Csődhullám jöhet az autópiacon

Vágólapra másolva!
Az elmúlt években fokozatosan csökkent az autókereskedők száma a magyar piacon, bár az értékesítési egységek száma változatlan maradt, azaz tulajdonosi és tőkekoncentráció ment végbe. A jövőben folytatódhat a folyamat, további kereskedők tűnhetnek el a piacról, amely kiábrándító nyarat zárt. A finanszírozók szerint Magyarországon a jelenlegi árazások mellett 150 ezer autó adható el. A márkakereskedők szövetsége úgy látja, 10-15 éven belül elérhető a 300 ezres értékesítési darabszám.
Vágólapra másolva!

Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!

Egyre több autókereskedő csukja be a boltot, miután nem tudja finanszírozni a működést - tudta meg az [origo]. Hasonló problémák korábban is előfordultak, de az utóbbi egy-másfél évben gyorsulni látszik a folyamat. A különböző autókereskedők bukásáról ugyanakkor ritkán hallani, mert a problémákat még a kulisszák mögött rendezik a piaci szereplők, sok esetben a generálimportőrök segítségével. Ennek oka, hogy egy szalon fizetésképtelenségéről szóló hír elterjedése nagyon rossz reklám lenne.

Sokszor a szalonon kívülről nem látszik változás, csak a korábbi tulajdonost váltotta le egy új, vélhetően tőkeerős befektető. A korábbi tulajdonosok kiszállása valószínűsíthető volt, az őrült piaci verseny, a szinte irreális feltételekkel kínált hitelek és az indokoltnál esetleg gyorsabb terjeszkedés miatt. Ebben a szinte abnormális versengésben csak azok a kereskedők tudtak versenyben maradni, akik az utóbbi 10-15 évben stabil ügyfélkört alakítottak ki, és a pénzügyi helyzetük mindvégig rendezett volt.

870-ből 620

Öt évvel ezelőtt - 2003 végén - összesen 870 márkakereskedés működött Magyarországon, több mint ezer értékesítési ponttal. Jelenleg mintegy 620 márkakereskedést tartanak nyilván, ugyanakkor az értékesítési pontok száma változatlan - vagyis tulajdonosi és tőkekoncentráció ment végbe a piacon.

Ez korántsem jelenti azt, hogy a magyar autókereskedők tőkeerősek, likviditásuk megfelelő. "Becslésem szerint az előbb említett tulajdonosi- és tőkekoncentrációnak folytatódnia kell. A magyar autópiac háromszáznál több márkakereskedőt nehezen tud eltartani" - mondta az [origo]-nak Révész Tamás, a Budapest Autófinanszírozási Zrt vezérigazgatója, a Lízingszövetség korábbi elnöke, jelenleg pedig a szervezet elnökségi tagja.

Rombolja a piacot, hogy a néhány ezer használtautó-kereskedő 70-80 százaléka az ügyeskedő, illetve nepper kategóriába sorolható. Ezek a vállalkozások rendszerint befektetés nélkül indulnak, így nem számít, mekkora a kockázat - mások rovására tevékenykednek. Ha a vállalkozás bajba kerül, egyszerűen elillan.

Az importőrők, autókereskedők és finanszírozók közötti profitmegosztás egyensúlya körülbelül négy évvel ezelőtt felborult. Az autókereskedők egy része nem az alaptevékenységéből, hanem a finanszírozóktól kapott jutalékból él. "Nem állítom, ha csak feleannyi márkakereskedés létezne, a kereskedők jutalék iránti mohósága csökkenne, de az esély javulna, hogy mindenki az alaptevékenysége nyereségéből gyarapodjon" - fogalmazott Révész Tamás.

Tisztességes piacon legfeljebb 150 ezer autó találhat gazdára

Világosan látszik - de senki nem kíván tudomást venni róla -, hogy ma Magyarországon tisztességes árazással - amellyel a díler is és a finanszírozó is keres - legfeljebb 150 ezer új autó adható el. A életszínvonal jelenlegi romlása is növeli a fizetésképtelen ügyfelek számát, ezért egyre több autót lesznek kénytelenek visszavenni a finanszírozók - ismertette a helyzetet Révész Tamás, hozzátéve: a számos visszavett autó tönkreteszi az autók árazását, ezért látni hihetetlen kereskedői akciókat, árengedményeket. Sok, a finanszírozóhoz került autónál a hiteltartozás rendszerint meghaladja az autó piaci értékét, nehéz kiszállni belőle, illetve nehéz átültetni az ügyfelet egy másik autóba.

Mit lehet tenni? Esetleg újabb árengedményeket, újabb és még vonzóbb finanszírozási ajánlatokat adni? Mi ennek a vége? - tette fel a kérdéseket Révész Tamás, majd kifejtette: ilyen lépések további dílercsődökhöz vezetnének, de nem zárható ki az sem, hogy előbb-utóbb valamelyik finanszírozó is inkább áttér más, számára gazdaságosabb szektorra.