j�rm� maradv�ny�rt�k�t fizet� biztos�t�s nem ny�jt fedezetet

Elvben lehets�ges volna egy ilyen k�resem�nyre is biztos�t�st k�tni, Magyarorsz�gon azonban jelenleg egyetlen biztos�t� t�rsas�g, vagy egyes�let sem k�n�l ilyen konstrukci�t. Ha pedig m�gis megjelenne ez a szolg�ltat�s a piacon, az tov�bb dr�g�tan� a j�rm� finansz�roz�s�t.

Fenn�ll a vesz�lye �s r�gebben t�bbsz�r el� is fordult, hogy a finansz�roz� c�g fizet�sk�ptelenn� v�lik �s felsz�molj�k. Hitel eset�n ez nem jelent gondot az ad�snak: ugyan�gy t�rleszti tartoz�s�t egy m�sik c�gnek, mint kor�bban. L�zing eset�n azonban a felsz�mol� a elviszi a finansz�roz� c�g eszk�zeit a l�zingbevev�t�l �s az azok elad�s�b�l befoly� p�nzt elosztja a k�vetel�k k�z�tt.

Probl�m�t okozhat a j�rm� futamid�n bel�li lecser�l�se is felhaszn�l�nak. A finansz�roz� ugyanis ellen�rdekelt lehet a cser�ben. �gy ebben az esetben a j�rm�tulajdonosnak nem csak a keresked�vel, de a finansz�roz�val is meg kell �llapodnia.

A g�pj�rm�-finansz�roz�si paic megoszl�s 2008 I. f�l�vben

Forr�s: Magyar L�zing Sz�vets�g

Forr�s: Magyar L�zingsz�vets�g

A szak�rt�k �ltal felsoroltakon k�v�l sz�mos m�s gond is el�fordulhat a l�zingszerz�d�sekkel kapcsolatban. Egyik olvas�nk p�ld�ul arra panaszkodott, hogy egy neves aut�keresked� c�gt�l l�zingelt aut�j�t annak besz�m�t�s�val nagyobbra cser�lte. A r�gi aut� m�g n�la van, de m�r a r�gi mellett az �j l�zingj�t is fizetnie kell.

A Budapest Bank szek�rt�i szerint ez a helyzet szab�lyosan nem �llhat el�, mert a l�zing l�trej�tt�nek el�felt�tele, hogy a g�pj�rm� a l�zingbevev� birtok�ba ker�lj�n. Ennek bizonys�g�ul az aut�keresked� �s a l�zingbevev� k�z�sen egy �tad�s-�tv�teli jegyz�k�nyvet �rnak al�, �s juttatnak el a finansz�roz�hoz. A finansz�roz� ezen okm�ny k�zhezv�tel�t k�vet�en kezdhet csak l�zingd�jakat szedni a l�zingbevev�t�l.

A p�nzint�zetn�l ez�rt azt felt�telezik, hogy a l�zingbevev�, vagy helyette �s nev�ben valaki m�s al��rt egy �tv�telt tan�s�t� dokumentumot a m�g nem is l�tott g�pj�rm�re vonatkoz�an. A bank szak�rt�i azt is lehets�gesnek tartj�k, hogy a finansz�roz�s nem l�zing, hanem hitel alap�, �s akkor a le�rt helyzet jogszer�en el��llhat.

A Budapest Bank szak�rt�i szerint komoly kock�zatot rejt a felek sz�m�ra, hogy az aut�keresked� �ltal m�r "besz�m�tott" j�rm� tov�bbi haszn�lata, mivel ha annak sor�n a j�rm� egy esetleges baleset, vagy b�ncselekm�ny k�vetkezt�ben �rt�kcs�kken�st szenved, vagy megsemmis�l - m�g teljes biztos�t�si fedezetts�g eset�n is hosszadalmas �s k�ts�ges kimenetel� elj�r�s v�rhat�.

Sz�k�l, de jelent�s a mag�naut�finansz�roz�s

Az ut�bbi esztend�ben ugyan cs�kkent, �m m�g mindig jelent�s szerepet j�tszik a g�pj�rm�-finansz�roz�s a l�zingpiacon bel�l. Az idei �v els� fel�ben 613,5 milli�rd forint �rt�k� kihelyez�s 813 milli�rd forint �rt�k� eszk�z beszerz�s�t tette lehet�v�. Ez a finansz�roz�s 12,0 sz�zal�kos n�veked�s�t jelenti. A g�pj�rm�-finansz�roz�s ugyanakkor 1,1 sz�zal�kkal 333,5 milli�rd forintra m�rs�kl�d�tt.

A mag�n g�pj�rm�vek finansz�roz�si ar�nya is cs�kkent: az �v els� f�l�v�ben a g�pj�rm� finansz�roz�k 296,5 milli�rd forintot helyeztek ki az egy �vvel kor�bbi 306 milli�rddal szemben. A f�l�veket �sszevetve ez mintegy 1,5 sz�zal�kos, ha csak a m�sodik negyed�veket n�zz�k, akkor m�r viszont t�bb mint 4 sz�zal�kos visszaes�s. A megfinansz�rozott g�pj�rm�vek sz�ma pedig k�zel 6 sz�zal�kkal volt alacsonyabb, mint egy �vvel ezel�tt.

A kihelyez�sek 86 sz�zal�ka hitel, 14 sz�zal�ka pedig p�nz�gyi l�zingfinansz�roz�s volt, amely 62 sz�zal�kban �j, 38 sz�zal�kban haszn�lt g�pj�rm�vek beszerz�s�t szolg�lta. A L�zingsz�vets�g �ltal a tags�g k�r�ben v�gzett kutat�s szerint a 2008-as �vre a finansz�roz�s �sszeg�nek kism�rt�k� cs�kken�s�vel sz�molnak, m�g a szerz�d�sek sz�m�ban mintegy 8-10 sz�zal�kos visszaes�st jeleznek el�re.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK