V�get �rt egy korszak a Wall Streeten

2008.09.22. 12:34

K�t �vvel ezel�tt a Wall Streeten �t nagy befektet�si bank uralkodott: a Goldman Sachs (GS), a Morgan Stanley, a Merrill Lynch, a Lehman Brothers �s a Bear Stearns. H�rman k�z�l�k m�r �sszeomlottak vagy felv�s�rolt�k �ket, most a k�t utols� k�zd a megmarad�s�rt, de ehhez fel kell adniuk eddigi m�k�d�si form�jukat.

A 1929-es nagy v�ls�g ut�n kidolgozott bankmodell megbukott - ezt mondt�k ki gyakorlatilag a r�szv�nyesek arr�l a m�k�d�si form�r�l, amelynek utols� k�t nagy f�ggetlen k�pvisel�je, a Goldman Sachs �s a Morgan Stanley is a fennmarad�s��rt k�zd. A Morgan Stanley a jelz�logv�ls�gon 15,7 milli�rd doll�rt vesztett, m�g a Goldman mind�ssze 4,9 milli�rdot. Ugyanakkor mindk�t c�g nyeres�ges maradt, ellent�tben a m�lt h�ten cs�dbe ment Lehmannal �s a vesztes�ges Merrill Lynchcsel.

B�r a Goldman messze elker�lte a jelz�logpiaci k�tes befektet�seket, a p�nzint�zet r�szv�nyei szinte folyamatosan zuhantak az elm�lt �vben, �s a kor�bbi 250 doll�r helyett a m�lt h�ten m�r el�fordult, hogy sz�z doll�r alatt kereskedtek a t�rsas�g pap�rjaival a t�zsd�n.

Egyre dr�g�bb volt a finansz�roz�s

A Goldman neh�zs�geit fokozta, hogy egyre nehezebben �s dr�g�bban jutott finansz�roz�si forr�sokhoz - �rja a Bloomberg. M�rpedig az �ri�si br�kerh�zk�nt m�k�d��befektet�si bankok�- ellent�tben a kereskedelmi bankokt�l, amelyek bet�tgy�jt�ssel szerzik meg a sz�mukra sz�ks�ges forr�sokat - k�lcs�nzik a m�k�d�s�kh�z n�lk�l�zhetetlen p�nzeket.

�m ha a k�lcs�nz�k nem adnak p�nzt, mert nem b�znak benn�k, akkor gyorsan �sszeomolhatnak, ahogyan ezt p�ld�ul a Lehman tette.�A�Wall Street egyik �ri�s�nak��letment� k�ld�kzsin�rj�t az elm�lt h�ten �ppen egy nagy amerikai kereskedelmi bank, a Bank of America �s a brit Barclays v�gta el, nem voltak hajland�k ugyanis tov�bb hitelezni a 613 milli�rd doll�ros ad�ss�got felhalmoz� c�get, amely egy hete jelentett - t�rt�nelmi jelent�s�g� - cs�d�t.

Rossz a modell

Ezek ut�n a GS is bel�tta: rossz az a m�k�d�si modell, amely a befektet�si banki tev�kenys�get szinte kiz�r�lag az �rt�kpap�r-kereskedelemmel kapcsolja �ssze. Ez�rt a c�g k�rte az amerikai hat�s�gokt�l, enged�lyezz�k bankholdingg� alakul�s�t, ami lehet�v� tenn� a kereskedelmi banki tev�kenys�get is a sz�m�ra.

Ugyanezt k�rte a m�sik �n�ll�an megmaradt befektet�si bank, a Morgan Stanley is. A k�t p�nzint�zet�v�g�l �tnapos v�rakoz�st k�vet�en kapta meg az �ld�st a Fedt�l. A k�t bank az �talakul�s ut�n kiker�l a SEC, az amerikai t�zsdefel�gyelet fennhat�s�ga al�l, �s a jegybank szerep�t bet�lt� Fed gyakorolja f�l�tt�k a j�v�ben az ellen�rz�si jogk�r�ket.

Bet�tet gy�jthetnek

A Federal Reserve igazgat�tan�csa vas�rnap �lt �ssze, �s egyhang�lag t�mogatta a k�relmeket. Az �talakul�st a Fed New York-i tagbankja �ltal ny�jtott hitelb�l finansz�rozz�k az �rintettek.

A j�v�hagy�snak k�sz�nhet�en a bankok bet�tet gy�jthetnek, ez�ltal j�val stabilabb p�nz�gyi helyzetet alak�thatnak ki. A kereskedelmi banki m�k�d�sre ugyanakkor sokkal szigor�bb szab�lyok vonatkoznak, �gy v�rhat�an a profit is alacsonyabb lesz. A Goldman �s a Morgan v�rhat�an akviz�ci�kkal kezdi meg a tev�kenys�g�t a kereskedelmi banki tev�kenys�get.

Paulson �s a Goldman

Az, hogy a Goldman megkapta az �talakul�si enged�lyt, nem meglep�, hiszen a c�g egyik kor�bbi vezet�je az amerikai p�nz�gyminiszter, Henry Paulson.

A t�rca vezet�je egy�bk�nt �ppen most �ll el� azzal a tervvel, amit a m�lt h�t v�g�n dolgoztak ki a p�nz�gyi szektor megment�s�re. Ez egy 700 milli�rdos seg�lycsomag lenne, amib�l felv�s�roln�k a bankok k�tes kihelyez�seit, rossz hiteleit.

A nyolcvanas �vek �ta a legnagyobb v�lt�s

A Wall Streeten az utols� nagy �talakul�s a nyolcvanas �vekben t�rt�nt, ekkor v�ltak t�zsdei c�gg� olyan befektet�si bankok, mint a Bear Stearns��s a Morgan Stanley.

A Bear Stearns volt az els� a mostani jelz�logv�ls�gban, amely �sszeomlott a nagy befektet�si bankok k�z�l. A form�lis cs�dt�l csak az mentette meg, hogy egy nagy kereskedelmi bank, a JP Morgan bankholding felv�s�rolta - 29 milli�rd doll�ros korm�nyzati seg�lyhitellel.

A nagy v�ls�g term�kei a befektet�si bankok

A Merrill Lynch a m�lt h�ten hullott a Bank of America karjaiba, amely 44 milli�rd doll�r�rt szerezte meg a bajba jutott befektet�si bankot. A Lehman Brotherst viszont senki sem mentette meg - ezt m�r eml�tett�k.

A befektet�si �s a kereskedelmi bankokat az 1929-es nagy depresszi� ut�n v�lasztott�k sz�t, az 1933-ban elfogadott Glass-Steagall t�rv�ny nyom�n hozt�k l�tre p�ld�ul a Morgan Stanley-t. Az amerikai kongresszus akkor az�rt d�nt�tt �gy, mert meg akart�k akad�lyozni, hogy a p�nzpiaci v�ls�g a hatalmas bankkonglomer�tumokat egyszerre �s hirtelen r�ntsa a m�lybe.

A nagy holdingok is komoly vesztes�geket szenvedtek el

Ez�rt a befektet�si bankokat a br�kerc�geikkel egy�tt a t�zsde fel� orient�lt�k, a hagyom�nyos kereskedelmi bankok pedig bet�tgy�jt�sbe kezdtek. Persze id�k�zben a hagyom�nyos bankok is terjeszkedtek, l�trej�ttek az �gynevezett bankbiztos�t�k, �s az�rt a kereskedelmi bankoknak is voltak br�kerc�geik.

A mostani v�ls�g megmutatta, hogy b�r a nagy holdingok, �gy a Citigroup, a Bank of America �s a JP Morgan is elszenvedtek vesztes�geket a jelz�logv�ls�g miatt, de ez nem rend�tette meg a t�rsas�gok eg�sz�t.

Hatalmas t�keinjekci�k

M�s k�rd�s, hogy a Citigroup hatalmas t�keinjekci�kat kapott k�l�nb�z� szuver�n alapokt�l, vagyis olyan t�vol-keleti �s arab orsz�gok �llami befektet�si alapjait�l, amelyek nem akartak d�nt� befoly�st szerezni a c�gben, de friss t�k�vel l�tt�k el a t�rsas�got. A Citigroup tulajdonosa lett p�ld�ul az elm�lt 12 h�napban a szingap�ri GIC 6,8 milli�rd doll�rral, �s az Abu Dhabi Investment Authority is belepump�lt 7,5 milli�rdot a legnagyobb amerikai bankba.

Most teh�t a Goldmans Sachs �s a Morgan Stanley olyan bankholdingok riv�lisa lesz, mint a Citigroup, a JP Morgan Chase �s a Bank of America. K�rd�s persze, hogy a frissen �talakul� egykori befektet�si bankok mennyire tudj�k felvenni a versenyt a hatalmas p�nz�gyi monstrumokkal.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK