Kamatemelked�st sz�l a v�ls�g

2008.10.10. 8:12

A magyarorsz�gi p�nzint�zetek �s az �llami int�zm�nyek (MNB, PSZ�F)�nem sz�m�tanak az Amerik�ban �s Nyugat-Eur�p�ban t�rt�nt bankbuk�sokra a hazai piacon, amelyet stabilnak tartanak.�Emellett a�forr�sok dr�gul�s�t �s a kamatszint emelked�s�t v�rj�k.�Arr�l elt�r�ek a n�zeteik, hogy a kamatok mekkora emelked�se v�rhat� �s mennyire esik vissza a hitelek ir�nti kereslet. Abban pedig v�gk�p k�l�nb�znek a v�lem�nyek, hogy a bet�t�llom�ny n� vagy cs�kken az esem�nyek hat�s�ra.

A hazai p�nz�gyi rendszerrel semmi probl�ma nincsen. A bankk�zi piac teljesen norm�lisan m�k�dik, semmif�le probl�m�ra utal� jel nincs - hangs�lyozza a Magyar Nemzeti Bank "Jelent�s a p�nz�gyi stabilit�sr�l" c�m� terjedelmes elemz�se.

A magyar piacon t�nyked� bankokn�l �s a k�lf�ldi anyav�llalatokn�l nem voltak m�k�d�si zavarok, a p�nz�gyi v�ls�g a fejlett Eur�p�ban els�sorban a bankk�zi piacok �sszefon�d�s�n, az emelked� finansz�roz�si k�lts�geken, illetve a kialakult bizalmi kr�zisen l�that�.

Az MNB szerint nincs gond a bankrendszerrel

A tanulm�ny ismertet�se kapcs�n tartott szerdai sajt�t�j�koztat�n Kir�ly J�lia, az MNB aleln�ke hangs�lyozta: stabil a magyar bankrendszer, semmi�ok az aggodalomra. (Ezt egy�bk�nt a jelent�s is t�bbsz�r kiemeli, illetve a jegybankeln�k, a p�nz�gyiminiszter �s a p�nz�gyi fel�gyelet is t�bbsz�r hangs�lyozta a napokban.) A jegybank nem is k�sz�l rendk�v�li int�zked�seket�tenni, mert azzal csak p�nikhangulatot keltene. Ha esetleg b�rmilyen l�p�sre sz�ks�g lenne, akkor a jegybank azonnal l�pni fog a biztons�gos m�k�d�s fenntart�sa �rdek�ben. (A magyar piacokon cs�t�rt�k�n kialakult helyzet rendez�se��rdek�ben�eur�/forint devizaswaptendert�hirdet az MNB. A l�p�s a likvidit�s n�vel�s�t, az eur�k�n�lat b�v�t�s�t�c�lozza,�egynapos hat�rid�vel naponta. Az els� tenderre h�tf�n ker�l sor.)

Ezzel �sszecseng Binder Istv�n PSZ�F-sz�viv��cs�t�rt�ki nyilatkozta:�a p�nz�gyi fel�gyelet (PSZ�F) adatai alapj�n�cs�t�rt�k�n t�bb mint 10 milli�rd forint friss p�nz �ramlott a bankrendszerbe, vagyis a nap folyam�n t�bb p�nz ker�lt be, mint amennyi kiment. A likvidit�si sz�mok szerint valamennyi p�nz�gyi szerepl� helyzete stabil, s�t sz�mos�p�nzint�zetnek - k�zt�k a legnagyobb magyar p�nzint�zetnek, az OTP Banknak- az �tlagosn�l is nagyobb tartal�ka van. (Cs�nyi S�ndor, az OTP els� embere p�nteken reggel - a p�nz�gyminiszterrel �s a jegybankeln�kkel k�z�sen tartott sajt�t�j�koztat�j�n�- hangs�lyozta: a c�g egymilli�rd eur�s ad�z�s ut�ni profitot tervez az id�n, �s 100 milli�rd forintos likvidt�si tartal�ka van.)

A hazai bankrendszer m�k�d�se kapcs�n a jegybanki dolgozat kiemeli, a j�v�ben n�vekedni fog a lakoss�gi forr�sok�rt folytatott verseny. A p�nz�gyi v�ls�g miatt ugyanis a magyarorsz�gi p�nzint�zetek a viszonylag olcs� �s stabil lakoss�gi bet�tek�fel� fordulnak. .

A h�ztart�si hitelez�sben v�ltoz�s k�vetkezett be: az MNB adatai szerint a nett� hitelfelv�tel az �v els� negyed�v�ig n�vekedett,�ezt k�vet�en - a kor�bbi �vekben l�that� - trendt�l elt�r�en visszaesett �sszef�gg�sben a lakoss�g kedvez�tlen j�vedelmi kil�t�saival.�

A bankok szerint is stabil a rendszer

Nem sz�m�tanak az Amerik�ban �s Nyugat-Eur�p�ban l�tott bankbuk�sokra a magyarorsz�gi p�nzint�zetek, mivel a rendszer�stabil, j�l m�k�dik�- v�laszolt�k egyhang�an�az�[origo]�k�rk�rd�s�re a bankok.

A vil�ggazdas�gban jelenleg zajl� folyamatok hat�sak�nt a magyarorsz�gi bankrendszerben az�eddigiekn�l is nagyobb hangs�lyt kap a biztons�g, azaz a kiegyens�lyozott likvidit�smenedzsel�s, ezt k�veti a j�vedelmez�s�g �s a n�veked�s - t�j�koztatott az OTP.�

Az angolsz�sz p�nzpiacokt�l elt�r� �zleti modell �s az �rt�kpap�ros�t�s alacsonyabb szintje jelent�sen tomp�tja a hat�sokat, �gy probl�m�kra�nem kell sz�m�tani. A�bankok�igyekeznek diverzifik�lni finansz�roz�si forr�saikat annak �rdek�ben, hogy cs�kkents�k a v�ls�g negat�v hat�s�t. Idehaza, de v�lhet�en glob�lisan is lelassul a hitelez�s rendszere, k�vetkez�sk�ppen a n�veked�s is. - mondt�k a Budapest Bankn�l.

Ezzel �sszhangban nyilatkozott a�Unicredit�is, a bankn�l �gy l�tj�k,�a magyar bankpiac�term�szetesen�nem�f�ggetlen a magyar gazdas�g m�k�d�s�t�l, most konkr�tan a n�veked�s lassul�s�t�l, de�az�rt van fejl�d�si potenci�l. Ami a jelenlegi kih�v�sokat illeti, az igazi k�rd�st �ppen a gazdas�gi n�veked�s lelassul�sa veti fel, ennek megfelel�en kell ugyanis�a terjeszked�st�az �j k�rnyezethez igaz�tani.�

Hitelek, bet�tek

Els�sorban a hitel- �s bet�ti kamatok emelked�sek�nt �rz�kelhetik a magyar �gyfelek a nemzetk�zi p�nz�gyi v�ls�g hat�s�t - v�lik a p�nzint�zetek, �m arrr�l elt�r� n�zeteket vallanak,�hogy a kamatok mekkora emelked�se v�rhat� �s hogyan alakul a hitelek �s a bet�tek ir�nti kereslet.�

Az FHB Bank v�rakoz�sa szerint 25-30 sz�zal�kkal m�rs�kl�dhet a hitelek ir�nti kereslet Magyarorsz�gon, a lak�sv�s�rl�si hitelekn�l pedig enn�l kisebb cs�kken�s v�rhat�. Szerint�k a hosszabb peri�dus� hitelek dr�gul�sa elker�lhet�: az 5 �s 10 �ves kamatperi�dus� hitelt v�laszt� �gyfelek nem �rzik meg a v�ltoz�sokat, �k �vekre el�re biztos kamatokkal sz�molhatnak.

A kamatszint 1,5-2 sz�zal�kpontos emelked�s�re �s a hitelkereslet m�rs�kelt cs�kken�s�re sz�m�t a KDB Bank. Szerint�k a r�vid t�von be�rkez� hitelig�nyl�sek m�r eld�nt�tt fogyaszt�si ig�nyekhez kapcsol�dnak, amelyeket esetleg �t�temez a lakoss�g, de teljesen nem mondanak le r�luk.

Az OTP Bank tapasztalatai szerint m�r most m�rhet� a hitelfelv�teli dinamika m�rs�kl�d�s�ben, hogy�a mag�nszem�lyek ebben a helyzetben nem v�llalj�k t�l magukat. A Raiffeisen Bank a hitelkamatok �tlagos szint�j�ben 1,0-1,5 sz�zal�kpontos, a bet�ti kamatok eset�ben pedig ak�r 2,5 sz�zal�kpontos emelked�st is elk�pzelhet�nek tart. A p�nzint�zet a lakoss�gi hitelpiac lassul�s�ra sz�m�t, els�sorban a hossz� futamidej� hitelek eset�ben. A forr�spiacon pedig egyre intenz�vebb versenyt�v�r a bank,�amely a�bet�ti kamatok emelked�s�t �s �j bet�tek megjelen�s�t is v�rja a forr�sbevon�s er�s�t�se �rdek�ben.

Az Erste Bank�nem�v�rja�a hitelek ir�nti kereslet jelent�s cs�kken�s�t, a�bet�ti kamatok �s az �gyf�lbet�tek �llom�nya azonban szerint�k n�ni fog. A bank szak�rt�i�ugyanis azzal sz�molnak, hogy�a k�ls� forr�sok dr�gul�sa a bet�t- �s hitelkamatok k�z�tti k�l�nbs�g sz�k�t�sre �szt�n�zhetik a p�nzint�zeteket.

A K&H Bank viszont a megtakar�t�sok cs�kken� �tem� n�veked�s�re sz�m�t, azt azonban egyel�re k�rd�sesnek tartja, hogy visszaesik-e a hazai lakoss�gi hitelez�s. Abban�biztosak, hogy a fedezetlen hitelek, els�sorban az �ruhitelek, a fogyaszt�si hitelek �s a szem�lyi k�lcs�n�k ny�jt�sakor �vatosabbak lesznek a p�nzint�zetek. Az er�s verseny miatt eddig� a K&H�is csak a sz�ks�ges m�rt�kben h�r�totta �t a kamatszint emelked�s�t az �gyfelekre. Ennek ellen�re a p�nzint�zetn�l �gy gondolj�k, hogy a forr�sok dr�gul�st a bankoknak nagyr�szt meg kell fizetni�k az �gyfeleknek. Szerint�k az ir�nyad� kamatok v�ltoz�sa a hitel- �s a bet�ti oldalon is �rezteti majd hat�s�t.

M�dszerek

Az OTP Bank stabilnak tartja hitelportf�li�j�t, mert a p�nzint�zet konzervat�v hitelez�si politik�t folytat, szigor� hitelb�r�lati �s ad�smin�s�t�si rendszert alkalmaz. Ezzel jelent�sen cs�kkenti a bank �s az �gyfelek kock�zat�t. A bankcsoport Magyarorsz�gon a v�llalati hitelez�s helyett a magasabb marzsot hoz� lakoss�gi hitelez�sre �sszpontos�t, k�lf�ld�n pedig az oroszorsz�gi, ukrajnai, bulg�riai �s montenegr�i piacra.

A v�ls�g k�vetkezm�nyeit az MKB Bank is �rv�nyes�ti �zletpolitik�j�ban. Ez a drasztikusan emelked� forr�sk�lts�gek figyelembev�tel�t, valamint magasabb hitelbiztos�t�ki �rt�kek megk�vetel�s�t, esetenk�nt magasabb kock�zati fel�r alkalmaz�s�t jelenti. V�rakoz�saik szerint az elm�lt �vek dinamikus hiteln�veked�se az elk�vetkezend� r�vid t�v� id�szakban mindenk�ppen lelassul: a hitelez�si felt�telek szigorod�sa v�rhat�.

A Commerzbank eddig nem m�dos�totta hitelb�r�lati rendszer�t, viszont meger�s�tette a hitelek figyel�s�t. A jelenlegi helyzetben ugyanis fontosnak tartj�k, hogy akt�van figyelemmel k�s�rj�k ad�saik m�k�d�s�t.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK