A bankrendszer idei els� f�l�v�t n�vekv�, majd cs�kken� aktivit�s jellemezte, mik�zben a nemzetk�zi p�nz- �s t�kepiaci helyzet roml�s nehez�tette a k�lf�ldi forr�sok bevon�s�t - �llap�tja meg a Nemzetk�zi Bank�rk�pz� K�zpont (NBK) Zrt. a Magyar Banksz�vets�g online h�rlevel�ben publik�lt elemz�s�ben. A folyamatok hat�s�ra romlott a bankrendszer j�vedelmez�s�ge.

Az �v k�zepe fel� a v�llalkoz�sok cs�kken� hitelkereslete �s a v�llalati hitelportf�li� min�s�g�nek roml�sa akad�lyozta a bankok n�veked�s�t. A lakoss�gi hitelek b�v�l�se ugyan tov�bb folytat�dott, kor�bban tapasztalt n�veked�si szintje azonban csak kock�zati �rversennyel tarthat�, ami agg�lyokat vet fel.

Az elemz�s szerint a lakoss�gi megtakar�t�sok alacsony szintje hossz� t�von a fenntarthat� n�veked�s akad�lya lehet. Mivel a hazai �s nemzetk�zi makrogazdas�gi helyzet k�vetkezt�ben a bankrendszer a k�zelj�v�ben nem sz�m�that kedvez�bbre fordul� gazdas�gi k�rnyezetre, el�t�rbe kell ker�lnie a kiegyens�lyozott, fenntarthat� �s hat�konyabb m�k�d�snek.

Az er�teljes n�veked�s fennmaradt

A teljes hitelint�zeti szektor m�rlegf��sszege j�nius v�g�n 16,2 sz�zal�kkal haladta meg az el�z� �v hasonl� id�szak�t, ami megegyezik a tavalyi �v v�gi n�veked�si �temmel. Az �rfolyamv�ltoz�s (forinter�s�d�s) hat�s�val korrig�lva az adatokat �ves szinten 18 sz�zal�kkal b�v�lt a szektor.

A bankrendszert �prilis v�g�ig nagyon er�teljes felfut�s jellemezte, m�jusban �s j�niusban azonban jelent�s megtorpan�s, illetve cs�kken�s volt tapasztalhat�, ami a nemzetk�zi p�nzpiacokon tapasztalhat� kock�zati kamatfel�r-n�veked�ssel, vagyis az "olcs�" k�lf�ldi forr�sbevon�s lehet�s�g�nek sz�k�l�s�vel �s a v�llalkoz�i hitelfelv�telek cs�kken�s�vel, illetve a forint er�s�d�s�vel hozhat� �sszef�gg�sbe.

�ves viszonylatban a m�rlegf��sszeg-n�veked�s mintegy 40 sz�zal�kban tov�bbra is a lakoss�gi hitelez�s n�veked�s�nek k�sz�nhet�, amely �gy 23 sz�zal�kkal haladta meg a tavalyi els� f�l�vit.

Takar�koskod�s helyett elad�sodik a lakoss�g

A lakoss�gi hiteleken bel�l a devizahitelek �llom�nya 52 sz�zal�kkal emelkedett (a forint �rfolyam�nak v�ltoz�s�t is figyelembe v�ve 57 sz�zal�kkal), �s ar�nyuk az �sszes lakoss�gi hitelen bel�l j�nius v�g�n m�r megk�zel�tette a 60 sz�zal�kot.

A lakoss�gi bet�tek n�veked�si �teme mind�ssze 5,5 sz�zal�k volt az el�z� �v hasonl� id�szak�hoz k�pest. A lakoss�g bankrendszerrel szembeni megtakar�t�i poz�ci�ja gyakorlatilag null�ra cs�kkent, ami a n�veked�s j�v�beni stabil forr�s�nak biztos�t�sa szempontj�b�l agg�lyos - h�vja fel a figyelmet az NBK. A tavalyi �vvel ellent�tben, az id�n a befektet�si alapokon kereszt�li, k�zvetett lakoss�gi forr�sbevon�s sem biztos�tott jelent�s t�bbletforr�st a bankrendszernek, s�t 2006 �ta a lakoss�g �sszes nett� finansz�roz�si k�pess�ge is jelent�s cs�kken�st mutat - �llap�tja meg az elemz�s.

A v�llalati hitel�llom�ny k�zel 16 sz�zal�kkal b�v�lt a tavalyi els� f�l�vihez k�pest, de m�g az �v els� k�t h�napj�ban er�teljesen emelkedett a hitelek �llom�nya, addig m�rciust�l nomin�lisan is cs�kkent. Azt, hogy a hitelfelv�telek cs�kken�se �tmeneti jelens�g, vagy �sszef�gg�sben �ll a beruh�z�sok n�veked�s�nek cs�kken�s�vel, az NBK szerint a 2008. szeptember v�gi adatok fogj�k egy�rtelm�en megmutatni.

K�lf�ldi forr�sokb�l hitelezek a bankok

Miut�n a bankrendszer aktivit�s�nak b�v�l�s�t tov�bbra sem finansz�rozta a hazai bet�tek n�veked�se, n�tt a k�lf�ldi finansz�roz�si forr�sok jelent�s�ge, s tov�bb ny�lt a hitel-bet�t ar�ny. J�nius v�g�n a nagybankok hitel-bet�t ar�nya m�r meghaladta a 150 sz�zal�kot; csak egy bank eset�ben maradt valamivel 100 sz�zal�k alatt, s volt olyan hitelint�zet is, amelyn�l a 200 sz�zal�kot is meghaladta.

A k�lf�ldi forr�sok egy �v alatt er�teljesen, 44 sz�zal�kkal emelkedtek, �gy j�nius v�g�n a bankrendszer m�rleg�nek 26 sz�zal�k�t m�r ezek a forr�sok finansz�rozt�k. Mindezek k�vetkezt�ben finansz�roz�si oldalr�l tov�bb n�vekedett a bankrendszer kock�zati kitetts�ge a nemzetk�zi p�nz- �s t�kepiaci mozg�soknak, ami az els� f�l�vben tapasztalt kock�zatifel�r-n�veked�sek k�vetkezt�ben m�r �reztette hat�s�t a j�vedelmez�s�gben is.

Egyre t�bb a probl�m�s ad�s

Mik�zben a K�zponti Hitelinform�ci�s Rendszer (KHR) adatai szerint er�teljesen emelkedik a BAR-list�n szerepl� mag�nszem�ly ad�sok sz�ma, addig a bankrendszer lakoss�gi hitelportf�li�j�nak min�s�ge az adatok szerint nem romlik, s�t javul. A bankrendszer probl�m�s lakoss�gi hiteleinek ar�nya a tavaly f�l�vi 2,9 sz�zal�kr�l id�n f�l�vkor 2,6 sz�zal�kra cs�kkent, ami �gy k�vetkezhetett be, hogy mik�zben az �llom�ny k�zel 25 sz�zal�kkal b�v�lt, a probl�m�s lakoss�gi hitelek csak 15 sz�zal�kkal n�ttek.

Az NBK szerint mindenesetre figyelmeztet� jelnek tekinthet�, hogy a k�l�n figyelend� kateg�ri�ba tartoz� - teh�t az �gynevezett "m�g nem probl�m�s" - hitelek 27 sz�zal�kkal emelkedtek egy �v alatt. A folyamatosan b�v�l� �llom�ny miatt egy portf�li�roml�s a sz�mokban csak k�s�bb �rz�kelhet�: ha az �llom�ny el�rt egy megfelel� "k�rt�rt�netet", illetve, ha a kor�bbi b�v�l�s valamilyen okn�l fogva m�r nem tarthat�.

Sokat romlottak a v�llalati hitelek

A v�llalati hitelportf�li� min�s�ge egy �v alatt folyamatosan �s l�tv�nyosan romlott: a probl�m�s hitelek ar�nya a tavalyi els� f�l�vi 3,5 sz�zal�kr�l m�r 4,1 sz�zal�kra emelkedett. Ilyen m�rt�k� portf�li�roml�sra egy �v lefoly�sa alatt m�r �vek �ta nem volt p�lda a bankszektorban - �llap�tja meg az elemz�s. A v�llalati hitelekre k�pzett �rt�kveszt�s jelent�s hat�ssal volt az eredm�nyre is, csaknem 20 milli�rd forinttal rontva.

A bankrendszer ad�zott eredm�nye 2008 els� f�l�v�ben 176 milli�rd forintot tett ki, k�zel 13 sz�zal�kkal - 26 milli�rd forinttal - maradt alatta a tavalyinak. Az eredm�ny jelent�s roml�sa mind az eszk�zar�nyos nyeres�gben (ROA), mind a t�kear�nyos nyeres�gben (ROE) t�kr�z�d�tt: az el�bbi �rt�ke a tavalyi els� f�l�vi 1,9 sz�zal�kr�l 1,4 sz�zal�kra cs�kkent, m�g az ut�bbi 22 sz�zal�kr�l 16,7 sz�zal�kra.

A nagybankok k�z�l �t bank eredm�nye romlott, ebb�l kett� eset�ben volt jelent�s a visszaes�s. Az egyik nagybank eset�ben egy nagy �sszeg� �rt�kveszt�s felszabad�t�s�nak k�sz�nhet�en n�tt az eredm�ny.

Cs�kken� kamatk�l�nb�zet rontotta a j�vedelmez�s�get

A j�vedelmez�s�g roml�s�ban meghat�roz� r�sze volt a kamatk�l�nb�zet cs�kken�s�nek; a m�rlegf��sszegre vet�tett kamatk�l�nb�zet a tavalyi els� f�l�vi 3,3 sz�zal�kr�l 2,9 sz�zal�kra apadt. Visszaesett a jutal�k eredm�nyar�nya is, mik�zben a m�k�d�si hat�konys�g alig javult.

A lakoss�gi marzsok alakul�sa �les piaci versenyre utal: a jegybank kamatemel�seit �s a k�lf�ldi forr�sok kock�zati fel�r�nak n�veked�s�t a bankok nem vagy alig �rv�nyes�tett�k a hitelez�sben, m�g a bet�ti kamatok emelkedtek. A v�llalati marzsok 2008 els� f�l�v�ben - az �v eleji h�napokat kiv�ve - n�ttek, ami a kamatemel�sek �s a kock�zatifel�r-n�veked�sek �th�r�t�s�t t�kr�zi.