V�ls�gtan�cskoz�sok k�vetik egym�st imm�r a vil�g legk�l�nb�z�bb orsz�gaiban. Jegybank�rok, miniszterek, korm�nyf�k �s eln�k�k t�rgyalnak, mik�zben Amerik�ban t�rv�nyt alkotnak a 700 milli�rdos bankment�sr�l. Ezalatt N�metorsz�gban, Angli�ban �s a Benelux-�llamokban sorra �llamos�tj�k a bajba jutott p�nzint�zeteket. A p�ntek m�g amerikai bajokr�l sz�lt, a h�tv�ge viszont m�r Eur�p�t s�jtotta jobban.

Itt tal�lja a v�ls�ggal kapcsolatos �sszes h�rt!

Amerik�ban vas�rnap v�gre a t�rv�nyhoz�s k�t nagy p�rtja�is felismerte, hogy n�pszer�tlen int�zked�seket kell tenni�k, k�zben Eur�p�ban egyre s�lyosabb gondokat okoz a jelz�logv�ls�g. H�tf�re virrad�ra N�metorsz�gban, Nagy-Britanni�ban, Hollandi�ban, Belgiumban �s Luxemburgban tartottak v�ls�gtan�cskoz�sokat k�l�nb�z� bajba ker�lt p�nzint�zetek megment�s�re.

Amerik�ban megsz�letett teh�t az egyezs�g a bankment�sr�l. V�rhat�an 700 milli�rd doll�rt osztanak sz�t a fennmarad�suk�rt k�zd� int�zm�nyek - jelz�loghitelez�k, takar�kp�nzt�rak �s bankok - k�z�tt. Ebb�l azonban a kongresszus el�rel�that�lag�mind�ssze 250 milli�rd doll�rt ad r�gt�n, tov�bbi sz�zmilli�rdot pedig csak eln�ki j�v�hagy�ssal kaphat meg Henry Paulson p�nz�gyminiszter.

Ennek oka az, hogy a t�rv�nyhoz�k a k�zelg� v�laszt�sok el�tt nem akarnak t�l n�pszer�tlen int�zked�seket hozni, amelyek eredm�nye�a k�zszf�ra terheinek n�veked�se, v�gs� soron pedig�az ad�k emel�se lenne.

Nem egyed�l Paulson d�nt?

Az eredeti elk�pzel�sekkel szemben Paulson nem teljesen maga d�nthet a p�nz sors�r�l, egy fel�gyeleti szervet is l�trehoznak a miniszter tev�kenys�g�nek ellen�rz�s�re. A kongresszus azzal is g�tat szabott a korm�nyzati akaratnak, hogy a 700 milli�rdb�l az els� k�t �temben az eln�ki adminisztr�ci� csak 250+100 milli�rdr�l d�nthet, az �jabb 350 milli�rd sz�toszt�sa el�tt ism�t a t�rv�nyhoz�snak kell majd d�ntenie az �sszegr�l.

Szint�n fontos �jdons�g, hogy azok a p�nzint�zetek, amelyek a 700 milli�rdos seg�lyhitelekb�l r�szes�lnek, menedzsereiknek csak korl�tozott fizet�st adhatnak. Ez f�leg a demokrat�k k�r�s�re ker�l majd v�rhat�an a t�rv�nybe - err�l Nancy Pelosi, a k�pvisel�h�z demokrata eln�ke besz�lt.

�zsia �r�l

A republik�nus eln�k, George W. Bush mindenesetre azt hangs�lyozta a kompromisszum kidolgoz�sa ut�n, hogy min�l el�bb meg kell szavazni a t�rv�nyt. Ez egyel�re nem bizonyos, hogy h�tf�n megt�rt�nik. A k�pvisel�h�z ekkor szavaz majd ugyan, de a szen�tus nem felt�tlen�l t�rgyalja meg ezen a napon az �gyet, lehet, hogy ez a voksol�s ak�r szerd�ig is elh�z�dik.

Mik�zben Amerik�ban egyezs�gre jutottak a nagy p�rtok, �zsi�ban t�zsdenyit�s ut�n, magyar id� szerint h�tf�n hajnalban emelkedni kezdtek a r�szv�nyek. A t�zsdeindexeket els�sorban a p�nz�gyi pap�rok hajtott�k felfel�, hiszen az amerikai bankment� terv esetleges sikere az eg�sz glob�lis p�nz�gyi szektor sz�m�ra megk�nnyebb�l�st jelentene.

EU: nincs sz�net a bajban

Nincs fell�legz�s azonban Eur�p�ban. Ide mintha csak most �rt volna el a kr�zis: h�rom orsz�gban, illetve orsz�gcsoportban is v�ls�gba ker�lt egy-egy nagybank. Nagy-Britanni�ban a Bradford & Bingley �llamos�t�sa vet�d�tt fel, N�metorsz�gban az �llamkincst�rt is finansz�roz� Hypo Real Estate (HRE) ker�lt bajba, b�r itt az �llamos�t�st egyel�re elker�lt�k.

Csak h�tf� reggel der�l ki, hogy mi lesz angol, illetve a n�met jelz�loghitelez� sorsa. Mindk�t orsz�gban a p�nz�gyi fel�gyeletek, a p�nz�gyminiszt�riumok �s a jegybankok is egyeztetnek egym�ssal a probl�m�kr�l.

Aggaszt� a helyzet

A n�metekn�l k�l�n�sen aggaszt� a helyzet, hiszen a HRE tavaly megszerzett le�nybankja, a Depfa van bajban, m�rpedig ez az a bank, amely r�szt vesz a sz�vets�gi �llam finansz�roz�s�ban. A HRE probl�m�ja �ppen az, hogy a Depfa hossz� t�vra helyezte ki hiteleit, m�g r�vid lej�rat� forr�sokb�l finansz�rozta mag�t.

A hitelv�ls�g�viszont �ppen a bankk�zi piacokat s�jtotta, ahonnan a r�vid lej�rat� forr�sok�elvileg megszerezhet�ek.��m a Lehman Brothers k�t h�ttel ezel�tti �s a Washington Mutual m�lt h�t v�gi cs�dje miatt a bankok m�r egym�snak sem sz�vesen adnak k�lcs�n. Ez�rt a bankk�zi piacon sz�d�letes �temben emelkednek a kamatok, �s egyre dr�gulnak a hitelek. A Depfa eset�ben ez �ll�t�lag eur�ban sz�m�tva is t�zmilli�rdos nagys�grend��kies�st okozott.

H�tf� reggelre kider�lt, hogy a HRE-t egy bankkozorcium eur�ban sz�m�tva milli�rdos nagys�grend� hitellel seg�ti ki, �gy egyel�re nem kell �llamos�tani a c�get.

F�lig megmenek�lt a belga Fortis

Valamivel jobb a helyzete a legnagyobb belga banknak, a 85 ezer embert foglalkoztat� Fortisnak. Ezt a p�nzint�zetet vas�rnap est�re r�szlegesen �llamos�tott�k, m�ghozz� 11,2 milli�rd eur�s t�keinjekci�val. Az �llamos�t�s furcsas�ga nemcsak az, hogy r�szleges, hanem az, hogy h�rom orsz�g is r�szt vesz benne. Belgium a Fortis belga r�szlegeiben szerez 49 sz�zal�kot, Hollandia a bank-biztos�t� holland egys�geinek kisebbs�gi tulajdonosa lesz, Luxemburg pedig a nagyhercegs�gbeli Fortis-r�szlegek 49 sz�zal�k�t veszi �t.

D�bbenetesnek t�nik, hogy a nagyhercegs�g vas�rnapr�l h�tf�re 2,7 milli�rd eur�t tudott erre a c�lra el�teremteni. A mini�llam eset�ben ez azonban nem meglep�: a vil�g egyik leggazdagabb orsz�g�r�l van ugyanis sz�, �s Luxemburg hagyom�nyosan a bankvil�g egyik - kev�sb� k�zismert - k�zpontja.

�zsi�ra is hatott a Fortis meging�sa

A Fortisnak hasonl�ak a probl�m�i, mint a n�met HRE-nek: tavaly v�s�rolt r�szesed�st 24 milli�rd eur��rt egy m�sik �ri�sbankban, az ABN Amr�ban, �m ezt a tranzakci�t �ppen a jelz�logv�ls�g kit�r�sekor kezdte el. Mindennek hat�s�ra a bank helyzete megingott, mert nem tudta finansz�rozni, illetve refinansz�rozni az ABN Amr�ra elk�lt�tt milli�rdokat. Most a korm�nyzati ment��v felt�tele az volt, hogy a Fortisnak meg kell szabadulnia az ABN Amr�ban l�v� r�sztulajdon�t�l.

A belga �ri�sbank meging�sa��zsi�ra is hatott. A hongkongi Ping An biztos�t� 9 sz�zal�kot zuhant a t�zsd�n, �s az eg�sz Hang Seng indexet m�nusz k�tsz�zal�kos es�sbe vitte, pedig az �zsiai r�szv�nyek t�bbs�g�vel egy�t kezdetben itt is optimista volt a hangulat.�A Ping An zuhan�s�nak oka az, hogy a biztos�t� 5 sz�zal�k erej�ig tulajdonos a Fortisban.