A világ legversenyképesebb gazdaságai évek óta ugyanazok: az Egyesült Államok, Svájc, az észak-európai államok, majd néhány délkelet-ázsiai és nyugat-európai ország szerepel az élbolyban.
Tavalyhoz képest jelentősebb változások inkább a rangsor 25. helyétől lefelé figyelhetők meg: előretörtek egyrészt a nagyobb felzárkózó gazdaságok (Kína, Oroszország, Brazília), másrészt az Öböl-menti arab országok (mindenekelőtt Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok).
Javult Montenegró és Botswana
A lista középső harmadában található országok közül jelentősen javította versenyképességét több délkelet-európai állam (Románia, Bulgária, Szerbia, Macedónia, de különösen a 82. helyről a hatvanötödikre előretörő Montenegró), illetve a fekete-afrikai ország, Botswana is.
A leggyengébb versenyképességű gazdaságok továbbra is a világ legszegényebb országai: néhány latin-amerikai, közép-ázsiai ország, valamint a Szaharától délre fekvő afrikai országok döntő többsége zárja a versenyképességi rangsort.
Miért szorult hátra Magyarország?
A visegrádi országok pozíciója az elmúlt egy év során stagnált, illetve kismértékben romlott 2007-hez képest: Csehország, Szlovákia és Lengyelország a 33. és az 53. hely között található a világ versenyképességi hierarchiájában. Magyarország helyezése ugyanakkor lényegesen rosszabb, jelenleg a 62. a rangsorban, és az Európai Unió tagállamai közül csupán Görögországot, Romániát és Bulgáriát előzi meg.
A szakértők szerint a nemzetközi összehasonlításban kedvezőtlen magyar versenyképességi pozíció okai összetettek. Magyarország hasonló versenyképességi problémákkal küszködik, mint a közép-európai országok többsége: a közbizalom súlyos hiánya, a politikai döntéshozók rendkívül negatív megítélése, illetve a korrupció kiterjedtsége általában jellemző a visegrádi régióra.
Mi a versenyelőny?
A rosszabb magyar helyezés ugyanakkor néhány speciális tényezővel is magyarázható: miközben az adózási szabályok a kelet-európai országok többségében versenyelőnynek minősülnek, nálunk kifejezett versenyhátrányként jelentkeznek.
Ráadásul ezzel párhuzamosan a közszolgáltatások minőségének, illetve az oktatás-képzésnek vagy a szociálpolitika esélyegyenlőtlenség-csökkentő hatásának megítélése is szignifikánsan rosszabb Magyarországon a visegrádi átlagnál.