Ecostat: beindulhat a magyar gazdaság

Vágólapra másolva!
GDP 3,7 százalékát kitevő, idei államháztartási hiány jövőre 3,2 százalékra csökkenhet, míg a GDP növekedése 3,2 százalékra gyorsulhat a 2008-as 2,2 százalékról az Ecostat legfrissebb előrejelzése szerint.
Vágólapra másolva!

Belyó Pál, a kutatóintézet igazgatója szerdán sajtótájékoztatón Budapesten ismertette: nem vár túlzott költségvetési költekezést sem idén, sem 2009-ben, így saját véleménye szerint az államháztartás hiánya akár a GDP 3 százaléka alatt is lehet jövőre.

A prognózis szerint a beruházások idei, 0,9 százalékos bővülését követően jövőre a dinamika 5,8 százalékra nőhet, a már érzékelhető mértékű, külső forrásbevonásoknak köszönhetően.

Az Ecostat szerint az infláció a 2008-as éves, átlagos 6,5 százalékról jövőre 4,4 százalékra csökkenhet.

Továbbra is pozitív lehet a külkereskedelmi mérleg

Az előrejelzés szerint a külkereskedelmi mérleg egyenlege 300 millió euró többletet mutat az idén és jövőre is, az export idei 11,6, és a 2009-es 9,7 százalékos bővülése mellett, miközben a behozatal 10,8, majd jövőre - a kivitellel megegyezően - 9,7 százalékkal nő.

Az ipari termelés bővülése jövőre az Ecostat szerint nem éri el az idei 5 százalékot, 4,5 százalékra becsülik. Jelentősen felülmúlhatja azonban idei teljesítményét az építőipar, a 2008-as 4 százalékos visszaesést követően jövőre 5 százalékkal bővülhet.

A jövő évi makrogazdasági mutatók előrejelzésénél a kutatók a nagyfokú bizonytalanságra is felhívták a figyelmet, elsősorban a külső konjunktúrát az inflációt és a gazdaságpolitika fő prioritásait illetően.

Az előrejelzésben alig gyengülő forint árfolyammal és a jegybanki alapkamat idei 25, majd jövőre további 75 bázispontos csökkentésével számoltak.

Nem tudni, mit hoznak az adóváltoztatások

Az adóváltozások várható hatásának megbecslésére Belyó Pál nem vállalkozott, mivel, mint mondta, az elfogadott javaslatok sokat változhatnak a beterjesztett változathoz képest, így egyáltalán nem tartotta bizonyosnak, hogy bevezetik a Robin Hood adót. Az energiaszektor külön adójáról azt mondta, "jogos és igazságos lenne az extraprofit egy részét elvonni", de nem volt kétsége afelől, hogy jelentős lobbizás folyik a javaslat elvetése érdekében.

Adószakértői felmérésre hivatkozva ismertette: a magyarországi vállalkozások adóztatása regionális összehasonlításban gyenge, legalább 1600 milliárd forintra tehető az az összeg, amit a vállalkozások a sokféle adókedvezmény miatt nem fizetnek meg.

Belyó Pál úgy vélte, az egyensúlyi problémák jelentős javulásának köszönhetően olyan szelektív szerkezetátalakítási és fejlesztési programok indulhatnak meg a jövőben, amelyek biztosíthatják a növekedési ütem fenntarthatóan magas szintjét.