Kamatemelkedést szül a válság

A magyarországi pénzintézetek és az állami intézmények (MNB, PSZÁF) nem számítanak az Amerikában és Nyugat-Európában történt bankbukásokra a hazai piacon, amelyet stabilnak tartanak. Emellett a források drágulását és a kamatszint emelkedését várják. Arról eltérőek a nézeteik, hogy a kamatok mekkora emelkedése várható és mennyire esik vissza a hitelek iránti kereslet. Abban pedig végkép különböznek a vélemények, hogy a betétállomány nő vagy csökken az események hatására.

Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!

A hazai pénzügyi rendszerrel semmi probléma nincsen. A bankközi piac teljesen normálisan működik, semmiféle problémára utaló jel nincs - hangsúlyozza a Magyar Nemzeti Bank "Jelentés a pénzügyi stabilitásról" című terjedelmes elemzése.

A magyar piacon ténykedő bankoknál és a külföldi anyavállalatoknál nem voltak működési zavarok, a pénzügyi válság a fejlett Európában elsősorban a bankközi piacok összefonódásán, az emelkedő finanszírozási költségeken, illetve a kialakult bizalmi krízisen látható.

Az MNB szerint nincs gond a bankrendszerrel

A tanulmány ismertetése kapcsán tartott szerdai sajtótájékoztatón Király Júlia, az MNB alelnöke hangsúlyozta: stabil a magyar bankrendszer, semmi ok az aggodalomra. (Ezt egyébként a jelentés is többször kiemeli, illetve a jegybankelnök, a pénzügyiminiszter és a pénzügyi felügyelet is többször hangsúlyozta a napokban.) A jegybank nem is készül rendkívüli intézkedéseket tenni, mert azzal csak pánikhangulatot keltene. Ha esetleg bármilyen lépésre szükség lenne, akkor a jegybank azonnal lépni fog a biztonságos működés fenntartása érdekében. (A magyar piacokon csütörtökön kialakult helyzet rendezése érdekében euró/forint devizaswaptendert hirdet az MNB. A lépés a likviditás növelését, az eurókínálat bővítését célozza, egynapos határidővel naponta. Az első tenderre hétfőn kerül sor.)

Ezzel összecseng Binder István PSZÁF-szóvivő csütörtöki nyilatkozta: a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) adatai alapján csütörtökön több mint 10 milliárd forint friss pénz áramlott a bankrendszerbe, vagyis a nap folyamán több pénz került be, mint amennyi kiment. A likviditási számok szerint valamennyi pénzügyi szereplő helyzete stabil, sőt számos pénzintézetnek - köztük a legnagyobb magyar pénzintézetnek, az OTP Banknak- az átlagosnál is nagyobb tartaléka van. (Csányi Sándor, az OTP első embere pénteken reggel - a pénzügyminiszterrel és a jegybankelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján - hangsúlyozta: a cég egymilliárd eurós adózás utáni profitot tervez az idén, és 100 milliárd forintos likvidtási tartaléka van.)

A hazai bankrendszer működése kapcsán a jegybanki dolgozat kiemeli, a jövőben növekedni fog a lakossági forrásokért folytatott verseny. A pénzügyi válság miatt ugyanis a magyarországi pénzintézetek a viszonylag olcsó és stabil lakossági betétek felé fordulnak. .

A háztartási hitelezésben változás következett be: az MNB adatai szerint a nettó hitelfelvétel az év első negyedévéig növekedett, ezt követően - a korábbi években látható - trendtől eltérően visszaesett összefüggésben a lakosság kedvezőtlen jövedelmi kilátásaival.

A bankok szerint is stabil a rendszer

Nem számítanak az Amerikában és Nyugat-Európában látott bankbukásokra a magyarországi pénzintézetek, mivel a rendszer stabil, jól működik - válaszolták egyhangúan az [origo] körkérdésére a bankok.

A világgazdaságban jelenleg zajló folyamatok hatásaként a magyarországi bankrendszerben az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kap a biztonság, azaz a kiegyensúlyozott likviditásmenedzselés, ezt követi a jövedelmezőség és a növekedés - tájékoztatott az OTP.

Az angolszász pénzpiacoktól eltérő üzleti modell és az értékpapírosítás alacsonyabb szintje jelentősen tompítja a hatásokat, így problémákra nem kell számítani. A bankok igyekeznek diverzifikálni finanszírozási forrásaikat annak érdekében, hogy csökkentsék a válság negatív hatását. Idehaza, de vélhetően globálisan is lelassul a hitelezés rendszere, következésképpen a növekedés is. - mondták a Budapest Banknál.

Ezzel összhangban nyilatkozott a Unicredit is, a banknál úgy látják, a magyar bankpiac természetesen nem független a magyar gazdaság működésétől, most konkrétan a növekedés lassulásától, de azért van fejlődési potenciál. Ami a jelenlegi kihívásokat illeti, az igazi kérdést éppen a gazdasági növekedés lelassulása veti fel, ennek megfelelően kell ugyanis a terjeszkedést az új környezethez igazítani.

Hitelek, betétek

Elsősorban a hitel- és betéti kamatok emelkedéseként érzékelhetik a magyar ügyfelek a nemzetközi pénzügyi válság hatását - vélik a pénzintézetek, ám arrról eltérő nézeteket vallanak, hogy a kamatok mekkora emelkedése várható és hogyan alakul a hitelek és a betétek iránti kereslet.

Az FHB Bank várakozása szerint 25-30 százalékkal mérséklődhet a hitelek iránti kereslet Magyarországon, a lakásvásárlási hiteleknél pedig ennél kisebb csökkenés várható. Szerintük a hosszabb periódusú hitelek drágulása elkerülhető: az 5 és 10 éves kamatperiódusú hitelt választó ügyfelek nem érzik meg a változásokat, ők évekre előre biztos kamatokkal számolhatnak.

A kamatszint 1,5-2 százalékpontos emelkedésére és a hitelkereslet mérsékelt csökkenésére számít a KDB Bank. Szerintük a rövid távon beérkező hiteligénylések már eldöntött fogyasztási igényekhez kapcsolódnak, amelyeket esetleg átütemez a lakosság, de teljesen nem mondanak le róluk.

Az OTP Bank tapasztalatai szerint már most mérhető a hitelfelvételi dinamika mérséklődésében, hogy a magánszemélyek ebben a helyzetben nem vállalják túl magukat. A Raiffeisen Bank a hitelkamatok átlagos szintéjében 1,0-1,5 százalékpontos, a betéti kamatok esetében pedig akár 2,5 százalékpontos emelkedést is elképzelhetőnek tart. A pénzintézet a lakossági hitelpiac lassulására számít, elsősorban a hosszú futamidejű hitelek esetében. A forráspiacon pedig egyre intenzívebb versenyt vár a bank, amely a betéti kamatok emelkedését és új betétek megjelenését is várja a forrásbevonás erősítése érdekében.

Az Erste Bank nem várja a hitelek iránti kereslet jelentős csökkenését, a betéti kamatok és az ügyfélbetétek állománya azonban szerintük nőni fog. A bank szakértői ugyanis azzal számolnak, hogy a külső források drágulása a betét- és hitelkamatok közötti különbség szűkítésre ösztönözhetik a pénzintézeteket.

A K&H Bank viszont a megtakarítások csökkenő ütemű növekedésére számít, azt azonban egyelőre kérdésesnek tartja, hogy visszaesik-e a hazai lakossági hitelezés. Abban biztosak, hogy a fedezetlen hitelek, elsősorban az áruhitelek, a fogyasztási hitelek és a személyi kölcsönök nyújtásakor óvatosabbak lesznek a pénzintézetek. Az erős verseny miatt eddig a K&H is csak a szükséges mértékben hárította át a kamatszint emelkedését az ügyfelekre. Ennek ellenére a pénzintézetnél úgy gondolják, hogy a források drágulást a bankoknak nagyrészt meg kell fizetniük az ügyfeleknek. Szerintük az irányadó kamatok változása a hitel- és a betéti oldalon is érezteti majd hatását.

Módszerek

Az OTP Bank stabilnak tartja hitelportfólióját, mert a pénzintézet konzervatív hitelezési politikát folytat, szigorú hitelbírálati és adósminősítési rendszert alkalmaz. Ezzel jelentősen csökkenti a bank és az ügyfelek kockázatát. A bankcsoport Magyarországon a vállalati hitelezés helyett a magasabb marzsot hozó lakossági hitelezésre összpontosít, külföldön pedig az oroszországi, ukrajnai, bulgáriai és montenegrói piacra.

A válság következményeit az MKB Bank is érvényesíti üzletpolitikájában. Ez a drasztikusan emelkedő forrásköltségek figyelembevételét, valamint magasabb hitelbiztosítéki értékek megkövetelését, esetenként magasabb kockázati felár alkalmazását jelenti. Várakozásaik szerint az elmúlt évek dinamikus hitelnövekedése az elkövetkezendő rövid távú időszakban mindenképpen lelassul: a hitelezési feltételek szigorodása várható.

A Commerzbank eddig nem módosította hitelbírálati rendszerét, viszont megerősítette a hitelek figyelését. A jelenlegi helyzetben ugyanis fontosnak tartják, hogy aktívan figyelemmel kísérjék adósaik működését.